2 610 üzenet

1. Juli szerint:

   2005.09.17. 08:10

   Kedves „Toscana”! Elnézésedet kérjük, hogy viszonylag hosszú ideig nem válaszoltunk szülői aggodalmat tükröző levelére. A személyesség hiánya az iskolák többségében sajnos általános probléma, mi is többször írtunk már erről (ld. például a főoldal legfrissebb írását). Az is kétségtelen, hogy a személyességnek nem kedveznek a frontális órák, amikor a tanár oktat és számonkér, a gyerekek pedig jegyzetelnek, felelnek és, mint írja: szoronganak. Hogy a tanári szigor váltja ki belőlük a szorongást, vagy ez csak ráerősít az általános rossz közérzetre, azt nehéz megítélni a konkrét helyzet ismerete nélkül. Ha a szigor igényességgel, a tanulók igényeihez, érdeklődéséhez, adott szintjéhez igazodással párosul, akkor akár pozitív is lehet.

   Válasz
2. Juli szerint:

   2005.09.17. 08:20

   (Folytatás) Kedves Toscana! Nagyobb a probléma, ha az osztályfőnök, aki pillanatnyilag a személyesség (sajnos egyszemélyi) garanciája kellene hogy legyen, az Önök esetében nem próbál nyitottabb lenni, és – feltételezhetően a gyerekek vélt érdekében – az új tanár személyével történő riogatással ösztönöz a minél jobb teljesítésre. Persze ez a szülői olvasat, érdekes lenne tudni, hogy a gyerekek miként élik meg ezt a dolgot. Jelzi, hogy unják az órákat. Ez mindig így van? Egyéni vagy csoportos problémáról van szó? Próbáltak erről már beszélni a tanárokkal? A kölcsönös bizalom megteremtése a szülőkön is múlhat. Általánosságban nehéz „tanácsot” adni. Mindig helyben kellene utat keresni egymáshoz, s ennek a módját is az adott helyzet szabja meg. Érdeklődéssel várjuk újabb jelentkezését, ha többet konkrétumot tudunk meg a problémájáról, talán közösen előbbre jutunk…

   Válasz
3. Kovács Jolán szerint:

   2005.09.23. 10:33

   Kedves Petra! Kérdésem a következő: A nyáron táboroztattunk szabadságunk alatt 6 napon át gyerekeket iskolánkból.Milyen tanulókiséreti elszámolásst kérhetünk ezért pontosan, és milyen jogszabályra hivatkozhatunk, hogy valóban el is számolják?
   Köszönettel:
   Joli

   Válasz
4. Szilagyiné Biri Erika szerint:

   2005.09.25. 20:01

   Általános iskolai nyolcadik osztályos osztályfőnöki órai tanmenet tervezetet keresek.

   Válasz
5. Gyöngyi szerint:

   2005.09.25. 20:45

   Kedves Mindenki! Egy nagyon fontos ügyben szeretnék segítséget kérni. Az osztályomba jár egy szociopata, valamint kezdődő pszichopata kisfiú. A nevelőanyja mindent megtesz annak érdekében, hogy egy megfelelő iskolát találjon számára, mivel nemcsak másokra, de önmagára is veszélyes. Az eddigi próbálkozások kudarcba fulladtak. Az iskolák azzal érvelnek, hogy túl magas az IQ-ja. Választ szeretnék kapni az ügyben, hogy létezik-e egyáltalán Magyarországon olyan iskola, ahol ez a gyermek esélyt kapna a fejlődésre és gyógyulásra! Köszönettel: Gyöngyi

   Válasz
6. Fülöp Dániel szerint:

   2005.09.26. 12:16

   Kedves Osztályfőnökök! Olvastam a honlapon az előítélet című részt és gondoltam megemlítem, hogy novemberben jelenik meg két filmünk ami a rasszizmussal és a toleranciával foglalkozik. Szerintrm ezek a filmek sikeresen használhatók majd ebben a témában hiszen direkt iskoklákba készészültek. Addig is kérem nézegessek a http://www.studyguard.hu honlapunkat. Jó munkát kívánok! Fülöp Dániel

   Válasz
7. Anett szerint:

   2005.09.26. 21:24

   Kedves Petra! Kezdő osztályfőnök vagyok egy 6/1-es gimnáziumi osztállyal. Igen értelmes kis csapat, de állandóan panaszkodnak a kollégák a magatartásukra. Én ötödik éve tanítok testnevelést, osztályom még nem volt, tesi órán megszoktam a kisebb, bontott csoportokat, ők 32-en vannak. Az én órámon is egymás szavába vágva beszélnek, sokszor engem sem hallgatnak végig. Egy hetes továbbképzésen voltam, 3 beszedett ellenőrző fogadott: egy tanuló szaktanári figyelmeztetőt kapott a magatartása miatt, a másik olvashatatlanul írta be az ellenőrzőbe a tanárok neveit, a harmadik egyszerűen csak a keresztnevüket írta be, ráadásul becézve. (Beküldték a kollégát helyettesíteni, mivel biológia könyv hiányában szakórát nem tudott tartani, beszedte az ellenőrzőjüket.) Tehetetlennek érzem magam, a kollégák is csak annyit mondanak, hogy „kapjam el a grabancukat még most”, de használható tanácsot nem kapok. Nem szeretem a figyelmeztetőket osztogatni (egyet adtam öt év alatt), de most nem látom a megoldást. Hogy vegyem rá őket, hogy tiszteljék, segítsék egymást? Készülünk egy kis tánccal a gólyabálra, részt vesz mindenki benne, de a szervezési része (milyen ruha, hajpánt, ki készítse el, stb.) egy káosz. Nagyon várom a válaszod! Köszönettel: Anett

   Válasz
8. OFOE szerint:

   2005.09.27. 17:31

   Kedves Anett!
   Mivel üzenetedet a tanácsadó rovat vezetőjének, Földes Petrának címezted, kérdésedre a Tanácsadóban találod a választ.
   Üdvözlettel:
   A szerk.

   Válasz
9. Kertész Ágnes szerint:

   2005.09.30. 13:02

   Kedves Válaszadó nagyon köszönöm az információt és keresem ezen a címen az egyesületet.Köszönettel és üdvözlettel Kertész Ágnes

   Válasz
10. Baranyai Zsuzsa szerint:

    2005.10.04. 08:35

    Kedves Nóra!

    Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium PDSZ csoportja nevében köszönjük cikkedet. Szívünkből szóltál! Üdvözlettel: Baranyai Zsuzsa

    Válasz
11. Szakember- Szakember Vonal szerint:

    2005.10.07. 21:13

    Kedves Osztályfőnökök, Pedagógusok!

    Szeretnénk tájékoztatni benneteket a
    Szakember-szakember Vonalról.
    A Vonalat a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
    indította el hivatásszerűen gyerekekkel foglalkozó
    szakemberek (pedagógusok, családgondozók, védőnők,
    rendőrök, gyermekorvosok, nevelők, ápolók, gondozók)
    számára. Szolgálatunk anonim konzultációs,
    esetmegbeszélési lehetõséget biztosít számotokra, vagy
    segít a szükséges információ megszerzésében egy-egy
    esettel kapcsolatban. Tisztában vagyunk azzal, hogy
    nagyon sok probléma nálatok csapódik le, akár az órán,
    a napköziben vagy a szünetekben. Ti nemcsak a
    gyerekekkel, hanem a szülõkkel, a családokkal is
    találkoztok, kötődtök hozzájuk, éveken át követitek
    sorsukat. Sokszor nehéz szembesülni a szociális
    problémákkal, a magatartászavar, a devianciák mögött
    rejlő családi gondokkal. Kevés időtök, lehetőségetek
    van az oktató-nevelő munka mellett mindezekkel
    foglalkozni, de sok esetben benneteket is feszít, hogy
    megoldást találjatok egy-egy nehéz helyzetre.
    Ha úgy gondoljátok, hogy munkátokat megkönnyítené, ha
    egy független szakemberrel megbeszélhetnétek az
    esetet, vagy ahhoz kapcsolódóan bármilyen információra
    van szükségetek, hívjátok a Szakember-Szakember
    Vonalat. A hívásokat a gyermekvédelemben jártas
    szakemberek fogadják, akik munkáját egy kiterjedt
    háttérstáb (rendőr, gyámügyi, oktatás- és romaügyi
    szakember, jogász, pszichológus) segíti.

    A Szakember-Szakember Vonal száma: (06-1) 302-09-44
    Elérhető: kedd, csütörtök, péntek 10-14 óráig
    Lehetőség van az e-mailben történő konzultációra is az
    alábbi címen: szakemberek@kek-vonal.hu

    Készséggel várjuk a hívásokat, leveleket, üdvözlettel:

    a Szakember-Szakember Vonal stábja

    Válasz
12. heni szerint:

    2005.10.12. 10:02

    Egy kérdésem lenne amire sajnos itt székelykereszturon nem kaptam választ.Az a gyermek akinek a szülei elváltak már rég,betöltötte a 14 évet,az anyja neveli az apának van láthatása,saját utlevéllel rendelkezik,hogyan lépheti át a román magyar határt,kell-e a gyereknek az apátol a beleegyezés a közjegyzőtől a határátkeléshez?Ha igen akkor ha az anya átviszi a gyereket büntető-e?Előre is köszönöm.tisztelettel Erzsébet

    Válasz
13. Juli szerint:

    2005.10.17. 10:49

    Kedves Heni! Nagyon sajnáljuk, hogy nem tudunk számodra megbízható választ adni. Azért is késlekedtünk a válasszal, mert megpróbáltunk utána járni a dolognak.A kérdésed nem tartozik a mi illetékességi körünkbe, és úgy tapasztaljuk, hogy pusztán az ember tiszta logikája nem segít az eligazodásban. Azt javaslom, hogy a belügyi szerveknél érdeklődj. Szívből kívánjuk, hogy megoldd a problémádat, és nagyon sajnáljuk, hogy ezúttal nem tudunk érdemben segíteni. Üdvözlettel Juli

    Válasz
14. Péter szerint:

    2005.10.17. 22:27

    Szerintem jól kell tanítani, és akkor nincs mitől félni. Védenek a gyerekek, a szülők, a feladatok, a nélkülözhetetlnség légköre. Ajánlom mindenkinek.
    P.

    Válasz
15. Edit szerint:

    2005.10.18. 15:07

    Tisztelt egybegyült pedagógusok!
    Tanítóképzőbe járok, és témát keresek a szakdolgozatomhoz.Ami eddig eszembe jutott, azzal már foglalkoztak mások is..most jelenleg fogalmam sincs milyen pedagógiai kutatást érdemes végezni, ami nem haladja meg a képességeimet, de hasznos is. Nektek, mint gyakorló pedagógusoknak van- e valamilyen ötletetek, jó témátok? Ha lenne, nagyon megköszönném a segítséget!(Nem baj, ha nem konkrét, csak induljak már el az úton).

    Válasz