Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. április 1. vasárnap, 10:07

Erkölcsről, igazságról…

Olvasónapló

Az erkölcstan, illetve az etika hangsúlyának növekedése az oktatáspolitikában és az iskolai gyakorlatban elkerülhetetlenné teszi, hogy felvessük az erkölcs fogalmával, az erkölcsi értékek tartalmával kapcsolatos vitatott és további vitát igénylő kérdéseket. Ezért ajánlom valamennyi pedagógus figyelmébe Felcsuti Péter1 írását, amelyben a szerző Michael J. Sandel Mi az igazságos és mi nem, a helye cselekvés elmélete és gyakorlata2 című könyvéhez kapcsolódva vet fel rendkívül időszerű, és a pedagógia számára is izgalmas gondolatokat.

Részletek Felcsuti Péter írásából

Arisztotelész óta elvárás, hogy a közélet szereplői a köz érdekében tevékenykedjenek, magatartásukat az erény uralja (hiszen ezért kapták a hivatalukat). Ez a gyakorlatban természetesen gyakran nem így van, de hogy mennyire gyakran, az korántsem közömbös. Sok (legtöbb?) közéleti szereplő (…) mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít.(…)

A magát jobboldaliként, illetve konzervatívként meghatározó jelenlegi kormányerő sokat foglalkozik az erkölcsi-igazságossági mozzanatokkal, és szívesen használja fel ezeket a koncepciókat, hogy megalapozza politikai-kormányzati aktusainak legitimációját. Más kérdés, hogy ezek a nézetek nagyon gyakran avíttak, ha pedig nem azok, csak kommunikációs célokat szolgál, és a ténylegesen folytatott gyakorlattal köszönő viszonyban sincsenek.

A bal- illetve liberális oldal viszont (…) vonakodik a közéletben olyan „puha” kérdésekkel megvitatásától, mint a vallás, a család, a nemzet, a hagyományok, vagy mert felkészületlen ezen a téren, vagy mert a politikát alapvetően racionális és értéksemleges tevékenységnek tartja. (…)

Michael J. Sandel könyvében „a modern (amerikai) ember számára fontos kérdések/esetek ismertetése és ezen kérdésekre adott lehetséges válaszok révén mutatja be a különböző erkölcsfilozófiai – haszonelvű, libertiánus, liberális, közösségelvű – iskolákat. Ilyen kérdések például a piac és erkölcs viszonya (bankmentések), a terrorizmus elleni harc (szabad-e megkínozni az elfogottt terroristákat), mi indokolhatja a pozitív diszkriminációt az oktatásban és a foglalkoztatásban, engedélyezhető-e a házasság azonos neműek között stb.

A szerző magát közösségelvű iskolához tartozónak vallja és ebben a minőségében bírálja a Rawls-féle klasszikus politikai liberalizmust, amely semlegességet hirdet morális és vallási kérdésekben, mondván, hogy ezek olyan magánügyek, amelyen nem tartoznak a közpolitika szférájába. Kant nyomán Rawls úgy véli, hogy előbb meg kell állapodnunk abban, hogy mit tekintünk erkölcsi értelemben vett igazságnak, és utána mindenki eldöntheti, hogy a maga szempontjából mit tekint jó életnek szemben a közösségelvűekkel, akik Arisztotelész nyomán ennek fordítottját gondolják, azaz szerintük az igazságosságról csak akkor beszélhetünk, ha előtte tisztáztuk, mit értünk jó élet alatt. A tét természetesen nem csekély: mi van, ha a közösség tagjainak nem sikerül megállapodnia abban, hogy mit tekintenek jó életnek, ki döntse el a vitát: az állam, netán a többség? Másfelől az egyéni autonómia kizárólagosságát hangsúlyozó politikai liberalizmust sokat felelőssé teszik a fejlett világban eluralkodó individualizmusért, a fogyasztói társadalom elsekélyesedéséért. Sandel válasza e dilemma feloldására a demokratikus vita. (…)

Függetlenül attól, hogy ki melyik iskola mellett teszi le a voksot, Sandel egy gondolata (…) vitathatatlanul érvényes: szerinte a közpolitikai viták értéksemlegességét (azaz a politikai korrektséget) valló politikai liberalizmus az elmúlt évtizedekben egy sor kérdés tekintetében átengedte a teret a vallási és erkölcsi fundamentalizmus képviselőinek, akik egyáltalán nem restellik nézeteiket nyilvánosan képviselni, sőt arra törekednek, hogy érvényesítsék ezeket a törvényhozás, illetve a közpolitizálás más területein. Ha a politikai korrektség jegyében nem veszünk tudomást a nekünk nem tetsző nézetekről, állítja Sandel, akaratlanul is hozzájárulunk e nézetek térhódításához, és ennek nyomán a közéleti viták kiüresedéséhez. (…)

A rendszerváltás ellentmondásos jelenségeiből kiábrándult, válságról válságra bukdácsoló magyar társadalmat mindig is foglalkoztatták, és most, a globális válság idején különösen foglalkoztatják például a nemzeti hagyományokkal, a múlttal kapcsolatos kérdések, amelyekre a hazai baloldal és a liberalizmus nem tudott vagy nem akart választ adni. (…)

Nem vitatható, hogy Trianontól, a magyarországi zsidók elhurcolásában játszott felelősségen keresztül a Kádár-rendszer tárgyilagos vizsgálatán át a rendszerváltás és egészen a 2006-os események értelmezéséig mindenütt a jobboldali narratíva vált uralkodóvá, elfogadottá a lakosság körében. Ezzel nemcsak az a baj, hogy meghamisítja a történelmet, de folyamatosan rombolja a magyar társadalom torzulásoktól amúgy sem mentes értékrendjét, amely az ország jelene és jövője szempontjából is komoly veszélyeket jelent.

Sandel (…) könyvében így fogalmaz: „nincs garancia arra, hogy a nyilvános vita valamilyen kemény morális kérdésről (…) megoldáshoz, vagy akárcsak a másik fél morális és vallási nézeteinek értékeléséhez vezet. Nagyon is lehetséges, hogy minél jobban megismerünk egy erkölcsi vagy vallási doktrínát (…) annál kevésbé fog tetszeni (…) Az erkölcsi alapú részvétel politikája nem csupán inspirálóbb ideál, mint a félrenézésé. Valójában ígéretesebb alapot jelent egy igazságos társadalom számára is.”

SZJ

1Élet és Irodalom, 2012. március 23. 8. o.

2Fordította: Felcsuti Péter, Corvina Kiadó, 2012

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.09.13.
Balla István: A karanténoktatás legalább megmutatta a szülőknek, mi megy a magyar iskolában
A koronavírus miatt hosszú hónapokra online módra átállított oktatás nagy lehetőség lett volna arra, hogy a kényszerhelyzet miatt az iskola a 21. századba lépjen, ám ezt nem használtuk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.09.13.
A pedagógusok felelősségéről
Spirit rádió Ellenpont c. műsorának linkje, ahol Ercse Kriszta Nagy Erzsivel a pedagógusok felelősségéről, az iskolai erőszakról, a (pedagógiai) lehetőségekről, a társadalmi és a központi...
(Forrás: Spirit FM)
--
2021.09.01.
Diákok százezrei ülnek be ma az iskolapadba
A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes...
(Forrás: Világgazdaság)
--
2021.09.01.
Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka
Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.08.31.
FELSZÁLLT A FÜST: NINCSEN VESZÉLY, NINCS KORLÁTOZÁS, A MINISZTÉRIUMNAK SEMMI DOLGA 2021-08-31
Bár Maruzsa Zoltán a mai napig nem válaszolt a tanévre való felkészülését firtató kérdéseinkre, a felkészítésre nem panaszkodhatnak az iskolák, óvodák: már a tanévnyitó előtti napon...
(Forrás: ckpinfo)
--
2021.08.31.
Érzékenyítő programja miatt támadják az Illyést – A helyi Fidesz elítéli és megvédi az LMBTQ-lobbitól a budaörsi gyerekeket
2021. június 10-én a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közösségi oldalán számolt be, hogy több civil szervezet is tartott előadásokat, workshopokat az iskolájukban. Többek között egy transznem...
(Forrás: Budaőrsi Info)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep