Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. április 5. csütörtök, 21:31

KULŐR LOKÁL – Történeti kabaréműsor a Kolibriben

2012. április 15-én, vasárnap délután különleges műsorral ünnepli színházépülete százéves születésnapját a Kolibri. A nagy múltú házban – többek közt Rott Sándor, a „Monarchia legnagyobb komikusa” vezetésével, vagy Medgyaszay Vilma, a „magyar sanzon anyja” alapításával – működtek színházak, mulatók, mozik, kabarék, zenés színpadok. A falak között felléptek a XX. század legnagyobb szórakoztatói, mint Feleki Kamill, a Latabár fivérek, a fiatal Alfonzó, Rodolfó, itt debütált szerzőként Rejtő Jenő is. A Kolibri társulata 15 órakor és 17 órakor konferansziéval, sanzonokkal, kuplékkal, bohózattal, jelenetekkel idézi meg a „hely szellemét”. A Budapest100 programsorozathoz kapcsolódó műsorra a belépés ingyenes, az érdeklődőket 14 órától a ház múltját, és a Kolibri húszéves történetét bemutató kiállítással várják.

„Tudtam, hogy a század első felében kabarék működtek itt, de azzal, hogy milyen figyelemreméltó múltja van a színházépületnek, csak most szembesültünk – mondja Horváth Péter író. – Felemelő ráeszmélni, kik koptatták előttünk ugyanazt a színpadot, amire nap mint nap fellépünk.”

Tavaly a százéves budapesti épületek köszöntésére Budapest100 elnevezéssel önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szervezett programot a Kortárs Építészeti Központ (KÉK). A nyitott házak hétvégéjén nem kizárólag a jó karban lévő épületekbe vagy a műemlékekbe látogathatott el a közönség. A program épp annyira szólt a valamikori Budapestről, mint a mairól, a gyakran elhanyagolt, a felismerhetetlenségig szétszabdalt házakról.

A tavalyi sikert megismétlendő, a KÉK munkatársai idén is megkeresték az épp centenáriumukat ünneplő házakat, és a lakók, üzemeltetők együttműködésével április 14-15-én megnyitják őket az egyénileg vagy a Budapest100 szervezte városi sétákkal érkező látogatók előtt.

100 év társaság

A Kolibri Színház Jókai tér 10. alatti szecessziós épülete Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912-ben készült el, földszintjén az Edison filmszínháznak kialakított terekkel és galériával, utcai bejárattal. A mozi után az obszcén szabadszájúsága miatt elhíresült UHU mulató, majd rövid ideig Pelikán név alatt a megszűnt Apolló Kabaré gárdája használta az épületet.

1927-ben nyitotta meg kapuit a „Monarchia legnagyobb komikusa”, a magyar varieté úttörője, Rott Sándor igazgatásával a Komédia Kabaré, amely később Komédia Orfeum néven Somogyi Kálmán, majd Perényi József, végül Misoga László vezetésével kabaré-varieté műsorokat játszott 1944-ig. Színpadán fellépett többek közt Feleki Kamill, Alfonzó, Rodolfó, Medgyaszay Vilma, Salamon Béla, Rózsahegyi Kálmán és Rátkai Márton.

Ebben az időben sorra nyíltak és zártak be a tiszavirág életű kabarék, részben a politikai tájékozatlanság, részben a magas infláció okozta vesztüket. „A válságos éveket csak a legügyesebbek élték túl, akik a burkolt baloldaliságnak olyan rafinált módszereit alakították ki, amelyekbe nem tudtak belekötni a vájt fülű rendőrtisztek. A konferansziék és a kabarészínészek eszköztárában helyet kapott a mellé- és agyonbeszélés, a túljátszás, az elhallgatás, az elszólás, a nyelvbotlás, az idióta megjátszása, a kétértelműség, amelyekkel szinte bármit ki lehetett fejezni. A közönség gyorsan megtanulta az új nyelvet, s az eredetileg irodalminak indult pesti kabaré a két világháború között politikai kabarévá edződött, természetes reakcióként az elnyomás ellen. Ekkor vált igazán látványossá, hogy a kabaré összjáték: színpad és nézőtér együttes közreműködése. Néha nem is az volt a fontos, mit mondott a kabaré, hanem hogy abból, amit mondott, mit hallott ki a néző. Tehát nemcsak a kabarénak, a nézőnek is bátornak kellett lennie. Elvégre a kabaré csak megkezdte a mondatot, a befejezés a közönségre várt.” (Alpár Ágnes: A pesti kabaré)

„Nem volt kérdés, hogy a KULŐR LOKÁL műsorban Rejtő Jenő is szerepeljen, hiszen itt debütált A hallgatás című tréfájával, amit még Nádasi László társszerzésében írt – magyarázza Horváth. – Mi első önálló bohózatát, A három légionistát állítjuk színpadra, aminek szintén itt, a Komédia Orfeumban volt a premierje. Tökéletes a dramaturgiai szerkezete, remek időzítéssel jelennek meg a szereplők, és nem hiányzik belőle az a sajátságos humor, ami miatt ma is egyedülállóak Rejtő művei.”

Utóvédharc

A világháború után „a magyar sanzon anyja”, Medgyaszay Vilma is vezette rövid ideig a színházat. A színésznő korábban az Opera kivételével Budapest valamennyi színházában megfordult, drámában, vígjátékban, népszínműben egyaránt kimagaslóan szerepelt. Külföldön is elismerték: az első világháború után négy és fél évig német, francia, magyar énekszámokat adott elő magyar íróktól és zeneszerzőktől Európa szerte. Mindenütt lelkes elismerést aratott, és megalapozta hírnevét a legmagasabb művészi körökben.

Az 1945 áprilisában indult Medgyaszay Színpad gyakorlati irányítását, és műsorpolitikájának kidolgozását fél év után átvette Somogyi Kálmán, aki már 1928 és 1938 között is vezette a Jókai téri intézményt – Medgyaszay Vilma háttérbe szorult, bár névadója maradt a vállalkozásnak. A színház mindig jó nevű színészeket szerződtetett, és megélt a szórakoztatásból. Színpadán szerepelt Feleki Kamill és a Latabárok mellett Dayka Margit, Gombaszögi Ella, Fejes Teri is.

Politikai nyomásra 1948-ban az új igazgatói pályázatot már Greguss Zoltán nyerte meg. Az általa vezetett Modern Színház azonban hamarosan csődközelbe került, és első évada végén be is zárt az egyre hevesebben támadott, a „polgári ízlést” kiszolgáló szórakoztatóipari üzem.

Utolsó felvonás

Öt év csönd után 1954-ben a Vidám Színpad kamaraszínháza, a Kis Színpad nyitott meg kapuit a Jókai téren, bohózatokkal, zenés vígjátékokkal a műsorán. Ezekben az évtizedekben kevés olyan hely volt, ahol a rendszer elleni kritikát meg lehetett fogalmazni, Kellér Dezső, Kibédi Ervin, Salamon Béla, Kazal László, Kabos László – a politikai kabaré legszebb éveit idézve – a nézők legrejtettebb gondolatait is kimondták.

A KULŐR LOKÁL-ban ebből az időszakból Kállai István 1958-ban bemutatott Majd a papa című művének egy jelenete szerepel, melynek átütő sikere nagyot lendített a humorista, író pályafutásán – Kállai műveit később vidéken és külföldön egyaránt játszották, a színházi darabok mellett írt filmforgatókönyveket, tévésorozatokat, alapító vezetője volt az MTV Szórakoztató Főosztályának, később a Vidám Színpad, majd az Operett Színház dramaturgja lett.

1970-ben véget ért a színház kabarés-varietés pályafutása. Az egész épületet újjáépítették, immár a gyerekközönség igényeihez igazodva: az Állami Bábszínház költözött a házba, melyből húsz éve, 1992-ben a Kolibri társulata megalakult, s alternatív bábszínházként megkezdte működését. A mára Magyarország egyetlen főhivatású gyermek- és ifjúsági színházává vált Kolibri húszéves történetéről, régi előadásairól egy kis kiállítás tekinthető meg a színház előcsarnokában április 15-én 14 órától.

MŰSOR:

KULŐR LOKÁL
− százéves a házunk –
(kabaré)
Zenei vezető: Kecskeméti Gábor
Dramaturg és rendező: Horváth Péter
A rendező asszisztense: Jobbágy Kata
Konferanszié – Tóth József

Babits: Mozgófénykép (vers) – Bodnár Zoltán és a társulat
Kálmán I. – Heltai J. Dal a moziról (kuplé) – Alexics Rita, Krausz Gábor
Weiner I. – Márkus A.: Nevet a Róth (kuplé) − Szanitter Dávid, Rácz Kármen, Rácz Kriszta

Rejtő: A három légionista
(bohózat)
Őrmester: Németh Tibor
Ribot, a Lyoni Rém: Kormos Gyula
Mautner, újonc: Szanitter Dávid
Violette: Sallai Virág
Ezredes: Pomlényi Attila
Ügynök: Tóth József
Káplár: Bodnár Zoltán
Őr: Krausz Gábor

Szirmai A. – Szép E.: A rapport (kuplé) – Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Bodnár Zoltán

Vadnai L.: Hacsek és Sajó (jelenet)
Sajó: Németh Tibor
Hacsek: Tóth József

Cselédnóta (kuplé) – Meixler Ildikó

Ady E. – Reinitz B.: Kató a misén (dal) – Török Ágnes

Kállai István: Majd a papa
(jelenet a darabból)
Papa: Bodnár Zoltán
Borika: Alexics Rita
Gőzné: Erdei Juli
Hej, Hopp – Tisza Bea

Dal a Megyeri Gyalog Galoppból: Tisza Bea

Két dal a Locspocs, a kis tengeri szörnyből: Tempó és Finálé – teljes társulat

Két dal a Macskák társaságából: Miau és Esik – teljes társulat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.29.
\"Mindenki felkészült\" - mi vár a diákokra és a tanárokra október 1-től?
Nem csak a diákoknak, hanem a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor. Így nem először merül fel a kérdés: \"ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500...
(Forrás: eduline)
--
2020.09.29.
Harmincperces koronavírusteszttel szűrik az iskolásokat Bécsben
Új koronavírus-gyorstesztet fejlesztett ki a bécsi Donaustadt Klinika (Klinik Donaustadt), ami már 30 perc alatt kimutatja a fertőzést – közölték a módszert kidolgozó illetékesek. Az Armin...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.27.
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni
Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.26.
MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?
Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.09.26.
Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában
Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek...
(Forrás: mérce)
--
2020.09.26.
Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő
Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy...
(Forrás: 24.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep