Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. november 24. szombat, 19:19

Új párbeszéd: társadalmi kérdésekről az iskolában

(sajtóbeszámoló a Barankovics Alapítvány konferenciájáról)

Többek között az iskolának is feladata, hogy „hatékony ellennarratívákat” teremtsen és megmutassa diákjainak, hogy a leegyszerűsített világmagyarázatok sokszor hamisak, hogy a gyűlöletre építő politikai stratégiák útja hosszú távon a politikai közösség minden tagját veszélyeztetheti.

A Barankovics István Alapítvány 2012. november 16-án tartotta meg „Társadalmi és közéleti nevelés” címmel pedagógusoknak szervezett szakmai napját. A rendezvényen az érdeklődő középiskolai tanárok és az Alapítvány együtt keresték a fiatalok közéleti szerepekre történő felkészítésében az előrelépés lehetséges útjait. A közös gondolkodást három előadás segítette: először Kiss Mária Rita egyetemi docens a magyarországi társadalmi értékrendet és a fiatalok közéleti aktivitását vizsgáló kutatások megdöbbentő adatait ismertette és összegezte. Ezt követően Rácz Krisztina középiskolai tanár vázolta fel azokat a külföldön már működő jó gyakorlatokat, amelyek a felnövekvő generáció közéletbe való integrálását célozzák. A harmadik előadásban Fehér Borbála, a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője az orosházi iskolában alkalmazott és jól bevált programokról beszélt. A délutáni közös műhelymunka során pedig olyan konkrét javaslatok is születtek, amelyek megalapozhatják a témáról folyó új párbeszéd kezdetét.

A rendezvényt Dr. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Stágel Bence országgyűlési képviselő köszöntő szavai nyitották meg.

Kiss Mária Rita egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) előadásában felvázolta, hogy miért is oly lényeges a fiatalok nevelésének ezen aspektusára fokozott figyelmet fordítani. Többek között arra is kitért, hogy a pedagógusoknak fontos megismerni az ifjúság társadalomról kialakult képét, mert csak ebből kiindulva lehet hatékony munkát végezni. Az értékrend kutatások adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar társadalmat a viszonylag zárt gondolkodás, az anyagi boldogulásra koncentrálás jellemzi. Az emberek elsősorban az anyagi biztonság megteremtésére koncentrálnak, a munka mellett nincs idejük arra, hogy nyitottak legyenek a közös érdekek érvényesítése és az ezeket képviselő szervezetek felé. Jellemzően az államtól várják a közösségi problémák megoldását. A fiatalok pedig a felnőtt társadalomtól olyan észjárást sajátítatnak el, amelyben a közösségi cselekvésnek nincs túl nagy társadalmi presztízse. A társadalomismeret oktatásnak e helyzet feloldására kellene leginkább koncentrálni. A feladat nagyságához és súlyához képest azonban a pedagógusoknak a formális oktatás keretei között kevés lehetősége nyílik a kedvezőtlen folyamatok korrekciójára, a helyi közélet szereplői pedig – pár kiemelkedő jó példa kivételével – ritkán partnerek az együttnevelésben. A témával foglalkozó szakemberek egy ideje már jelzik, a fiatal generáció tagjai nemcsak felülreprezentáltak, de relatíve nagy közéleti aktivitást is mutatnak a radikális jobboldal táborában. Nem állítható tehát hogy a nemzedék egészét a politikától való elfordulás és az általános érdektelenség jellemzi. A jelenség mögött a demokratikus politikai szocializáció problémái is állnak. Többek között az iskolának is feladata, hogy „hatékony ellennarratívákat” teremtsen és megmutassa diákjainak, hogy a leegyszerűsített világmagyarázatok sokszor hamisak, hogy a gyűlöletre építő politikai stratégiák útja hosszú távon a politikai közösség minden tagját veszélyeztetheti. A pedagógusoknak olyan belátásokhoz kell segíteni a fiatalokat, amelyek között megtapasztalják: más lehetőségük is van, ha tenni szeretnének önmagukért, társadalmukért, jövőjükért.

Rácz Krisztina társadalomismeret-angol szakos tanár (Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola) a közéleti nevelés külföldi gyakorlataiból mutatott be példákat előadásában. Míg Magyarországon a társadalomismeret-óráknak általában kevés jelentőséget tulajdonítanak, addig a tantárgy az Egyesült Államokban az általános- és középiskolákban is minden évfolyamon kötelezően oktatandó és az érettségi része is egyúttal. Az USA-ban magától értetődő a helyi politikusok és közéleti szereplők aktív kapcsolattartása az iskolásokkal, akik apránként, játékos formában további gyakorlati ismereteket szerezhetnek például bíróságok látogatásával, próbatárgyalások eljátszásával. A társadalmi szerepekre való felkészítés viszonylag új irányzatát jelentik a webes-, illetve játék alapú oktatási módszerek. Kanada és az Egyesült Királyság is több, iskolás és középiskolás korosztálynak szánt online játékkal és honlappal támogatja a tanárok munkáját, lehetővé téve az iskolai kereteken kívüli, könnyed, játékos tanulást. A tanárok segédletével számos országos és nemzetközi programhoz és versenyhez csatlakozhatnak a diákok, ahol vitakészségüket fejleszthetik, vagy éppen a társadalmi érdekek érvényesítésének procedúráját ismerhetik meg.

Természetesen itthon is léteznek ilyen törekvések és programok. A szakmai napon erre volt példa a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény a hagyományos oktatási feladatok ellátásán túl kiemelt figyelmet fordít a gyerekek társadalomba integrálásának minden aspektusára. Fehér Borbála igazgató asszony előadásában arról beszélt, hogy a társadalmi szerepekre való felkészítés feladata új követelményeket támaszt a tanárokkal szemben. Más tantárgyakhoz képest például nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szemléletformálásra és a készségek fejlesztésére, amelyhez a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése szükséges. Gazdag példatárral illusztrálta a helyi társadalom természetes közegébe integrált, saját élményen alapuló tanulás hatékonyságát.

Az előadásokat egy kötetlenebb, ámde annál konstruktívabb műhelymunka követte, ahol a Barankovics Alapítvánnyal való együttműködés lehetőségeiről tájékozódhattak a pedagógusok, és megoszthatták egymással tapasztalataikat, ötleteiket. Az inspiráló szakmai eszmecserén túl a nap két konkrét eredménnyel is zárult: a résztvevők elhatározták, hogy a BIA Ifjúságkutató Műhelyének keretében létrehoznak egy szakmai szervezetet, a társadalomismeretet oktató tanárok kerekasztalát. Emellett a partnerségi viszony új lehetőségeként a szervezők bemutatták online demokrácia versenyük koncepcióját is, amelyet az iskolákkal közös projekt keretében kívánnak megvalósítani.

Az előadások diáit meg lehet tekinteni itt.

Egy üzenet

  1. Juli szerint:

    Részletesen lehet olvasni a fiatalok közéleti magatartásának elméleti és gyakorlati kérdéseiről a Tani-tani portálon Kis Mária Rita izgalmas tanulmányában. Azt járja körül, hogy milyen értékrendet, közéleti kultúrát látnak maguk körül diákjaink a felnőtt társadalomban. Milyen közösségi mentalitáskultúra a miénk? Ebben a gondolatmenetben ezután néhány gondolat erejéig azt vizsgálja meg, hogy a társadalomról való spontán szerzett tudáshoz milyen hatékonysággal képes hozzátenni az iskola, majd végül a szocializációs folyamat végeredményével foglalkozik. Elsősorban a demokratikus politikai rendszerhez való viszony kérdéseire koncentrálva mutatja be a fiatalok politikai kultúrájának – az empirikus kutatások által megragadható – néhány elemét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.08.05.
A Klebelsbeg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. A Népszava arról írt korábban,...
(Forrás: 24.hu)
--
2021.08.05.
Hajnal Gabriella: Nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend
2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, a hallgatók már a tanulmányaik kezdetétől fogva minden tanévben kötelezően a terepen lesznek, és alaposabban felkész...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.08.05.
Az igazság ügyének szentelve – Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem alapító díszünnepsége
„Az egyetemek jövője valójában Magyarország jövője. A magyar felsőoktatás fejlesztése, megújítása nemzetstratégiai kérdés. Cél, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert...
(Forrás: Magyar Kurír)
--
2021.07.31.
Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntart...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.31.
A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása
gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.07.31.
Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM
Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi orsz...
(Forrás: eduline)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep