2012. november 24. szombat, 19:19
Új párbeszéd: társadalmi kérdésekről az iskolában
Többek között az iskolának is feladata, hogy „hatékony ellennarratívákat” teremtsen és megmutassa diákjainak, hogy a leegyszerűsített világmagyarázatok sokszor hamisak, hogy a gyűlöletre építő politikai stratégiák útja hosszú távon a politikai közösség minden tagját veszélyeztetheti.
A Barankovics István Alapítvány 2012. november 16-án tartotta meg „Társadalmi és közéleti nevelés” címmel pedagógusoknak szervezett szakmai napját. A rendezvényen az érdeklődő középiskolai tanárok és az Alapítvány együtt keresték a fiatalok közéleti szerepekre történő felkészítésében az előrelépés lehetséges útjait. A közös gondolkodást három előadás segítette: először Kiss Mária Rita egyetemi docens a magyarországi társadalmi értékrendet és a fiatalok közéleti aktivitását vizsgáló kutatások megdöbbentő adatait ismertette és összegezte. Ezt követően Rácz Krisztina középiskolai tanár vázolta fel azokat a külföldön már működő jó gyakorlatokat, amelyek a felnövekvő generáció közéletbe való integrálását célozzák. A harmadik előadásban Fehér Borbála, a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője az orosházi iskolában alkalmazott és jól bevált programokról beszélt. A délutáni közös műhelymunka során pedig olyan konkrét javaslatok is születtek, amelyek megalapozhatják a témáról folyó új párbeszéd kezdetét.
A rendezvényt Dr. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Stágel Bence országgyűlési képviselő köszöntő szavai nyitották meg.
Kiss Mária Rita egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) előadásában felvázolta, hogy miért is oly lényeges a fiatalok nevelésének ezen aspektusára fokozott figyelmet fordítani. Többek között arra is kitért, hogy a pedagógusoknak fontos megismerni az ifjúság társadalomról kialakult képét, mert csak ebből kiindulva lehet hatékony munkát végezni. Az értékrend kutatások adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar társadalmat a viszonylag zárt gondolkodás, az anyagi boldogulásra koncentrálás jellemzi. Az emberek elsősorban az anyagi biztonság megteremtésére koncentrálnak, a munka mellett nincs idejük arra, hogy nyitottak legyenek a közös érdekek érvényesítése és az ezeket képviselő szervezetek felé. Jellemzően az államtól várják a közösségi problémák megoldását. A fiatalok pedig a felnőtt társadalomtól olyan észjárást sajátítatnak el, amelyben a közösségi cselekvésnek nincs túl nagy társadalmi presztízse. A társadalomismeret oktatásnak e helyzet feloldására kellene leginkább koncentrálni. A feladat nagyságához és súlyához képest azonban a pedagógusoknak a formális oktatás keretei között kevés lehetősége nyílik a kedvezőtlen folyamatok korrekciójára, a helyi közélet szereplői pedig – pár kiemelkedő jó példa kivételével – ritkán partnerek az együttnevelésben. A témával foglalkozó szakemberek egy ideje már jelzik, a fiatal generáció tagjai nemcsak felülreprezentáltak, de relatíve nagy közéleti aktivitást is mutatnak a radikális jobboldal táborában. Nem állítható tehát hogy a nemzedék egészét a politikától való elfordulás és az általános érdektelenség jellemzi. A jelenség mögött a demokratikus politikai szocializáció problémái is állnak. Többek között az iskolának is feladata, hogy „hatékony ellennarratívákat” teremtsen és megmutassa diákjainak, hogy a leegyszerűsített világmagyarázatok sokszor hamisak, hogy a gyűlöletre építő politikai stratégiák útja hosszú távon a politikai közösség minden tagját veszélyeztetheti. A pedagógusoknak olyan belátásokhoz kell segíteni a fiatalokat, amelyek között megtapasztalják: más lehetőségük is van, ha tenni szeretnének önmagukért, társadalmukért, jövőjükért.
Rácz Krisztina társadalomismeret-angol szakos tanár (Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola) a közéleti nevelés külföldi gyakorlataiból mutatott be példákat előadásában. Míg Magyarországon a társadalomismeret-óráknak általában kevés jelentőséget tulajdonítanak, addig a tantárgy az Egyesült Államokban az általános- és középiskolákban is minden évfolyamon kötelezően oktatandó és az érettségi része is egyúttal. Az USA-ban magától értetődő a helyi politikusok és közéleti szereplők aktív kapcsolattartása az iskolásokkal, akik apránként, játékos formában további gyakorlati ismereteket szerezhetnek például bíróságok látogatásával, próbatárgyalások eljátszásával. A társadalmi szerepekre való felkészítés viszonylag új irányzatát jelentik a webes-, illetve játék alapú oktatási módszerek. Kanada és az Egyesült Királyság is több, iskolás és középiskolás korosztálynak szánt online játékkal és honlappal támogatja a tanárok munkáját, lehetővé téve az iskolai kereteken kívüli, könnyed, játékos tanulást. A tanárok segédletével számos országos és nemzetközi programhoz és versenyhez csatlakozhatnak a diákok, ahol vitakészségüket fejleszthetik, vagy éppen a társadalmi érdekek érvényesítésének procedúráját ismerhetik meg.
Természetesen itthon is léteznek ilyen törekvések és programok. A szakmai napon erre volt példa a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény a hagyományos oktatási feladatok ellátásán túl kiemelt figyelmet fordít a gyerekek társadalomba integrálásának minden aspektusára. Fehér Borbála igazgató asszony előadásában arról beszélt, hogy a társadalmi szerepekre való felkészítés feladata új követelményeket támaszt a tanárokkal szemben. Más tantárgyakhoz képest például nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szemléletformálásra és a készségek fejlesztésére, amelyhez a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése szükséges. Gazdag példatárral illusztrálta a helyi társadalom természetes közegébe integrált, saját élményen alapuló tanulás hatékonyságát.
Az előadásokat egy kötetlenebb, ámde annál konstruktívabb műhelymunka követte, ahol a Barankovics Alapítvánnyal való együttműködés lehetőségeiről tájékozódhattak a pedagógusok, és megoszthatták egymással tapasztalataikat, ötleteiket. Az inspiráló szakmai eszmecserén túl a nap két konkrét eredménnyel is zárult: a résztvevők elhatározták, hogy a BIA Ifjúságkutató Műhelyének keretében létrehoznak egy szakmai szervezetet, a társadalomismeretet oktató tanárok kerekasztalát. Emellett a partnerségi viszony új lehetőségeként a szervezők bemutatták online demokrácia versenyük koncepcióját is, amelyet az iskolákkal közös projekt keretében kívánnak megvalósítani.
Az előadások diáit meg lehet tekinteni itt.
Részletesen lehet olvasni a fiatalok közéleti magatartásának elméleti és gyakorlati kérdéseiről a Tani-tani portálon Kis Mária Rita izgalmas tanulmányában. Azt járja körül, hogy milyen értékrendet, közéleti kultúrát látnak maguk körül diákjaink a felnőtt társadalomban. Milyen közösségi mentalitáskultúra a miénk? Ebben a gondolatmenetben ezután néhány gondolat erejéig azt vizsgálja meg, hogy a társadalomról való spontán szerzett tudáshoz milyen hatékonysággal képes hozzátenni az iskola, majd végül a szocializációs folyamat végeredményével foglalkozik. Elsősorban a demokratikus politikai rendszerhez való viszony kérdéseire koncentrálva mutatja be a fiatalok politikai kultúrájának – az empirikus kutatások által megragadható – néhány elemét.