Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Kereszty Zsuzsa

Ő kezdte…

Konstruktív konfliktuskezelés 6–10 évesek tanítói számára 7.

Konfliktusok szerephelyzetben: dramatikus játék harmadik-negyedik osztályosoknak

„…A gyermekjátéknál megérteni véljük, hogy a gyermek még a kínos élményt is megismétli, mert saját aktivitása által az erős benyomásnak sokkal gyökeresebb legyőzését éri el, mint ahogy ez a csupán passzív átélésnél lehetséges volt. Minden újabb ismétlés növelni látszik ezt az óhajtott fölényt, és örömteljes élményeknél sem tud a gyermek az ismétlésekkel betelni s kérlelhetetlenül ragaszkodik a benyomás azonosságához.”

(S. Freud)

Az angol iskolarendszerben a drámajáték 6 és 18 éves kor között ugyanolyan tantárgy, mint a matematika. Személyiségfejlesztő hatása mással nem helyettesíthető. Értéke abban rejlik, hogy a gyereknek alkalma van arra, hogy különböző korban élt/élő, különböző életkorú, nemű, társadalmi helyzetű, foglalkozású emberek helyzetébe, konfliktusaiba képzelje/élje bele magát. A dramatikus játék közben átélt helyzetek sokkal mélyebb tapasztalatként maradnak meg a gyerekekben, mint bármilyen jól szemléltetett, színesen előadott, verbálisan közölt információ.

Fontos, hogy a dramatikus játékhoz egyszerű jelmezeket, díszleteket, kellékeket is készítsünk, s törekedjünk arra, hogy a játékokban idővel valamennyi gyerek részt vegyen, ne csak a szerepelni szerető, azt könnyen tudó gyerekek. A gátolt, verbálisan még fejletlenebb gyerekek először beszédet nem vagy alig kívánó szerephelyzetben játszhatnak, majd fokozatosan egyre több szóbeli megnyilvánulást kívánó helyzetekben. A fontos az, hogy involválódjanak, bevonódjanak a játékba.

Konfliktusok pantomimmal

Erre azok a konfliktusok a legalkalmasabbak, amelyeket a gyerekeknek már sikerült feloldaniuk. Eljátszásuknak azért van mégis mással nem helyettesíthető haszna, mert a játék tovább segíti a konfliktust keltő élmények, indulatok feldolgozását. Feldolgozását. Természetesen a dramatizálásnak bármilyen más formája is ezt a funkciót tölti be –, közülük mégis a pantomim alkalmazása a legegyszerűbb. Szavak nélkül, csak mozdulatokkal lehet játszani –, s ez a kifejezési mód ebben az életkorban természetes a gyerekek számára.

Az egyik csak romák lakta falu iskolájában, azokban a hetekben, amikor Kőbányán skinhead fiatalok halálra vertek egy roma fiút –, az iskola 9-10 éves gyerekei – féltek attól, hogy a skinheadek eljöhetnek az ő falujukba is, attól tartottak, hogy ők is veszélyben vannak. Ekkor történt, hogy hat fiú kitalálta és mozdulatokkal eljátszotta, hogy mi történne, ha az ő falujukba is eljönnének a skinheadek. A pantomimben öt fiú játszotta helybeli romák szerepét, hatodik társukat rábeszélték a skinhead-szerepre. (Érdekes volt, hogy azt a fiút tették meg skinheadnek, aki leginkább peremhelyzetben volt a csoportban, és csupán egyetlen társukra ruházták ezt a szerepet.). A játékban verekedésre, „cigányverésre” érkező skinheadet – ezzel együtt saját félelmüket – a játékban megszelídítették, barátjukká tették. Figyelemre méltó, hogy a korábban szinte teljesen társtalan fiú ezt a szerepet elvállalta, s a játék után befogadta a fiúcsapat. A „skinhead-szelidítést” hetekig újra és újra eljátszották, hetekig volt szükségük újra és újra átélni, hogy megszelídül. Mindez a gyerekek ötlete volt, a tanító „mindössze” észrevette, megértette játékot, figyelt rá, a mozdulatokat finomítani segítette. Vállalta a néző szerepét, s ha a mozdulatokból nem értette meg a történést, megkérte a gyerekeket, hogy mutassák még egyszer, vagy kísérjék szavakkal. Így, az árnyaltabb kifejezést bátorítva segítette hozzá a gyerekeket differenciáltabb, pontosabb kifejezéshez.

Drámajáték

J. Neelands a drámajáték tevékenységtípusait, az ún. drámamódokat a következőképpen foglalja össze:

  • Bemelegítés tornával, bármilyen közös játékkal
  • Beszéd- és gesztusgyakorlat: rövid, tömör, a tanár által irányított cselekvécsor
  • Mímes játék: egyéni vagy csoportos; szöveggel vagy anélkül
  • Élőkép: egyéni vagy csoportos állókép
  • Rajz: a folyamat közben (!), nem előtte vagy utána készült rajzok
  • Csoportos jelenet: tanár nélküli helyzet („Játsszátok el azt/azt a jelenetet, hogy…”)

Dramatizálásra ajánlott mesék, mondák, mítoszok harmadikosoknak-negyedikeseknek:

A vitézek nevelő iskolája
Az ércdisznó

Mesék, mondák forrásai:

  • Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra, 1993) című kötetéből
    • A szélkötő Kalamona,
    • Rózsa vitéz,
    • Aranyszóló pintyőke,
    • A két lány meg a vasorrú bába,
    • Az ördög kilenc kérdése,
    • A koporsóba tett fiú;
  • Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág (Videopont, 1995) című gyűjteményes kötetéből
    • A kétszívű királyfi,
    • Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony,
    • A táltos királykisasszony;
  • Grimm legszebb meséi (Móra, 1960) című kötetéből
    • Holle anyó

    című mesét ajánljuk;

  • Válogathatunk La Fontaine és az Ezeregyéjszaka meséi-ből, Heltai Gáspár fabulái-ból (utóbbiak a meséket nem helyettesítik).

Felhasznált irodalom

Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Fordította: Kúnos
László. Gondolat. 1985
Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete. Budapest, 1995. Fordította: Szauder Erik
Neelands, Jonothan: Dráma a tanulás szolgálatában. Fordította: Szauder Erik.
Budapest, 1994
Kaposi László (szerk.): Színház és dráma a tanításban. Budapest, 1995
A Carl Rogers Személyközpontú Iskola pedagógiai programja. Kézirat. 1998

A Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium
pedagógiai programja. Kézirat. 1998

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep