Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Kereszty Zsuzsa

Ő kezdte…

Konstruktív konfliktuskezelés 6–10 évesek tanítói számára 7.

Konfliktusok szerephelyzetben: dramatikus játék harmadik-negyedik osztályosoknak

„…A gyermekjátéknál megérteni véljük, hogy a gyermek még a kínos élményt is megismétli, mert saját aktivitása által az erős benyomásnak sokkal gyökeresebb legyőzését éri el, mint ahogy ez a csupán passzív átélésnél lehetséges volt. Minden újabb ismétlés növelni látszik ezt az óhajtott fölényt, és örömteljes élményeknél sem tud a gyermek az ismétlésekkel betelni s kérlelhetetlenül ragaszkodik a benyomás azonosságához.”

(S. Freud)

Az angol iskolarendszerben a drámajáték 6 és 18 éves kor között ugyanolyan tantárgy, mint a matematika. Személyiségfejlesztő hatása mással nem helyettesíthető. Értéke abban rejlik, hogy a gyereknek alkalma van arra, hogy különböző korban élt/élő, különböző életkorú, nemű, társadalmi helyzetű, foglalkozású emberek helyzetébe, konfliktusaiba képzelje/élje bele magát. A dramatikus játék közben átélt helyzetek sokkal mélyebb tapasztalatként maradnak meg a gyerekekben, mint bármilyen jól szemléltetett, színesen előadott, verbálisan közölt információ.

Fontos, hogy a dramatikus játékhoz egyszerű jelmezeket, díszleteket, kellékeket is készítsünk, s törekedjünk arra, hogy a játékokban idővel valamennyi gyerek részt vegyen, ne csak a szerepelni szerető, azt könnyen tudó gyerekek. A gátolt, verbálisan még fejletlenebb gyerekek először beszédet nem vagy alig kívánó szerephelyzetben játszhatnak, majd fokozatosan egyre több szóbeli megnyilvánulást kívánó helyzetekben. A fontos az, hogy involválódjanak, bevonódjanak a játékba.

Konfliktusok pantomimmal

Erre azok a konfliktusok a legalkalmasabbak, amelyeket a gyerekeknek már sikerült feloldaniuk. Eljátszásuknak azért van mégis mással nem helyettesíthető haszna, mert a játék tovább segíti a konfliktust keltő élmények, indulatok feldolgozását. Feldolgozását. Természetesen a dramatizálásnak bármilyen más formája is ezt a funkciót tölti be –, közülük mégis a pantomim alkalmazása a legegyszerűbb. Szavak nélkül, csak mozdulatokkal lehet játszani –, s ez a kifejezési mód ebben az életkorban természetes a gyerekek számára.

Az egyik csak romák lakta falu iskolájában, azokban a hetekben, amikor Kőbányán skinhead fiatalok halálra vertek egy roma fiút –, az iskola 9-10 éves gyerekei – féltek attól, hogy a skinheadek eljöhetnek az ő falujukba is, attól tartottak, hogy ők is veszélyben vannak. Ekkor történt, hogy hat fiú kitalálta és mozdulatokkal eljátszotta, hogy mi történne, ha az ő falujukba is eljönnének a skinheadek. A pantomimben öt fiú játszotta helybeli romák szerepét, hatodik társukat rábeszélték a skinhead-szerepre. (Érdekes volt, hogy azt a fiút tették meg skinheadnek, aki leginkább peremhelyzetben volt a csoportban, és csupán egyetlen társukra ruházták ezt a szerepet.). A játékban verekedésre, „cigányverésre” érkező skinheadet – ezzel együtt saját félelmüket – a játékban megszelídítették, barátjukká tették. Figyelemre méltó, hogy a korábban szinte teljesen társtalan fiú ezt a szerepet elvállalta, s a játék után befogadta a fiúcsapat. A „skinhead-szelidítést” hetekig újra és újra eljátszották, hetekig volt szükségük újra és újra átélni, hogy megszelídül. Mindez a gyerekek ötlete volt, a tanító „mindössze” észrevette, megértette játékot, figyelt rá, a mozdulatokat finomítani segítette. Vállalta a néző szerepét, s ha a mozdulatokból nem értette meg a történést, megkérte a gyerekeket, hogy mutassák még egyszer, vagy kísérjék szavakkal. Így, az árnyaltabb kifejezést bátorítva segítette hozzá a gyerekeket differenciáltabb, pontosabb kifejezéshez.

Drámajáték

J. Neelands a drámajáték tevékenységtípusait, az ún. drámamódokat a következőképpen foglalja össze:

  • Bemelegítés tornával, bármilyen közös játékkal
  • Beszéd- és gesztusgyakorlat: rövid, tömör, a tanár által irányított cselekvécsor
  • Mímes játék: egyéni vagy csoportos; szöveggel vagy anélkül
  • Élőkép: egyéni vagy csoportos állókép
  • Rajz: a folyamat közben (!), nem előtte vagy utána készült rajzok
  • Csoportos jelenet: tanár nélküli helyzet („Játsszátok el azt/azt a jelenetet, hogy…”)

Dramatizálásra ajánlott mesék, mondák, mítoszok harmadikosoknak-negyedikeseknek:

A vitézek nevelő iskolája
Az ércdisznó

Mesék, mondák forrásai:

  • Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra, 1993) című kötetéből
    • A szélkötő Kalamona,
    • Rózsa vitéz,
    • Aranyszóló pintyőke,
    • A két lány meg a vasorrú bába,
    • Az ördög kilenc kérdése,
    • A koporsóba tett fiú;
  • Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág (Videopont, 1995) című gyűjteményes kötetéből
    • A kétszívű királyfi,
    • Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony,
    • A táltos királykisasszony;
  • Grimm legszebb meséi (Móra, 1960) című kötetéből
    • Holle anyó

    című mesét ajánljuk;

  • Válogathatunk La Fontaine és az Ezeregyéjszaka meséi-ből, Heltai Gáspár fabulái-ból (utóbbiak a meséket nem helyettesítik).

Felhasznált irodalom

Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Fordította: Kúnos
László. Gondolat. 1985
Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete. Budapest, 1995. Fordította: Szauder Erik
Neelands, Jonothan: Dráma a tanulás szolgálatában. Fordította: Szauder Erik.
Budapest, 1994
Kaposi László (szerk.): Színház és dráma a tanításban. Budapest, 1995
A Carl Rogers Személyközpontú Iskola pedagógiai programja. Kézirat. 1998

A Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium
pedagógiai programja. Kézirat. 1998

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep