Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. január 17. csütörtök, 12:55

Védőfalak helyett szélmalmok

3. A János vitéz projekt

A projektmódszer alkalmazására az 5. és 6. osztályokban a tananyag legnagyobb részét kitevő János vitézzel kapcsolatban nyílt alkalmam. A projekt végére létrejövő produktumok a csoportmunkák során született anyagokat egy közösen létrehozott újság tartalmazza. A tanulók több hónapos, folyamatos munkájának gyümölcse ez a kétoldalas saját kiadvány. De ezen kívül természetesen más alkotások is születnek (fali tablók, kérdésbankok, kérdező orsók), melyek évről évre mindig mások, egyediek, hiszen minden évben más tanulócsoport készíti őket.

A csoportmunkák során megvalósítandó cél a kreativitás fejlesztése mellett mindenekelőtt a technikai eszközök alkalmazásának, a szövegértési, a szövegalkotási és a helyesírási kompetenciák fejlesztése. De a munka során nyilván fejlődik a tanulók nyelvi logikája, szókincse, lényegkiemelő képessége, számítástechnikai ismerete (Publisher-program használata1) önfegyelme, önismerete és a másokkal való együttműködni tudása is, vagyis szociális kompetenciája is. Mivel az alkotásnak a gyerekek aktív részesei, a folyamat közben, illetve a projekt végén is hatalmas sikerélményhez jutnak, és ez természetesen segíti önértékelésüket, növeli munkakedvüket, erősíti motivációjukat.


A magyarórákon alkalmazott munkaformák eszközigénye a következő: csomagolópapír, kiemelő filcek, színesek, ragasztó, a Kópéláda tartalmazta eszközök, számítógép (Publisher, World, PowerPoint használata,) mini laptopok, projektor.

A projekt kitölti a János vitézre szánt teljes órakeretet a nem szakrendszerű órákat is beleértve, vagyis 38 órát. A végére a következő alkotások készülnek el: fali tabló, kérdésbank, kérdezőorsó, újság.

A projekt menete

A 38 óra során folyamatosan dolgozzuk fel a mű tartalmát, s a gyerekek közben elsajátítják a fontosnak tekinthető irodalomelméleti tartalmakat is (költői képek, költői alakzatok, műfaji sajátosságok, ütemhangsúlyos verselés, rímelés, fogalmazási műfajok: leírás, jellemzés, elbeszélés, szerkezeti sajátosságok).

A mű feldolgozása, illetve az elmélet elsajátítása során időrendben haladva a következő feladatokat végeztem el a gyerekekkel:

Petőfi Sándor életrajzát a Fogalomháló módszerével dolgoztuk fel, melyhez otthoni feladatként interneten a tanulók is gyűjtöttek és hoztak anyagot nyomtatott és PowerPoint-formában is.

A mű 6. részéhez kapcsolódóan alkalmaztam a Véleményvonal módszerét, vagyis csoportmunkában gyűjtöttünk érveket Jancsi döntése mellett, illetve ellene. Ennek jelentősége, hogy a szövegalkotás mellett fejleszti a gyerekek mások véleménye iránti toleranciáját és érvelni tudását.

(A véleményvonal többféleképpen is megjeleníthető: interaktív táblán ikonokkal, illetve térben mozgatva az osztály tanulóit. A megjelenítéstől függően változhat az osztály helyigénye, vagyis ezt előre mindig terveznünk kell. Természetesen a Véleményvonal módszere a mű számos más fejezetének feldolgozása kapcsán is használható, illetve bármely más tanóra, bármely más tananyaga kapcsán is.)

A 7-10. részig az olvasottakat kiegészítve „Mesetérképet” készítettek önálló munkaként a tanulók a füzetükbe, illetve órán csoportmunkában vaktérképen jelölték be a huszárok által megtett utat egy valós világtérképen. Forgószínpadszerűen a csoportok egymás munkájának megtekintésére is lehetőséget kapva végigjárják az egész termet.

A 11-13. rész feldolgozása után otthoni feladat volt elképzelni és lerajzolni, hogy Jancsi a jelenkorunkban vajon mit kaphatna az uralkodótól jutalmul a győztes csata után. Az elkészült alkotásokból igényes falitablót készítettek a gyerekek.

Franciaország leírásához (mivel a leírás, mint fogalmazási műfaj előkerült), külön lapon kaptak tőlem egy megkezdett leírást, és ezt kellett 4-5 mondat erejéig folytatni. Egy másik alkalommal elbeszélés készült, egy egérrágta szövegrészletet kellett mini laptopokon kiegészíteniük.

Az egyre halmozódó elméleti tudás számonkérésére jó módszernek bizonyult a Dobj egy kérdést! módszer, amihez természetesen szükség volt kérdésbank létrehozására. Ezt szintén a tanulók hozták létre.

A munka menete a következő volt:

  • csoportmunkában minden csapatnak legalább 15 kérdést kellett alkotnia
  • a kérdések ismertetése után megvitattuk, melyek azok, melyeket mindenki lényegesnek, elfogadhatónak tart, végül ezek a kérdések kerültek rá egy fali tablóra,
  • a gyűjteményt bármelyik órán elővehettük, és ismétlésként csoporton belül egymást kérdezhették ki a gyerekek. (Gyakran roppant kritikusak, szinte maximalisták voltak egymással szemben.)

A tanulók motiváltságát még az is fokozta, hogy papírgalacsin eldobásával választhatták ki, ki feleljen a kérdésükre. Annak dobta a galacsint, akitől várta a választ. (Természetesen az írásbeli vagy szóbeli feleleteket, illetve a témazáró dolgozatokat a módszer nem helyettesíti.)

A 15. rész feldolgozása után egy újabb fali tabló elkészítésén dolgoztak a tanulók csoportokban. Minden csapat négy feladatot kapott, a nekik adott csomagolópapíron kellett megjeleníteni természetesen azt előzetesen felosztva a feladatok megoldásait. A munkát annak nehézségi foka szerint osztották fel egymás között, vagyis saját felelősségre differenciáltak. A feladatok a következők voltak:

  • a) Rajzolj 3-4 kockából álló képregényt a csatáról szövegbuborékokkal együtt!
  • b) Találj ki legalább három, az eredetitől különböző befejezést, amivel véget érhetne a történet a csata után! Írd is le ezeket 2-3 mondatban!
  • c) Keress a rendelkezésedre bocsátott O. Nagy Gábor: Szólások és közmondások című könyvében, illetve interneten a bátorsággal, illetve a gyávasággal kapcsolatos közmondásokat, szólásokat! A neked legjobban tetsző három-három mondást írd is le!
  • d) Keresd ki az utoljára feldolgozott 3 rész számodra legszebb, legmulatságosabb, illetve legmeghökkentőbb költői képét! Másold ki ezeket, és az egyikhez készíts rajzot is!

A leghosszabb, többlépcsős projektre a mű teljes feldolgozásának végén vállalkoztunk, ez pedig az újság: a „János Vitéz Sztori” elkészítése volt. Első lépcsőben a tanulók csoportmunkában dolgozva képességeik szerint differenciálva más-más feladatot oldottak meg. A feladatuk az volt, hogy elkészüljenek a kiadványba szánt egyes cikkekkel- Ezek sorban a következőek voltak:

  • Vezércikként: Interjú János vitézzel
  • Jancsi lova voltam (rövid elbeszélés nézőpontváltással)
  • Interjú a huszárokkal
  • 4. Egy szerencsés halandó tündérországi beszámolója (elbeszélés)
  • 5. Francia királyi lakoma (menü leírása).

Az elkészült cikkeket azok ismertetése után minden csoportból egy-egy tanuló eljuttatta az e-mail címemre.

Képeket kerestünk az újság színesebbé tételéhez, majd – mivel az ötödikes tanulók nem jártasak még a kiadványszerkesztő fájl kezelésében – segítségükre voltam az újság elkészítésében.

A tanulók munkájának megkoronázása a kiadvány elkészülte, az ezzel járó hatalmas siker. A gyerekek örömét látva minden pedagógus felejteni tudja azt, hogy az ezekre az órákra való készülés nem kevés munkát és energiát követel.

Zelmanné Varga Zsuzsanna

Folytatása következik…

1A Publisher program szabadon letölthető

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.04.01.
Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt
Bő két nap alatt, péntek késő délutánig közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy elhagyná a pályát, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit, vagyis benyújtja é...
(Forrás: g7)
--
2023.03.31.
Ónody-Molnár Dóra: Szabad iskolaválasztás Magyarországon: egy jog a nem roma gyerekeknek
Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a diszkrimináció tilalmát kimondó cikkét az oktatáshoz való joggal összefüggésben – mondta ki...
(Forrás: Jelen)
--
2023.03.31.
MAGYARORSZÁGI OKTATÁSÜGY 2023-BAN – MI TÖRTÉNT EDDIG?
Cikkünkben nyomon követjük, mi történ a 2023-as évben az oktatásügy terén. Bár még csak március van, bőven akad mindenkit érintő változás a közoktatásban. Ugyan mi is változást szeretn...
(Forrás: ckpinfo)
--
2023.03.30.
DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét
A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak. A párt közleményében emlékeztet...
(Forrás: Index)
--
2023.03.30.
Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei
Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33...
(Forrás: g7.hu)
--
2023.03.29.
Musk, Harari és Wozniak is kéri, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel
A Future of Life non-profit kutatóintézet petíciójában azt írják, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep