Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. január 30. szerda, 9:48

Védőfalak helyett szélmalmok

4. A Toldi projekt

A Toldi-projekt a János vitézéhez hasonlóan szintén kitölti a műre szánt teljes óraszámot, a nem szakrendszerű órákat is beleértve, vagyis 26 órát. A közben elkészült alkotások a következők: fali tablók, kérdésbank, kérdező orsó, újság.

A projekt menete: a 26 óra során folyamatosan dolgozzuk fel a mű tartalmát, folyamatosan sajátítják el a tanulók a fontosnak tekintett irodalomelméleti tartalmakat (episztola, allegória fogalma, újabb költői alakzatok, epizód, konfliktus fogalma, verselési ismeretek bővítése, szerkezeti és műfaji sajátosságok, jellemek, stb.).

A mű feldolgozása, illetve az elmélet elsajátítása során időrendben haladva ismertetem a megvalósított feladatokat. (Természetesen csak a tartalmi részét ismertetem minden feladatnak, hiszen a módszertanit már a János vitéz projektnél leírtam.)

Arany János életrajzát a Fogalomháló módszerével dolgoztuk fel, melyhez otthoni feladatként interneten a tanulók is gyűjtöttek és hoztak anyagot PowerPoint-bemutatók formájában.

1. Bár a konfliktus mint fogalom már a mű 2. énekben megjelenik, mégis csak a 3. ének feldolgozása után használtam először a Véleményvonal módszerét, vagyis csoportmunkában gyűjtöttünk Miklós tettét igazoló, illetve azt elítélő érveket. Természetesen az előző projekthez hasonlóan a Toldi kapcsán is számtalan alkalom adódott a mű folyamán ezen módszer alkalmazására.

Néhány példa a felvetett vitaindító tételmondatok, illetve kérdések közül:

  • György a második énekben állításokat fogalmaz meg Miklósról. Az első ének alapján igazold vagy cáfold az állításait!
  • Szerinted Miklós a szülői ház elhagyásával közelebb vagy távolabb került-e célja eléréséhez?
  • Van-e jelentős szerepe a farkaskalandnak Miklós céljainak elérésében?
  • Egyetértesz-e Lajos király ítéletével? Ha te lettél volna a helyében, hogyan döntöttél volna a két testvér sorsáról?

2. A mű megismerésének előrehaladtával lehetőség nyílt Kérdésbank létrehozására, ami érintette a mű szereplőit, cselekményét, műfaji sajátosságait, és az új irodalomelméleti fogalmakat egyaránt. Természetesen ezt a Kérdésbankot is a tanulók alkották, és a vele való munka is a korábban ismertetett módon zajlott.

3. A 10. ének után, a történetben egy kis pihenőt tartva, jutottunk el azokhoz az órákhoz, melynek eredményeként elkészültek a fali tablók. Ezeket a foglalkozásokat a tanulók lelkes gyűjtőmunkája előzte meg, és én is előkészíthettem a célzatosan erre az órára szánt saját fénykép- és videofelvételeimet, melyek a Visegrádi Palotajátékokon készültek. Több tanuló tartott Power-Point bemutatót a lovagok életéről, illetve hozta el saját fényképeit egy-egy bajvívásról.

A fali tablók elkészítése során: minden csoport a feladat nehézségi foka és a tagok képességei szerint kapott feladatot. A megoldásokat, a képpel is illusztrált tablókat most is csomagolópapíron alkották meg a tanulók. Az egyes feldolgozásra váró témák a következők voltak:

  • Nagy Lajos a lovagkirály
  • A lovagi torna
  • A lovagvárak
  • A középkori lakoma
  • A lovagok ruházata és fegyverzete
  • A középkori város.

IKT-eszközök felhasználásával történt az anyaggyűjtés is.

4. A 11. ének feldolgozása során szorgalmi feladatként a tanulók – az írásbeli szövegalkotási kompetenciájuk fejlesztése érdekében – a következő házi feladatot kapták: Képzeld el, hogy te vagy Miklós, és így te kaptad édesanyádtól a 100 aranyat! Írd le, hogyan osztottad volna be a pénzt, mit vettél volna belőle, és mennyiért, hogy felkészülten állhass hozzá a bajvíváshoz!


5. A leghosszabb, többlépcsős projektre ugyanúgy, mint a János vitéz projekt esetében a mű teljes feldolgozásának végén vállalkoztunk, ez pedig az újság: a „Toldi Sztori” elkészítése volt. Első lépcsőben a tanulók differenciált csoportokban különböző feladatokat oldottak meg. A feladat az volt, hogy elkészüljenek a kiadványba szánt következő cikkekkel:

  • Vezércikként: Interjú a csehvel
  • Mit kell tudni a lovagi tornáról? (rövid elbeszélés)
  • Interjú Toldi Miklóssal
  • Középkori kovácsműhelyben jártunk (riport)
  • Egy középkori étterem menüje (menü leírása).

Az elkészült cikkeket azok ismertetése után minden csoportból egy-egy tanuló eljuttatta az e-mail címemre.

Ezt követően képeket kerestünk az újságba, majd mivel a hatodikos tanulók már jártasabbak a programok kezelésében, a kiadvány egy részét már együtt készítettük el tanórán kívüli időpontokban.

A gyerekek sikerélménye természetesen most sem maradt el, hiszen akkor is, és azóta is minden projekt órán ”… a tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, amelyik számára vonzó; olyan tartalommal, részlettel foglalkozhat, amely számára különlegesen érdekes…”1

Záró gondolatok

Bízom benne, hogy írásaim olvasása során érezhető volt, mennyire fontos számomra, hogy a gyerekek számára örömforrássá tegyem a tanulást, a magam számára pedig a tanítást. A tanulók kreativitásának fejlesztése határtalan lehetőségeket nyújt ehhez, főleg, ha hozzáteszem a tanuló és meggyőződésem szerint a tanárok által is oly kedvelt IKT-eszközök használatát. A kreativitásban benne rejlik az állandó fejlődés, az egyre újabb megoldások felkutatásának lehetősége. A fejlődés pedig maga az élet, vagyis aki egyre-másra töri a fejét valamin, az –úgy gondolom – nem is tud soha beleunni abba a tevékenységbe, amit végez, ezért nem kell tartania a manapság oly sokat emlegetett kiégéstől.

Zelmanné Varga Zsuzsanna

1M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 24.o

Egy üzenet

  1. Laci szerint:

    A fejlesztők honlapján találtam ezt a bejegyzést:
    "Nemrég nagyon jó cikksorozatot olvastam. A János vitéz és a Toldi feldolgozását elemzi projekt- és kooperatív módszerek segítségével. Jó példát láthatunk arra, hogyan kell a gyerekek kreativitására és az együtt munkálkodás örömére építeni (Ofoe, Gyakorlat)
    Örülök, hogy ilyet is lehet látni/hallani, és nemcsak az elégedetlenkedőktől hangosak a blogok és fórumok.
    Dóri"
    Ennek hatására elolvastam az egész sorozatot. Nagyon értékesnek találom! Én is próbálkozom hasonló módszerekkel történelmi témakörökben. Megerősíthetem, hogy a gyerekek szívesen, örömmel tevékenykednek, senki nem unatkozik, értékes kutatómunkát végeznek.
    Igaz, az előkészületek nagyon munkássak.Az irányítás, felgyelemtartás nehéz.
    De megéri a fáradtságot. Még ma is emlegetik a tavalyi projekteket. Sőt visszautalnak az ott szerzett ismeretekre.
    Köszönet a cikk írójának, és Dórinak, amiért felhívta a figyelmemet erre a sorozatra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep