Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. február 16. szombat, 7:57

Hajónapló 5. – OFOE Szakmai műhely

Mindazoknak, akiket legutóbbi műhelyünkön Gyarmathy Éva meggyőzött a játék fontosságáról, és azoknak, akiket nem kellett meggyőzni… szeretettel ajánljuk következő műhelyünket. Február 19-én Jesztl József játékpedagógus lesz a vendégünk, akivel arról beszélgetünk, hogy kivel, mit és hogyan játsszunk, és ki is próbáljuk a szóban forgó játékokat (és persze saját magunkat).

Időpont: február 19., kedd 17.30-19.30

Helyszín a Két Egér Könyvesbolt, Bp., IX. Ráday u. 20.

Jesztl József húsz éve foglalkozik játékokkal. A Tudor Alapítvány VIII. kerületi tehetséggondozó műhelyében hátrányos helyzetű általános iskolás gyerekek fejlesztésében, a Soteria Alapítványnál pszichiátriai betegek rehabilitációjában használ társasokat. A Nebuló Alapítvány szakmai felelőseként országszerte tart elméleti és gyakorlati képzéseket pedagógusoknak, részt vett többek közt a Zöld Kakas, a Deák Diák, a Martonvásári Művészeti Iskola és a Rogers iskola programjainak kidolgozásában. Privát gyűjteménye több mint 400 társasjátékból áll.

Részletek a Magyar Narancs Jesztl Józseffel készült interjújából1:

MN: Az iskolai kereteket tekintve melyek a jó játékok?

A mai, modern társasjátékok meglehetősen bonyolultak, a gyerekek észrevétlenül oldanak meg komplex problémákat, és nem érzik tehernek, sőt kérik a következőt – holott a legtöbb iskola arra szocializál, hogy kerüld el, úszd meg a nehéz feladatokat. Pedig a mai világban a legfontosabb a rugalmas gondolkodás, az ismeretek konvertálása, nem lehet leélni egy életet egy végzettség megszerzésével. A tapasztalat szerint a rendszeresen játszó gyerekek nyitottak, és ami a legfontosabb: motiváltak. A pozitív élmények megerősítik őket, hogy érdemes kipróbálni új helyzeteket.

Az absztrakt játékok előnye, hogy kevés a szabály. Három percben elmondom, a gyerek öt perc múlva játszik, tíz perc múlva már talál egy adódó törvényszerűséget. A modern társasjátékok hátránya, hogy sok szabály van. Igyekszünk egyszerűbbeket használni, és olyat, ahol a játékidő legfeljebb 45-60 perc. Ma már nagyon szép repertoárt lehet összeállítani ilyen játékokból. Pedagógiai szempontból nagyon fontos a drámafaktor, ami játékos meghatározásban azt jelenti, hogy reménytelennek látszó helyzetből is van lehetőség a nyerésre. Ilyenkor a játékos csinál egy olyan “motort”, ami javakat termel neki, vagy előnybe hozza, és aki addig nem volt tényező, a játék végére az lesz.

MN: Azt szokták mondani, hogy a játék azért is jó, mert megtanít veszíteni.

JJ: Sokkal fontosabbnak tartom, hogy megtanítson nyerni. Ma Magyarországon az emberek nem tudnak nyerni. A győztesek mindent letarolnak, és igyekeznek elintézni, hogy soha többé ne kelljen megmérkőzniük senkivel. A politikában ellenségek vannak, nem ellenfelek. Ezzel szemben a játék arra tanít, hogy légy szíves úgy nyerj, hogy legyen kedvem még egyszer leülni veled. Hogy legyen lehetőség egy következő partira. Ezt a legegyszerűbb absztrakt játék is tudja, de könnyebben hozza egy társasjáték, ahol nemcsak egy vesztes és egy győztes van, hanem köztük több helyezés is. Nagyon lehet örülni egy második, harmadik helynek, a vesztést pedig könnyen el lehet simogatni, el lehet nevetni.

MN: Hogyan segítenek a társasjátékok a kooperativitás kialakításában?

Az nyer, aki bejut a szenátusba, és eközben a legtöbb pénze lesz. Ehhez egyezségre kell jutni a többiekkel, és bármit lehet ígérni, pénzt, szavazatot a következő bizottsági ülésen, vagy akár játékon kívüli dolgokat is, de a játékszabály szerint az összes ígéretet csak egy körön át kell betartani. Tehát feloldom a 10-12 éves gyereket az alól, amit a szájába rágnak, hogy tartsa be a szavát. Csakhogy a játékot szériában játsszuk: általában táborban mutatom be, elmondom, hogy sokat fogjuk játszani, és aki az elején lerabolja azokat, akikkel egy asztalnál ül, azzal a következő kanyarban senki nem fog együttműködni. És csodák csodája, nem lesz káosz, egy végletesen versengő szabály mellett nem fog mindenki eszetlenül dezertálni. (A dezertálás a játékelméletben versengő magatartás, amikor megígérek valamit, de elállok tőle – O. I.) Nem kötelező, mégis betartják az ígéreteiket. Nem az lesz eredményes, aki becsapja a másikat, és kialakul az együttműködés.

1 Magyar Narancs, 2012/51, “Úgy nyerj, hogy legyen következő parti”, Orosz Ildikó interjúja Jesztl József szociálpedagógussal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.10.28.
„A teljes oktatásnak át kell állnia: kultúrát kellene váltanunk, hiszen körülöttünk megváltozott a világ” - a Transindex.ro portálról
Miért elavult és kudarcos a jelenlegi közoktatás? Mit jelent ma a tehetségfejlesztés? Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal beszélgettünk. „A legfontosabb és leghat...
(Forrás: Transindex.ro)
--
2021.10.28.
Szigorított a kormány: november 1-től újra kötelező a maszk iskolába, egyetemre menet
November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön.- mondta Gulyás Gergely. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközleked...
(Forrás: eduline)
--
2021.10.28.
Akut tanárhiány van már ma, összeomlás következik - Totyik Tamással (hanganyíag
Már ma akut tanárhiány van a közoktatásban, szakmai becslés szerint 12000 tanárral van kevesebb, mint kéne. Az elkövetkező években pedig konkrétan össze fog omlani a rendszer, de már ma...
(Forrás: pogi-podcast)
--
2021.10.28.
Lannert Judit: egy, a mainál jobb oktatáshoz gendertudatosabb hozzáállás kellene
Az oktatásban nálunk minden nagyon lebutított, lineáris, homogén és centrális. Az élet nem ilyen – mondja Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutató...
(Forrás: hírklikk)
--
2021.10.28.
A társadalom ott ül az iskolapadban, kérdés, hogy mit kezdünk vele
A társadalom nem az iskolán kívül létezik. Az iskolában nemcsak az európai országok fővárosait vagy a szorzótáblát tanuljuk meg, hanem azt is, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan...
(Forrás: Mérce)
--
2021.10.28.
Magyar gyermekek diszkriminálása miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak
Magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak és a Kolozs megyei tanfelügyelőségnek – számoltak be szerdán Kolozsv...
(Forrás: Mandiner)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep