Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. március 9. szombat, 9:58

Ez történt a Digitális Nemzedék Konferencián

1. Ujhelyi Adrienn: Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból
(részletek az előadásból)


Március 2-án sikeresen lezajlott a Digitális Nemzedék 2013 konferencia. A plenáris előadások videófelvétele elérhető a rendezvény honlapján és ugyaninnen letölthető a példás gyorsassággal elkészült konferenciakötet. Sorozatunkban a konferencia gazdag szakmai anyagából válogatunk, szem előtt tartva egyesületünk profilját, valamint az OFOE honlap látogatóinak érdeklődését. Az elsőként idézett Ujhelyi Adrienn, az ELTE PPK adjunktusa szociálpszichológiai nézőpontból közelítette meg a digitális generációt.

Ujhelyi Adrienn, egyetemi adjunktus, ELTE PPK. Kutatási témái: digitális generáció,digitális írástudás, az anonimitás szociális reprezentációja, online közösségek percepciója, virtuális valóság.

A mai fiatalok megváltozott szocializációs közegben nevelkedtek, a villámgyors technológiai fejlődés alapjaiban változtatta meg a kommunikációs szokásokat, a társasági életet és az emberi kapcsolatokat. Ma már nehéz elképzelni, hogy 20 évvel ezelőtt még alig valakinek volt mobiltelefonja, 19 éve még nem volt magyar nyelvű weboldal a neten és tíz éve még nem létezett a Facebook. Az új médiumok technológiai sajátosságai számos pszichológiai és szociális következményekkel jártak: hozzászoktunk az azonnalisághoz, az állandó hozzáféréshez, a virtualitáshoz; megváltozott, kitágult az intimitás határa, az, hogy mi számít privát információnak. Az olyan webkettes oldalak megjelenése pedig, mint például a Facebook további fontos fejleményekkel járt.

(…)

A korábbi generációk életében jól elkülönülten létezett egy valós és egy online identitás, a mai gyerekek számára már csak egy identitás létezik, az offline és online lét teljesen egybefonódik. Számukra a kettő szétválaszthatatlan, a technológia csak az identitás kifejezésének eszköze. Az új médiumok egyrészt hatalmas szabadságra adnak lehetőséget: az internetet gyakran nevezik identitáslaboratóriumnak is, mivel a közeg különösen alkalmas az identitásokkal való kísérletezgetésre, a szerepek kipróbálására. Ez több pozitív következménnyel is járhat: hozzájárulhat a személyiség gazdagodásához, mások megértéséhez. A szerepjátszást is lehetővé tevő anonimitás pozitív hatása lehet, hogy olyan kérdéseket, problémákat beszélhetnek meg a gyerekek, melyekkel a valóságban egyedül maradnának. A fiatal megjelenítheti saját ideális selfjét (önmaga egy kicsit feltupírozott változatát), de kiadhatja magát teljesen másnak is (ld. például nemcsere).
(…)
Rengeteg eredmény bizonyította, hogy az online kapcsolatok felszínesek, sokkal kevesebb pozitív hatással járnak, mint a valódi kapcsolatok, sőt gyakran a valódiakat szorítják ki, és csökkentik a szubjektív jóllét érzését. (Kraut et al., 1998, Nie, 2001) Azóta azonban több fontos változás történt: az akkori kutatások – kilencvenes évek vége – idején a fiataloknak csak egy kis része volt online, ma pedig túlnyomó többségük napi szinten használja az internetet. Másrészt az akkor fiatalok körében gyakran használt kommunikációs platformok, mint pl. a MUDs (Multi User Dungeons) vagy a chatszobák leginkább az idegenekkel való kommunikációt támogatták. A ma használatosak ezzel szemben (pl. Facebook) a már meglévő barátokkal való kapcsolatokra építenek. Az utóbbi pár év kutatásai ezért más képet mutatnak: az online kommunikáció a szubjektív jóllét emelkedéséhez vezet.

(…)

Az internet pozitív hatásai elsősorban akkor érvényesülnek, ha a fiatal aktívan használja a technológiát (szemben a passzív, megfigyelő jellegű tevékenységekkel), illetve ha főként már meglévő kapcsolatainak erősítésére használja. A hatás nagyságát a nem is befolyásolja: a fiúk többet profitálnak az online kommunikáció hatásaiból, mint a lányok, ami főként azzal magyarázható, hogy a fiúk azok, akik a személyes kommunikációban kevésbé képesek megnyílni.

(…)

Ahogy minden társadalmi változás esetében, úgy egy új médium megjelenésekor is félelmek dominálnak kezdetben. Az új jelenséggel kapcsolatos diskurzus főként a veszélyekre, a negatívumokra koncentrál. Ahogy az internet esetében, ugyanúgy a film, a rádió és a televízió megjelenésekor is ugyanaz a mintázat volt leírható. Kezdetben szélsőséges álláspontok: egyik oldalon az optimisták, akik azt vizionálták, hogy a gyerekek számára egy teljesen új világ nyílik meg, a másik oldalon pedig a pesszimisták, akik a gyerekkor eltűnését és a moralitás megszűnését jósolják, illetve féltik a gyerekeket a szexuális és kriminális hatásoktól. Aztán heves társadalmi vita, egyre racionálisabb hangok, majd a középutas, gyakorlati problémákra fókuszáló megközelítés kerül előtérbe.

Az előadás teljes szövege és a kapcsolódó szakirodalom elolvasható a konferenciakötetben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep