Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. április 10. szerda, 15:07

KI ÁLL FEJRE?

avagy amit a kényszer diktál


„Vegyük komolyan a gyermeket, minden egyéb ebből következik” – idézi Kodály Zoltánt Szávai Ilona, a Fordulópont című folyóirat főszerkesztője, a legújabb tematikus (58.) számban, amelynek címe: Neked üzen a jövő. Ebből az izgalmas összeállításból válaszottunk ki egy olyan írást, amely a “konkrét jövővel”: a gyermekkel foglalkozik, és a gyermeki kreativitás határtalanságát bizonyítja. Mi mindenre képesek a 9-10 éves gyerekek, ha hagyják szabadon alkotni őket!

Kilenc év körüli (harmadik és negyedik osztályos) gyerekekkel találkozva mindig sort kerítünk a három perces rajzpróbára. Bármilyen „kiinduló” alakzat szerepeljen az elébe tett papírlapon – amit szellemesen, viccesen kell mindössze három perc alatt kiegészítenie, tovább rajzolnia – , minden gyerek Félig szögletes, félig kerekded „kiállja a próbát”. Akárcsak a magukra valamicskét adó mesehõsök.

Négyzetes, háromszögletes, vagy akár félig szögletes, félig kerekded alakzat legyen – a gyerek mindig érvényesíti akaratát. Azt rajzol, amit akar, ha nagyon akarja! (Vö: A gyerek akarata, in: Fordulópont, 2012/1, 77. old.)

Gondoltam hát, „kedves játszótársaim, akkor nehezítek a dolgon.”

Az itt is látható „félig szögletes, félig kerekded” alakzatnál maradtam ugyan, de menetközben lapokat cseréltem. Hiszen három perc alatt a legtöbb gyerek újabb és újabb lapot kér, mint a kártyában. (Nagy idõ az a három perc, ha az ember belendül!)

A kiinduló alakzatba emberfejet vagy emberalakot rajzolni, a feladat – a „próba” – könnyû abszolválásának tûnhet az igényesebb próbálkozók számára, ezért az ábrázolt emberfejet vagy emberalakot illik a szellemesség szolgálatába állítani valamiképpen. Az a minimum, hogy játszótársam „visszalõ”, és a nem kimondottan hízelgõ portré alá az én nevemet írja (hozzávetõleges pontossággal), mint az a dunaszerdahelyi gyerek, aki viszont a maga nevét szellemes feledékenységgel „lefelejti” a rajzlapról. Helyben megdicsértem, és jeleztem, hogy vele azért ki van tolva, mert csak inkognitóban büszkélkedhet.

A budapesti (Károly Róbert Általános Iskola) diákja, Marton Balázs Márk a (számára!) a szakácsok fejfedõjére emlékeztetõ alakzat alá kanyarította futtában az emberfejet, de a fazekat, a fakanalat és a kérdést a feje fölött függõben hagyta: „Ez a jövõm?”

Megeshet, hogy Balázs barátunk még nem fõzte ki a jövõjét…

Osztálytársa, Lukács Dani már igen határozott elképzelés szolgálatában rajzolja a kiinduló alakzatba a KRESZ-t támogató, elrettentõ figyelmeztetést: ha zebrára hajtanál, akkor nem zebra, hanem két út áll elõtted, egyiken se indulj, mert egyik az intenzívre, másik a kórházba vezet… Amint ez ékes nagybetûkkel írva vagyon Dani plakátján, mert nem vitás, hogy az apró rajzlapról plakát-szándék süvölt!

Hogy a furcsa embereknél elidõzzünk még egy kicsit, a dunaszerdahelyi Szalai Balázs igen meggyõzõ madárijesztõjét érdemes megnéznünk. Egészen bizonyosan alkalmas arra, hogy a dunaszerdahelyi kertekben õrizze azokat a furcsa házakat, amelyeket Balázs osztálytársai rajzoltak. A kiinduló alakzat ugyan nem igazán „házra hajaz”, õk mégis házakat akartak rajzolni. Hiába, minden gyerek elsõsorban embert és házat akar rajzolni, és abból és akként „gazdálkodik”, amit a hozott anyag megenged.

Szóval, a szellemi tûzijáték elé némi akadályt próbáltam gördíteni.

Kicsit megdöntöttem a kiinduló alakzatot.

Nem jelentett gondot, így is – oldalra hajtott – fejet lehet bele rajzolni, na de milyent?! Orsós Bettina csábos lányfeje mindennél beszédesebb.

És a fejmozdulat is az õsrégi „hölgyi eszköztárba” sorolható.

Egy újabb lépésben nagyobb papírra helyeztem, egymással szemben két kiinduló alakzatot. Amíg egymagában volt a lapon az alakzat, sokan láttak és rajzoltak a formájába villanyégõt.

A nyírtassi Ungvári Leventének talán ezért jutott eszébe a lámpaláz.

A két fej közül az egyik lámpaláz elõtti, a másik a lámpaláz utáni arckifejezést mutatja.

…A magányosan oldalra döntött fejû lányok láttán nagyobb papírra két – oldalra döntött – alakzatot fénymásoltam, és ezt raktam kiindulóként a gyerekek elé.

Nos, hát a csel bevált, mert így a lányarcok mellé – párban, naná! – fiúarc is került.

A faddi Horváth Diána nem csak rajzolta, írta is (a rajzlap hátára): kislány, kisfiú.

Az ugyancsak faddi Acsádi Sándor már magasabb „kibontakozási fokozaton” közelíti meg a témát: õ az édesapját és édesanyját rajzolta bele az alakzat-párba.


Ennyi harmónia – úgy látszik – már sok volt az én kaján természetemnek, úgyhogy következõ lépésben már fordítva raktam egymás mellé a nagyobb papíron a két alakzatot.

Sok gyerek egyszerûen megfordította a papírt és mindkét alakzatba fejet rajzolt, de egyiknek törvényszerûen fejen kellett állnia.

Hát itt már konfliktusos a helyzet.

Mert hát ki is álljon fejre?!

A dunaszerdahelyi Furik Tamara rajzán az egyik fejnek a szája legörbül, nyílván õ a fejreáállított, a sértett… Ezért a reprodukcióban csakazértis õt állítjuk „talpra”.

A szintén dunaszerdahelyi Sulynev Vivien azonban igen szemléletes és szellemes grafikai kompromisszumot teremtett: nála a „talpán” áll férfi és nõ egyaránt – hiába hogy a kiinduló alakzatok egyike „fordított ”. Ez a békességszeretõ, szellemes kislány túljárt az én „férfielvû” csavarokra járó eszemen…

A faddi Bogárdi Barbara pedig annak rendje és módja szerint: mattot adott. Csupa kis és nagy szívet pingált a papírra, és szavakban is többszörösen ott a szeret és szeretet, no de ha alaposan megnézzük a rajzot, mit látunk: ki is áll fejen? Naná, hogy a férfi! A „szeretve, ámde fejre ejtve” rajzi állapotot viszont nevetve tûri. Mit mondhatnék, helyeslõen: csakis azt, hogy ha az embert szeretik, akkor ezt is elviseli!

Közben pedig generáljuk a konfliktusokat, és teremtjük a kompromiszszumokat, hol több, hol kevesebb szellemességgel.

A dunaszerdahelyi gyerekekkel együtt én is „dolgoztam” a kiinduló alakzatokkal három percig, és felmutattam a magam rajzát, amirõl csak annyit tudtam, hogy rajz. Megkérdeztem, szerintük mit ábrázol, a többség azt mondta: piacra megy a hölgy, mások azt, hogy fotelben terpeszkedik.

Én így nyilatkoztam a gyerekeknek: „Ez a hölgy bármit tehet, de vitathatatlanul azt hirdeti: Nekem kettõ van! Még ha ellentétesek is! Ragaszkodom hozzájuk”

…Hát így vagyok én is a kiinduló alakzatokkal és a befejezett rajzok sokaságával. Ehhez képest mellékes, hogy fejen állok, vagy sem.

Szávai Géza

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.24.
Átadták a civil szektor szakmai díjait
A NIOK Alapítvány idén ötödik alkalommal adta ki a Civil Díjakat, kilenc kategóriában díjazták 2019 legsikeresebb kezdeményezéseit a szűk körben, szabadtéren, a budapesti Hunyadi téren...
(Forrás: nonprofit.hu)
--
2020.09.24.
„Nóri nélkül? Az Igazgyöngy? Nem tudom elképzelni!”
A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány által működtetett Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola húsz évvel ezelőtt 60 diákkal indult, jelenleg hat településen 650 gyereket tanítanak,...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.09.24.
Több mint 3 milliárdból épül-szépül tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ismét pénzeső hull a miniszterelnök kedvenc oktatási intézményére. Mint az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, az idei évben több, mint 1,5 milliárdot, és a 2021...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.23.
Kásler múlt héten teljes táppénzt ígért a tanároknak, nem lett belőle semmi
A miniszter szavaival szemben a valóság az, hogy csak abban az esetben kapják meg a tanárok a teljes összeget, ha a tankerület vagy intézményvezető is úgy akarja. A Pedagógusok Demokratikus...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Teljesen megbénítja a házi gyermekorvosok munkáját az iskolákban bevezetett járványügyi szabályozás
Két egyszerű mondat a köznevelési intézményekre vonatkozó járványügyi eljárásrendből, aminek következményeként lehetetlen helyzet alakult ki a háziorvosi rendszerben. A nevelési-oktat...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi idején
A szokásosnál több lesz az emelt szintű érettségi, és most vizsgáznak azok is, akik előre hozott érettségit akartak tenni tavasszal, de akkor nem lehetett azokat megtartani. A nagy vizsgáz...
(Forrás: Infostart)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep