Nyílt levél Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár asszonynak

Tisztelt Államtitkár Asszony!

Az alább olvasható gondolatsor egy interneten összekovácsolódott munkavállalói csoport hosszas szakmai beszélgetésének eredménye. Szándékunk szerint megpróbálunk bekerülni abba az információs vérkeringésbe, amely a közoktatásban lezajló béremelésből kimaradt dolgozók problémáival foglalkozik.

Kik a csoportunk tagjai? Mi az iskolákban, óvodákban, pedagógiai szakszolgálatoknál, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott iskolatitkárok, óvodatitkárok, dajkák, kollégiumi titkárok, adminisztrátorok, laboránsok, pedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, ügyintézők vagyunk, akiket összefoglaló néven „nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottként” határoz meg a Köznevelési Törvény.

Vajon mennyire közismert tény az, hogy a közalkalmazotti bértábla fizetési kategóriáinak „egybecsúszása” miatt, most már nincs különbség egy szakmunkás végzettségű, de sok ledolgozott évvel rendelkező, és egy felsőfokú szakképesítésű, 24 éve dolgozó közalkalmazott bére között?

Nem számít a munkakör, az anyagi felelősség, a fizetéseket a garantált bérminimumra kell kiegészíteni, ami jelenleg bruttó 114.000,- Ft.

A KSH adatai szerint ma Magyarországon a bruttó átlagkereset: 228.400.- Ft!

Nagyon sok helyen átgondolatlan és felelőtlen munkaügyi átszervezések is történtek. Egy intézményen, sokszor egy irodán belül dolgozó munkatársakat más-más munkáltatóhoz rendelték. Intézményenként pld. egy iskolatitkárt (adminisztrátort) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztat, visszavéve minden eddigi fizetésen kívüli juttatást (ebédutalványokat, bérletet, SZÉP-kártyát, egyéb bérmaradványból származó jutalmakat, stb). Kollégáink azon csoportját, akiket a helyi önkormányzatok (illetve az önkormányzatok megbízásából különböző külső cégek) foglalkoztatnak „technikai dolgozók” néven munkáltatóik, persze lehetőségeikhez mérten más-más összegben – évente többször is kiosztott, egész havi fizetéssel megegyező jutalmakkal, havonta járó étkezési utalványokkal próbálják segíteni.

Ezek az intézkedések felesleges feszültséget generáltak a „nem pedagógus munkakörben” dolgozó kollégáink között is, akik hasonló munkakörökben dolgoznak, hasonló fontossággal bíró feladatokat látnak el, mégis jelentős fizetésbeli különbségeket kellett tapasztalniuk a béren kívüli egyéb juttatások tekintetében.

Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg a pedagógus életpályamodell bevezetése zajlik, de mi is velük, értük és a felnövekvő ifjúságért dolgozunk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyre kevesebben tudjuk elfogadni azt a méltatlan helyzetet, amely az elvárt munka mennyisége, minősége valamint az érte járó fizetség és megbecsülés óriásira nőtt különbsége miatt jött létre.

Rengeteg és sokrétű munkát végzünk a ma Magyarországon szakképzettségünknek megfelelően adható legalacsonyabb munkabérért, béren kívüli juttatást pedig nem kapunk.

A közoktatási intézményeknél eddig soha nem látott mértékben nőtt a meghirdetett adminisztratív álláshelyek száma, és valószínűleg ezeken a területeken a fluktuáció tovább fog erősödni. Egyre többen hagyják el a pályát azok a magas munkakultúrájú kollégáink is, akik sok éves tapasztalatukkal jelentősen hozzájárultak az intézményen belüli sikeres és hatékony munkavégzéshez. A kényszerűségből pályán maradóknál a stressz tovább nő, a motiváltság, az intézmény iránti lojalitás és a munkamorál értelemszerűen csökken, ezért végső soron a munkáltatóinkat is hátrányosan érintheti, ha mielőbb nem orvosolják a munkafeltételek kritikus hibáit.

Most, 2013 októberében minden különösebb szervezkedés nélkül összehozott minket a sors és az internet, így a közös beszélgetések után, a nyilvánosságot választva, megtépázott önbecsüléssel, mielőbbi válaszát várva tesszük fel a kérdést:

Tisztelt Államtitkár Asszony!

Tényleg ennyi az értéke ennek a munkának?

Magyarország, 2013-10-15
Tisztelettel:

A béremelésből kimaradt több ezer dolgozó nevében
149 fő iskolatitkár, óvodatitkár, dajka, kollégiumi titkár, adminisztrátor, laboráns, pedagógiai asszisztens, rendszergazda és ügyintéző az ország minden tájáról.