Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. november 22. péntek, 20:43

Mindenkinek van egy filmje

Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés

Bán Dávid, kulturális antropológus, digitális történetmesélés tréner. Korábban sokáig dolgozott a médiában, három saját rendezésű dokumentumfilmet is jegyez. Kezdetektől tevékenyen vesz részt a 2002-ben mások mellett általa is alapított Anthropolis Egyesületben, ahol az elmúlt években oktatóként és projektvezetőként főként a digitális történetmesélés módszerének elterjesztésén dolgozik.

Mindannyian szeretjük a történeteket. Mindannyian vágyunk arra, hogy valamilyen nyomot hagyjunk a jövő számára. Mindenkiben megbújik egy ki nem mondott, eltemetett történet. A digitális történetmeséléssel bárki megtalálhatja a saját hangját, a saját történetét. Ez a módszer, mintegy önmagunkat megismerő és narratívába öltő folyamat pedig jól alkalmazható az oktatás számos területén is.

A digitális történetmesélés segít önmagunkra, a történetünkre koncentrálni, azt szavakba önteni, dramatizálni és fényképek segítségével mások számára is elmesélni. A folyamat során a mesélő személyes élményét dolgozza fel a fényképei segítségével. Ennek végeredménye egy saját hanggal kísért, személyes képekre épülő, körülbelül 2 perc hosszúságú kisfilm.

A digitális történetmesélés szemináriumok során a résztvevők megtalálnak és kimondanak egy számukra fontos történetet, megírják és saját szavaikkal elmesélik, majd az elkészült kisfilmet a csoport többi tagjával megosztják, illetve ha úgy gondolják, akár az interneten is közzétehetik.


Az 1970-es, 80-as években, az Egyesült Államokban a történetmeséléséi hagyományokból kiindult eleinte kísérleti művészeti irányzat a technikai lehetőségek bővülésével és egyre könnyebb elérhetőségével folyamatosan népszérűsödött. Hamar megjelent az oktatásban, valamint a helytörténet, az „oral history” új eszközeként, valamint kiderült pszichológiai jelentősége is. Miután egyre szélesebb közönséget lehet bevonni a készítés folyamatába 1993-ban, San Franciscóban, megszervezték az első „személyes narratívájú kisfilm készítő” szemináriumot, egy évvel később pedig létrejött a Centre for Digital Storytelling, amely központ azóta is rendszeresen szervez általános és specializált szemináriumokat. Európában az ezredfordulón, először Nagy-Britanniában, a BBC Wales segítségével jelent meg és vált népszerűvé a műfaj. A formális és nem-formális oktatás mellett a művészeti képzések, társadalmi kutatások, emlékezetkutatás, nemzetközi fejlesztés, egyéni felhasználás (önismeret-fejlesztés), de még az egészségfejlesztés területén is sikeresnek bizonyult a digitális történetmesélés.

Oktatás

Az iskolákban is jól használható oktatási módszer középpontba állítja a digitális kompetenciák fejlesztését, az egyéni nézőpontok, tapasztalatok feldolgozását, az egyéni kifejezés és vitakultúra fejlesztését, az interkulturális párbeszéd erősítését. Mivel a „netgeneráció” számára a digitális eszközök elérése, azok használata, így a kisebb filmek elkészítése (akár számítógépen, iPad-en vagy mobiltelefonon) jóformán a mindennapok részévé vált, így jelen módszer leginkább a személyes tartalmi rész erősíti. A digitális eszközök használata mellé, azzal kombinálva segíti a narratív képességek, a szóbeli kommunikáció fejlesztését.


Ugyanakkor – a történetek témája vagy egy-egy közösséghez, helyhez kötődése alapján – akár online közösségi felületet is lehet képezni digitális történetekből, mint ahogy arra a világon már több sikeres vállalkozás is kísérletet tett. A digitális történetmesélés például kiválóan alkalmas arra, hogy a „netgeneráció” technikai és az idősebb generáció, személyes emlékeken alapuló helytörténeti ismereteit felhasználva egyfajta személyes lokális emlékarchívum, online és helyi közösség jöjjön létre. Iskolai műhelymunkák igazolják, hogy a módszer egyrészt a diákok számára segíthet egy újfajta kifejezésmód, akár közösségi háló építéséhez, másrészt pedig a tanárok számára is egy új eszköz kerül a kezükbe, egyes témák, akár tantárgyak, megközelítések bemutatására.

Egy digitális történetmesélő műhelymunka során a résztvevők először kisebb (6-8 fős) csoportokban különböző, feladatok, majd egy-egy kulcsfénykép (vagy emléktárgy) segítségével megtalálják személyes, feldolgozandó történetüket. Ebben a folyamatban és utána a végleges történet megfogalmazásában trénerek segítenek. A filmek technikai elkészítése (lényegében egy egyszerűsített videó szerkesztési folyamat) után a csoport tagjai együtt nézik meg egymás filmjét és beszélik meg a látottakat. Személyes döntés szerint a filmek utána az internetre is (így a www.storycenter.hu digitális történetgyűjteménybe) felkerülhetnek.

Történetmesélés a társadalmi fejlesztésért

Ez egy viszonylag új módszertan, amely bár csak pár éve van jelen Európában, számos területen bebizonyította létjogosultságát: nem csak a közösségépítés, oktatás, speciális nevelési igényű gyerekek és felnőttek integrációja, a generációk közötti együttműködés kapcsán, hanem a társadalomtudományok más területein is elterjedt alkalmazása, például a szóbeli történelem megőrzésére is.

Egy most záruló, a Svájci–Magyar Együttműködési Program támogatásával létrejött projekt keretében a két ország különböző iskoláiban valósultak meg hasonló témakörökben digitális történetmesélés képzések. Két civil szervezet, a hazai Anthropolis Egyesület és a Luganóban működő seed több éves tapasztalattal rendelkezik a módszertan használatában és terjesztésében, Magyarországon és Svájcban ennek úttörői, viszonyítási pontjai.


A két szervezet által használt, lényegében hasonló, de célterületében, megvalósítási módjában különböző módszer találkozott a háromnegyed éven át tartó közös projekt keretében. A szakértők először képzéseket tartottak egymás módszereinek megismerésére – míg az Anthropolis főként felnőttekre vagy fiatalokra koncentráló, a cikkben részletezett személyes emlékfeldolgozó egyéni módszert alkalmazza, addig a seed a kisiskolásokra fókuszál, csoportos munkákban leginkább fikciós történeteken, meséken keresztül világít rá társadalmi problémákra –, ezek után kezdődött a hazai és svájci iskolák bevonása a programba.

Két-két iskola, illetve oktatási szervezet vett részt a projekt megvalósításában, amelynek kezdetén egy közös találkozó alkalmával együtt dolgozhattak, majd az itt megszerzett, egymással megvitatott tudást saját intézményükben kipróbálva illesztették be az oktatás menetébe. A párhuzamosan, Svájcban és Magyarországon megszülető kisfilmek gyermek és fiatal készítői egymással és munkáikkal online találkozhattak, megtekintve egymás filmjeit videókonferencián keresztül oszthatták meg tapasztalataikat, véleményüket.

Míg a kisiskolás filmek fikciós elemeket tartalmazó, de az életből vett helyzetek párhuzamos feldolgozását tűzték ki célul úgy, hogy mindkét iskolában ugyanazokra a témákra (álom, ünnep, utazás) készítettek meséket, addig a fiatalokat oktató intézményekben a saját életükből vett, személyes történeteket meséltek el saját hangon és mutattak be – leginkább – saját fényképek segítségével. A tapasztalatcserén kiderült, hogy noha a korosztályi korlátokon kívül igen eltérő közegben valósultak meg a programelemek, a résztvevők mégis hasonló élményekről, nehézségekről, személyes sikerekről számoltak be: úgy érezték, nyelvi– és vizuális készségük fejlődött, a csoport kohéziója nőtt, a tanárok számára is újszerű volt, a diákok egy más oldalát ismerhették meg.

Digitális történetekről nehéz filmek nélkül mesélni, így további információkért és természetesen kisfilmekért látogasson el a www.storycenter.hu vagy a www.storycenter.hu/x-story/ honlapra.

Jöjjön el ingyenes rendezvényünkre november 29-én a Kossuth Klubba (1088 Budapest, Múzeum utca 7.)

Program:

15:00 – 15:30
7 milliárd digitális kisfilm – bevezetés a digitális történetmesélésbe
Bán Dávid, Nagy Balázs trénerek (Anthropolis Egyesület)

15:30 – 16:00
„Egyszer volt, hol nem volt, egy Lotti nevű kislány” – digitális mesék a tanteremben
Jávor Júlia, Kovács Éva tanítók és tanítványaik (Batthyány Lajos Általános Iskola Montessori osztálya)

16:00 – 16: 20
Fotó – család – történet
A családi fotó változásai az analógtól a digitálisig
Bán András egyetemi oktató (Miskolci Egyetem)

16:35 – 17:05
A londoni lélekrabló – középiskolások személyes történetei
Happ Olívia, Jagodits Eszter, Karkó Zoltán mentor-tanárok és tanítványaik (Zöld Kakas Líceum, Budapest)

17:05 – 17:25
A fotós a képen: Friedmann Endrétől Robert Capáig
Magánképek a történész szemével
Fisli Éva történész, muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

17:40 – 18:40
Vitrinmesék – a Soá családi narratívái
A holokauszt témájának feldolgozása digitális történetmeséléssel
Gács Anna esztéta, Sándor Pál filmrendező és a projekt résztvevőinek beszélgetése

18:40 – 19:40
Mindenkinek van egy filmje? – kerekasztal-beszélgetés a digitális történetmesélés felhasználási lehetőségeiről
Danó Orsolya vizuális antropológus, Gargya Marietta művészetterapeuta, Nagy Balázs tréner, Turai Balázs fotóriporter, Máté Barbara coach. A beszélgetést Vlasics Sarolta (MTVA) vezeti.

A rendezvény alatt a programokkal párhuzamosan folyamatos vetítést tartunk a digitális kisfilmekből.

A rendezvény a Svájci–Magyar Együttműködési Program Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati alapjának támogatásával és az Európai Bizottság Európa a polgárokért című programjának keretében, az Anthropolis Egyesület szervezésében valósul meg.

Bán Dávid

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.14.
Modellváltás a felsőoktatásban: azt se tudni ló-e vagy szamár
Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő á...
(Forrás: mérce)
--
2020.08.14.
Éremesőt hozott az online verseny
A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.14.
Mérnökök: Elszomorítók az idei felvételi adatok
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.14.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.14.
Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep