Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. március 16. vasárnap, 14:54

Miért nem értjük egymást?

(Kutatás a szülők és pedagógusok közötti kommunikációról)

1. rész


A nevelési problémák érzékelhetően sokasodnak. Ezért is ezért is egyre sürgetőbb, hogy a pedagógusok és a szülők a szövetségest, a partnert lássák és keressék egymásban. De vajon milyen formákban, milyen gyakran és milyen hatékonysággal kommunikál egymással a nevelés két főszereplője? Mennyire elégedettek a kommunikáció különböző formáival? Erre és sok minden másra is kíváncsi volt a Kölöknet és az OFOE, amikor 2013 júniusa és szeptembere között online felmérést végzett. Az online kérdőívet közel 1500 fő töltötte ki. A minta 40 százaléka nem pedagógus-szülő, 60 százaléka pedagógus (részben szülő), fele osztályfőnök volt. A kutatás eredményeit három részben adjuk közre.

A szülők 40 százaléka csak a szülői értekezleten találkozik a pedagógussal

A pedagóguspálya köztudottan elnőiesedett, nem meglepő tehát, hogy a vizsgálati mintánkban a pedagógus-szülők között is az anyák voltak többségben. Ez is jelzi, hogy a szülő-pedagógus kommunikáció általában nők között zajlik. A kapcsolattartás formái között leggyakrabban a fogadóórát és az ellenőrzőt említi mindkét fél. A kommunikáció gyakoriságát tekintve is az ellenőrző az abszolút favorit. Emellett a fogadóóra és a mobiltelefon a leggyakrabban használt kommunikációs forma. De még az ezek révén történő kapcsolattartásra is legfeljebb negyed-, sőt félévente kerül csak sor. A legtöbb kommunikációs formával a szülők több mint a fele nem él, negyven százalékuk csak a szülői értekezleten találkozik a pedagógussal. A közöttük folyó kommunikáció tehát nem tekinthető intenzívnek. Még drámaibb a helyzet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kérdőívünket általában a legmotiváltabb középosztálybeli, városi anyukák töltötték ki.

Bár a leggyakrabban említett kapcsolattartási mód a szülői értekezlet s a leggyakrabban használt forma az ellenőrző, a leghasznosabbnak mind a pedagógusok, mind a szülők a fogadóórát tartják. Ennek magyarázata feltételezhetően a személyes kapcsolat lehetősége, hiszen a szülői értekezlet esetében csoportos találkozóról van szó, az ellenőrzőbe történő bejegyzés pedig többnyire személytelen. Itt jegyezzük meg, hogy a szülői értekezletnek nem kellene okvetlenül személytelennek lennie, s nyilván lehetne és kellene is tenni valamit annak érdekében, hogy ezt a hagyományos találkozót ne érezze szülő és pedagógus felesleges időtöltésnek. Figyelemreméltó, hogy a gyerekekkel és szülőkkel szervezett közös programot a többség igen hasznosnak ítéli, ennek ellenére ritkán kerül sor ilyenekre.

Nem meglepő, hogy a kisebb településeken általánosabb a szülők és pedagógusok közötti személyes kapcsolat, míg a nagyvárosokban és természetesen a fővárosban is .inkább személytelenség és távolságtartás jellemzi a pedagógus-szülő viszonyt.

Általános tendencia az is, hogy a gyerek életkorának növekedésével egyre személytelenebbé válik a kapcsolat szülők pedagógusok között

(…)

Az erősödő elszemélytelenedés részben azzal magyarázható, hogy a nevelés egyetlen nevesített felelőse: az osztályfőnök egyre bizonytalanabb és súlytalanabb szerepet játszik az iskolák többségének az életében. Az osztályfőnöki szerep az utóbbi évtizedekben több okból erodálódott, és bár a korábban kizárólag az ő funkciórendszeréhez kötött feladatok nagyrészt megmaradtak, a szükséges feltételek hiányában ezek ellátása esetleges, olykor teljesen hiányzik.

A teljes írás a Kölöknet portálon olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep