Az elmúlt tanév krónikája

5. Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet.

Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére, javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra a tartalékból – értesült az MTI. (Tízmilliárd forint az állami tankönyvrendszer kialakítására)

Ha megnézem, hogy mi történik nap, mint nap az oktatásban, és milyen eredményeséggel végezzük a munkánkat, akkor nem tudok jó hírekről beszámolni – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök az M1-en a rossz eredményeket hozó Pisa-felmérést hozta fel negatív példának, és azt is hozzátette, hogy még a jövő héten egy újabb, várhatóan kedvezőtlen vizsgálat, ami a „digitális megértés és problémamegoldó képességet vizsgálja„. Süllyedünk, mindegyikben rossz helyen vagyunk – mondta erről a kormányfő. Ráadásul nemzetközi összevetésben az oktatási rendszerünk teljesítménye egyértelműen gyengül. Ha pedig nem mi leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek – fogalmazott. (Orbán: gyengül az oktatási rendszerünk teljesítménye)

A megkapott – az ígértnél szerényebb – béremelésért sokat kellett fizetni a tanároknak. Egyrészt nőtt a kötelezően intézményben töltendő óraszám, így kevesebb az elismert túlóra is. Másrészt a pedagóguséletpálya-modell furcsa bevezetése miatt mindenkit az első kategóriába soroltak, amit a nyugdíj előtt állók érthető módon sérelmeznek. A legnagyobb gond mégis az, hogy minden évben a miniszter határozza meg, egyáltalán hány pedagógus vehet részt a minősítési eljárásban. (A rontás virágai – Oktatás)

Mivel 2016-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának már feltétele lesz a középiskolások számára a legalább 50 óra közösségi munka, iskolai közösségi szolgálat elvégzése és ennek igazolása, 2014-ben a legtöbb iskolában már javában zajlik a munka. A fiataloknak ez többnyire nincs is ellenére, bár sokan arra panaszkodnak, hogy időt vesz el a tanulástól, és akadnak olyanok is, akik nem teljesen értik, mit kellene megtanulniuk mindebből. A szakemberek szerint nagyrészt az intézmények hozzáállásán múlik a siker. (Felelősségre és önzetlenségre nevel a közösségi szolgálat)

Az állami fenntartású iskolákban csak azon könyvek megrendelésére ad engedélyt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amelyben a javasolt lista kötetei szerepelnek. Az ezt tartalmazó levelet Hoffmann Rózsa, távozó köznevelési államtitkár és Marekné Pintér Aranka, a KLIK szintén távozó vezetője fogalmazta meg, a végső döntést pedig a tankerületi igazgatók hozzák meg, nem a tanárok vagy a tantestületek. (Hoffmann Rózsa utolsó levelével is maradandót alkotott)

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a következő tanév hivatalos tankönyvjegyzékét, melynek kapcsán a Köznevelési Államtitkárság levelet küldött az állami fenntartású iskolák számára. Ehhez csatoltak egy listát, amin az intézmények számára megrendelésre „javasolt” kiadványok vannak. Hoffmannrózsáról magyar nyelvre lefordítva a „javasolt” azt jelenti, hogy a fenntartó az állami intézményekben csak azoknak a tankönyveknek a megrendeléséhez járul hozzá, amik ezen a listán megtalálhatóak. (Értelmetlen pazarlást hozhat a tankönyvválaszték szűkítése)

A KDNP elnöke teljes mértékben elégedett Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár teljesítményével. „Abban a golyózáporban, amiben végigküzdötte a négy évet, és amit ezalatt letett az asztalra, az történelmi távlatban nézve rendkívüli teljesítmény” („Hoffmann Rózsa úgy harcolt, mint egy berber oroszlán”)

Kártérítési pert indít a Mozaik Kiadó, miután a köznevelésért felelős államtitkár levelében arra szólította fel az állami iskolákat, hogy a KLIK által összeállított javasolt listából válasszanak tankönyveket a jövő évre – írja az atv.hu. (Strasbourgig mehet az egyik legnépszerűbb tankönyvkiadó)

A béremeléssel járó pedagógus életpályamodell az egyik oka a kormányzat szerint, hogy nő a pedagógus szakokra jelentkezők száma. Mások szerint ebben közrejátszik az is, hogy alacsony pontszámokkal lehet bekerülni ingyenes tanári képzésekre.(Többen mennének tanárnak, de alacsony a színvonal)

Bár a tanároknak most is vannak egyesületeik és szakszervezeteik, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karnak az óvodákban és az állami iskolákban dolgozó 138 ezer pedagógus automatikusan tagja lesz. Nem titkolt cél, hogy így akarják kifogni a szelet a kormánnyal nem éppen barátságos Történelemtanárok Egylete, Magyartanárok Egyesülete és a szakszervezetek vitorlájából. Az állami pedagóguskamara létrehozását hivatalosan azzal indokolják, hogy ezek a szervezetek nem reprezentatívak, gyakran szereptévesztésben vannak, és néha csak vezetőik személyes ambícióik működtetik őket, azaz semmiképpen nem tükrözik a teljes pedagógustársadalom véleményét. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete is bojkottot hirdetett a Nemzeti Pedagógus Karral szemben. (Tanárok, szervezkedjetek!)

Az NPK-nak automatikusan tagja mind a 151 ezer pedagógus, így ennek a szervezetnek lesz a legnagyobb legitimitása az ágazati szervek között. Kilépni a karból nem lehet, de a tagság semmiféle kötelezettséget vagy pluszfeladatot nem ró a pedagógusokra. (Nem lehet kilépni a Nemzeti Pedagóguskarból)

Már nemcsak diplomamunkák és szemináriumi dolgozatok, hanem tanári portfóliók készítését is vállalják a szakdolgozatírásra specializálódott vállalkozások. Más cégek „villámfelkészítő” anyagokat kínálnak a minősítési eljárásra jelentkező pedagógusoknak, de van olyan vállalkozás is, amely hat-hétezer forintért szemináriumot szervez a dokumentumok elkészítéséről. (Virágzik a „portfólióbiznisz”: bérírók csinálnak üzletet a Hoffmann-féle rendszerből?)

„Szerintem a rendszer nem elsősorban a középosztályi szülők számára lesz elviselhetetlen, mert arra azért vigyáz a kormány, hogy ne lehetetlenítse el azokat a szülői stratégiákat, amelyek segítségével ki tudják menteni a gyerekeiket a rossz állami iskolákból. A jelenlegi oktatáspolitika piacot nyit a középosztály igényeit kiszolgáló magánszektor számára. Azt prognosztizálom, hogy azok, akik nem mennek el Magyarországról, megcsinálják a saját magániskoláikat, és persze ott vannak az egyházi iskolák is, bár a kompetenciamérések nem igazolják vissza teljesen azt az pozitív képet, amely az egyházi oktatás minőségéről kialakult. Akiknek igazán rossz lesz, az az alsó középosztály és a szegények. A családok 70-75 százaléka egyértelműen vesztese lesz ennek az oktatáspolitikának”. (A rombolás megtörtént. Interjú Radó Péterrel)

A történelemtanárok által kritizált szerző (Bánhegyi Ferenc) tankönyve évek óta a jegyzéken van, melyet több tízezer diák részére rendeltek iskolák. Ha a jelenlegi tankönyvek között – mégis lenne olyan tartalomrész, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, akkor az érintett könyv engedélyével kapcsolatosan kell eljárni – mutatott rá, hozzátéve: ennek vannak jogi eljárási szabályai. (Miniszteri biztos: a tankönyvrendelés mindig komplex döntés volt)

1981 óta vagyok pedagógus. Viccesen azt mondhatnám, hogy egész pályám alatt átmenetben éltem. Többször állítottak vissza a startvonalra, ahogy most a portfólióval (amit egyébként bojkottálok) akarnak visszamenőleg megbizonyosodni arról, hogy az eltelt 33 évben rendesen végeztem a munkámat. Nagyon nehezen viselem, hogy elvették a döntési szabadságomat, akár a tantervre, akár a taneszköz megválasztására gondolok. Sajnálom a fiatalokat, hogy veszni látszik az esélyegyenlőség, hogy könnyebb külföldön tanulni, mint idehaza, hogy sokan nem látják már itthon a jövőjüket. Ha őszinte akarok lenni, folyamatosan foglalkoztat a pályaelhagyás kérdése. Hat tanévem van a nyugdíjig, de nem tudom, sikerül-e, akarok-e ezen az úton végigmenni… (Most jött meg a hidegzuhany – Interjú Pethőné Nagy Csillával)

Persze a többség nem jószántából fogadja el a kart, hanem azért, mert félti az állását. A tanárok végtelenül kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert kicsi a társadalmi mobilitásuk, egy-két szakot leszámítva egy több évtizedes tanári karrier után nem igazán lehet a versenyszférában elhelyezkedni. Emiatt az egzisztenciális félelem miatt még ha a pedagógusok többsége nem is ért egyet a kormánnyal, nem fog szolidaritást vállalni a rakoncátlankodókkal. („Az ember államosítása” – interjú Arató Lászlóval)

Nagy baj, hogy a tisztán szakmai kérdéseket nagyon erőteljesen átszövi a politika. Maguk a döntések sem függetlenek a politikától, de azoknak a fogadtatása sem. Nem volna szabad az életpályamodell kérdésével kapcsolatban is azt feltételezni, hogy az a pedagógusok ellen irányul. Meggyőződésem, hogy egy viszonylag objektív kritériumokat tartalmazó minősítési rendszer védelmet nyújt a pedagógusoknak mind az igazgató, mind pedig a mindenkori hatalom szubjektív, esetleg politikai indíttatású megnyilvánulásaival szemben. Úgy gondolom, hogy ennek az előmeneteli rendszernek kormányokon átívelően kell érvényesülnie. (Szolgálja a minősítési rendszer a pedagógusokat? – interjú Falus Ivánnal)

A napokban választják azokat a tanárokat, akik a következő években alapvetően határozzák meg társaik életét. A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet. A szakszervezetek könnyen kijátszhatták volna a rendszert, de inkább bojkottálják a választást, a kar jelenlegi vezetője szerint viszont a tanárok végre megfelelő képviselethez jutnak. (Szűk körből kerülnek ki a nemzet főtanárai)

Új világ kezdődik ősztől a tankönyvellátásban. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően a huszonhárom éves trendet megfordítva nem drágulni fognak, hanem olcsóbbak lesznek a kiadványok. Ezzel párhuzamosan pedig a minőséget is fejlesztik – nyílt levélben válaszolt Hegedűs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos a Mozaik Kiadó vezetőjének kritikáira. (A kiadók helyett a szülők járnak jól)

A feltöltésre jogosult pedagógusok háromnegyede véglegesítette portfólióját – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Április 30-ig tölthették fel portfóliójukat azok, akik 14 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és szakvizsgát is szereztek. (Friss adatok: több mint 21 ezer pedagógus töltötte fel a portfólióját)