Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. augusztus 30. szombat, 8:16

Összebeszélnek a fiatalokért


Első alkalommal találkoznak egy sajátos, holisztikus megközelítésű kétnapos szakmai tanácskozásra azoknak a szakmáknak a képviselői, amelyek részben vagy teljes egészében az ifjúsági korosztállyal foglalkoznak. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara ad otthont október 30-31-én az Összebeszélünk címet viselő 1. Ifjúságügyi Kongresszusnak, amelynek célja a fiatalokkal foglalkozó diszciplínák és szakmák közötti diskurzus erősítése és az ifjúságügy integratív megközelítésének elősegítése.

A szervezők úgy gondolják, az ifjúságszakmai térben – ahol a fiatal nem egy terület alanyaként, hanem a maga teljességében és egyediségében látszik – olyan találkozási alkalmakat kell teremteni, amelyek szolgálhatják egyfelől a szakmai-tudományos munícióbővítést, másfelől az interdiszciplináris megközelítés érdekében a szakemberek számára egyfajta társas környezetet is biztosítanak.

Hazai és európai ifjúságkutatási adatok szerint a mai fiatalok generációja más, mint a korábbiak. Európában mindenhol trend, hogy a fiatalok később válnak önállóvá, de később lépnek be a munkaerőpiacra és később alapítanak családot is. Közéleti érdeklődésük szintje általában alacsony, ugyanakkor már korosztályoknál fogékonyabbak a szélsőséges eszmékre. A digitális világ térnyerésével és más okokból is egészen eltérőek szabadidős szokásaik is a korábbi generációkétól. A fiatalok azokra, akikre a gyermekkorosztály után a leginkább hatnak a negatív társadalmi folyamatok. Ugyanakkor szakemberek és politikusok egyaránt tisztában vannak azzal, a korosztálynak kulcsszerepe van a jövő formálásában.

Ezen gondolatok jegyében a kongresszus teret kíván adni az ifjúságügy, ezen belül például az ifjúságszociológia, a pedagógia-kultúraközvetítés, az ifjúsági szociális munka és az ifjúságpolitika, legújabb innovációinak bemutatására. Emellett hozzáférési lehetőséget kíván biztosítani a szakpolitikák célkitűzései, a tudományos nóvumok és a szakmai gyakorlat megismerésére, szembesítésére.

A plenáris üléseken a résztvevők meghallgathatják a szakemberek gondolatait az új, „csendes” generációról, a fiatalok közéletiségéről és apolitikusságáról, szó lesz a Facebook szociálpszichológiájáról, a segítő szakmák és az ifjúságügy kapcsolatáról, valamint a generációváltásról a „táborok ifjúságától” a „fesztiválok ifjúságáig”. Meghallgathatjuk azt is, hogyan látja egy fiatal a szakembereket és szerepüket saját életében.

A kétnapos tanácskozás nagy részét interaktív szakmai műhelymunkával tölthetik majd a résztvevők. A probléma-fókuszú és megoldás- illetve módszertan-fókuszú workshopokban olyan témák kerülnek terítékre, mint az agresszió, a vesztesek jelensége, a közösség, a jövőkép vagy az identitás problémái és megoldásaik, az ifjúság és a bűnözés, a serdülőkor ellentmondásai, a függőségek, a mediatizáció, az életút-karrier-pályaorientáció, a csoportközi segítségnyújtás, a helyi együttműködések, az iskolai közösségiség, az asszertivitás és érdekérvényesítés, az emberi jogi nevelés vagy az elszigeteltségből való kitörés lehetőségei. A témák széles kínálatában való válogatást segíti, hogy minden műhelybeszélgetést duplán szerveznek meg, hogy mindenki két-két csoport munkájában is részt tudjon venni.

A szervezők valamennyi, az ifjúságügy iránt érdeklődőt, de elsősorban az ezt (is) hivatásuknak tekintőket: pedagógusokat, a neveléstudomány képviselőit, szociológusokat, szociális munkásokat, politológusokat, pszichológusokat, ifjúságsegítőket, családsegítő szolgálatoknál és gyermekvédelemben szakmailag érintetteket, civil vezetőket stb. várják.

További információk, jelentkezés és részvételi feltételek az esemény weboldalán, a http://www.ifjusagugy.hu/ oldalon találhatóak.

A Kongresszuson való részvételről pedagógusok esetén továbbképzési tanúsítványt, vidékfejlesztési szakemberek részére „helyi szereplők felkészítése” képzésben való „modul-igazolást” tudunk kiállítani. A Kongresszus szociális továbbképzésként is minősített.

A konferencia szervezői az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, az Ifjúságszakmai Együttműködési Tanácskozás és a Nemzeti Ifjúsági Tanács. Közreműködőként, társszervezőként számos szakmai szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, többek között a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszociológiai Szakosztálya, a Magyar Pedagógiai Társaság Szabadidő-pedagógiai Szakosztálya, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete, az Új Ifjúsági Szemle, a NAKVI EPÍR Programiroda, a Nemzeti Művelődési Intézet és az Ifjúságszakmai Társaság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep