Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. november 19. szerda, 13:17

A Független Diákparlament Közleménye

2014. november 15-én, szombaton, Budapesten a Kürt Alapítványi Gimnáziumban megtartotta első plenáris ülését a Független Diákparlament, amely céljául az összes diák érdekeinek valódi képviseletét tűzte ki. A nap során 7 bizottság jött létre, melyek egy-egy témával fognak foglalkozni a tanév során. A képviselők ezekben a témákban kinyilvánították a véleményüket a jelenlegi helyzetről, továbbá a tanév során kidolgozandó javaslatokat is tettek.

A hit- és erkölcstan témájában a Független Diákparlament vonatkozó bizottságának álláspontja, hogy tudjanak többet a diákok a vallásokról, legyenek tájékozottabbak a témában, azonban a fiatalok nyelvén a fiatalokról essen szó, modernizációra van szükség, mert a jelenlegi rendszer elavult, továbbá az óráknak nyitottságra és toleranciára kellene nevelnie. A képviselők kiemelték, hogy ez a tudás nem egyenlő a hit gyakorlásával.

Gazdasági kérdések terén a tankönyvek, a kollégiumok, a menzai körülmények, a tanulmányi utak finanszírozása, a sportélet, a DÖK és az iskolai körülmények merültek fel. A képviselők megállapították, hogy drasztikusan emelkedtek a tankönyvárak, és azt az álláspontot képviselték, hogy a rászoruló diákoknak ingyen kellene biztosítani a tankönyveket, olyan módon, hogy azokat meg is tarthassák.

A kollégiumok ügyében több konkrét példa igazolta, hogy a jelenlegi helyzet nem fenntartható, lakható körülményekre van szükség a kollégiumokban. A bizottság tagjai kitértek továbbá a felszereltség fontosságára is, valamint javaslatot tettek egy kollégiumi minőségbiztosítási rendszer, vagy felügyelőbizottság felállítására.

Felmerült az iskolai dolgozók bérének emelése, valamint a rászoruló diákoknak kedvezmények nyújtása. A tanulmányi utak ügyében a diákokra szabott támogatás szükségességét emelték ki, valamint javasolták, hogy félévente legalább egy tanulmányi út legyen biztosítva a diákok számára.

A sportélethez megfelelő helyszín és biztonságos felszerelés biztosítását tartják fontosnak.

A diákönkormányzatokban a finanszírozás és a jogkörök kérdése terén az információhiány merült fel: a bizottság szerint a DÖK jogkörei tisztázatlanok, valamint nem tudják, milyen források alapján kellene működnie.

Felvetették, hogy az 50 óra közösségi szolgálat a DÖK tagjainál automatikusan legyen elszámolva. Ehhez kapcsolódóan az iskolákban a gazdasági jogkörök átláthatatlanságára hívták fel a figyelmet, továbbá javasolták, hogy a szülők is lássák, ismerjék ezeket a folyamatokat.

Az iskolai körülményekről pedig megjegyezték, hogy az oktatás egy szolgáltatás, melyben az iskola állapota a szolgáltatás része, melyet az államnak kell garantálnia. Felvetették, hogy az iskola rendbetételét az 50 óra közösségi szolgálat keretében végezzék. Javaslatot tettek arra, hogy:

  • jöjjön létre egy független felügyelőbizottság az iskolák és kollégiumok állagának minősítésére.
  • Magyarország az oktatásra fordított GDP arányos költését az állam duplázza meg.
  • Mivel a tankönyvek egy tanár számára munkaeszköznek minősülnek, a tanároknak az általuk használt tankönyvek alanyi jogon kell hogy járjanak.
  • Az első nyelvvizsga díját az állam finanszírozza.

A diákönkormányzatokkal foglalkozó bizottság szerint az alulról építkező kezdeményezésekre kell fektetni a hangsúlyt, le kell fektetni az általános elveket, valamint fontos a segítségnyújtó programok szervezése. Kiemelték, hogy fontos az iskolai DÖK-ök szuverenitása az iskolával szemben, azon jogok megvalósulása, amelyeket a házirend és a jogszabályok biztosítanak, így például a DÖK-öt patronáló tanár ne vezetője, hanem segítője legyen a Diákönkormányzatnak. Kifejezték azon szándékukat is, hogy valóban minden egyes iskolában legyen Diákönkormányzat, a diákság ezek működésében aktívabban vegyen részt, és „termeljenek ki” olyan képviselőket, akik képesek felelős döntéseket hozni.

Az oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottság megállapította a testnevelés kérdésében, hogy az iskolai tömegsport megszűnéséhez vezethet a heti 5 testnevelésóra. Kiemelték, hogy már egyébként is irreális a diákok óraterhelése, valamint hogy a KLIK egy felesleges intézmény, ahogy egy képviselőjük fogalmazott: „pénznyelde”.

Az országos szintű állandó kapcsolattartással, az emberek között létrejövő „hidakkal” kapcsolatos bizottság az esélyegyenlőség megteremtését, érzékenyítő programok megszervezését tartja fontosnak. Felvetették, hogy az iskola mint szolgáltató tartson igényfelmérést a szülők mint „fogyasztók” körében. A hatékonyság növelésére provokatív kérdéssorozatok összeállítását, elgondolkodtatást, valamint helyi szintű találkozók szervezését javasolták. Kérdésként felvetették, hogy vajon jó-e, hogy kizárólag elektronikus úton lehet jelentkezni a felsőoktatásba.

A továbbtanulás témakörében az ezzel foglalkozó bizottság szerint a diákok számára kitűzött tananyag mennyisége túlságosan sok, az utolsó két évben a továbbtanulásra kellene tudniuk koncentrálni. A képviselők továbbá szükségesnek tartják a felvételi követelmények összehangolását. Az érettségihez szükséges 50 óra közösségi munka céljával, hogy a diákok emberséget tanuljanak, más szemszögből is lássák a világot, egyetértenek, és a gyakorlatot is jónak tartják, ahol rendesen meg van szervezve mindez a diákok számára. Az előrehozott érettségikről azt az álláspontot alakították ki, hogy azokat vissza kéne álltani, hogy ne csak az idegen nyelvek és az informatika tárgyakban lehessen letenni ezeket, mivel ez az utolsó két évben tehermentesítést jelentene.

A tanárok továbbképzéséről az fogalmazódott meg, hogy azt ne csak „kipipálják”, hanem tartsanak jó képzéseket, melyeken a pedagógusok a kreatív, élményalapú tanításhoz kaphatnának további ötleteket, mivel a diákokat ez motiválhatja a tanulás során.

A szakképzés és közismereti tárgyak témájában felálló bizottságban nem volt koherens álláspont az eredeti kérdésben, azonban azt a bizottság kiemelte, hogy a legtöbb jelenlegi problémának a pénzhiány az oka, és amíg az nem orvosolható, addig érdemi változások sem várhatóak. Szerintük ma Magyarországon az oktatásban nincsen pénz, párbeszéd és türelem.

Kelt: Budapest, 2014. november 16.

Független Diákparlament

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep