Ez is a IV. Digitális Nemzedék Konferencián történt

Szekció az internetbiztonságról

A IV. Digitális nemzedék konferencia internetbiztonsági szekciójának fő célja az volt, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak s az ő közvetítésükkel a gyerekeknek és a szülőknek a számítógépen és okoskészülékeken történő internethasználatból fakadó veszélyek és kihívások megismerésében, megelőzésében és leküzdésében.

A szekció első és harmadik előadója, Ombodi Gábor és Szabó Gábor, mindketten a Digitális Tudás Akadémia munkatársai, akik főállásban adják át a digitális világgal kapcsolatos tudásukat diákoknak és pedagógusoknak. Előadásukból kiderült, hogy az eszközök számának rohamos növekedése, a szinte egész napos online jelenlét, a növekvő tartalom- és információ éhség, továbbá a személyes tartalom megosztásának növekvő igénye miatt kiemelten kell foglalkozni a digitális érettség fejlődésével. Előadásuk alapján e területhez tartozik a digitális írástudás fejlesztése, valamint a tudatos és biztonságos internethasználat. Véleményük szerint a digitális írástudás fejlesztésének hangsúlyos eleme egyrészt a tartalom hitelessége, melynek vizsgálatához szükséges az elemző szemléletmód, az online tartalom több – lehetőleg – három forrásból való ellenőrzése. Másfelől elengedhetetlen az online személyes márkával kapcsolatos tájékozottság is, mely a hallottak alapján leginkább a digitális lábnyomnak felel meg. Az online személyes márka tartalmazza mindazt az információt, ami megtalálható rólunk az interneten, az előadók meggyőződése szerint e márka tudatos alakítása nélkülözhetetlen, különösen a munkaerőpiacra való belépés előtt álló gimnáziumi tanulók számára.

A biztonságról és az internet veszélyeinek témáiról Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője beszélt, aki olyan rendkívül fontos fogalmakra hívta fel a résztvevők figyelmét, mint a grooming, a szexting és és a cyberbullying. Megemlítette azt is, hogy e fogalmakra még nem létezik elfogadott magyar kifejezés, ezért előadásában a nemzetközi szakirodalomban elfogadott szavakat használja. Kivételt képez talán a cyberbullying, mivel az ezt kiváltó online zaklatás kifejezés használata egyre inkább elfogadottá válik.

A tárgyalt jelenségek közül az első, a grooming, amely tulajdonképpen bizalomba férkőzést jelent és önmagában nem kapcsolódik az internethez: szexuális abúzusról, kizsákmányolásról van szó. Folyamata során időt és energiát áldoz az elkövető, hogy áldozatának – sokszor annak családjának – bizalmába férkőzzön. A folyamat jól meghatározható lépésekből áll: (1) bizalom kiépítése, (2) függőség kialakítása, (3) izoláció, kontroll. Az előadó meglátása szerint a gyakorisággal kapcsolatos kérdésre nehéz választ adni – nagy a látencia –, az áldozat nehezen kér segítséget: szégyelli magát, bűntudata van, fél az elkövetőtől és az áldozathibáztatástól, valamint attól, hogy nem fog senki hinni neki. A szakember véleménye és tapasztalatai alapján elmondható, hogy az áldozatok félelme sokszor jogos, mert az áldozathibáztatás gyakori jelenség, nemcsak a laikusok, hanem a szakemberek között is. A megelőzésért, az online jelenség tekintetében is offline kell tenni, mert az esetek túlnyomó többségében az elkövető, az áldozat közvetlen környezetéből kerül ki.

A cyberbullying – online zaklatás – sem csupán az áldozat problémája, hanem az egész közösségé. Az áldozat hibáztatásával az elkövető növeli a státuszát, és mellette a segédek, a támogatók és a szemlélők, olykor akár az iskola egész közössége valamilyen formában része a bántalmazásnak.

A szexting, azaz a szexuális tartalmú üzenetek és képek küldése online, növeli a zaklatás áldozatává válás esélyét. A kép elküldésétől kezdve megszűnik a valós kontroll annak felhasználása felett. A zaklatással és a szextinggel kapcsolatban sem felejthetjük el, hogy az válik normává, amit a közösség eltűr, vagy éppen támogat. Táler elmondása szerint azonban az említett jelenségek megoldása azért is nehéz, mivel a kamasz esetenként úgy gondolja: azzal a viselkedéssel válik közkedveltté, amit a „felnőttek világában” népszerűnek lát.

A legfontosabb kérdés mégis az, hogy hogyan segíthetünk? Mindhárom témával kapcsolatban szemmel kell tartanunk a következőket:

• Ne hibáztassuk az áldozatot!
• Hallgassuk meg a gyereket, fiatalt!
• Ne ítélkezzünk!
• Törekedjünk megfelelő életkeretek és szabályok kialakítására(pl. Mit tehet meg egy felnőtt vagy barát, és mi az, amit nem? Hogyan mondjunk nemet?)

Domonkos Katalin

A prezentációk az alábbi linkeken érhetők el:
Ombodi Gábor: Hitelesség, személyes márka és a közösségi média
Táler Orsolya: Veszélyek: Grooming, Sexting, Cyberbullying