Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 8.

A hólabda

Hová visz ez? Hol húzzuk meg a határt? És ki vonja meg? Nem kellene meghalnunk nekünk is, mindannyiunknak, akik itt vagyunk a szobában? Hiszen nyomorékok vagyunk, a közösségnek nincs sok haszna belőlünk. S még csúnyák is, idétlenek. Miért nem állítanak bennünket is félre az útból? Könyörületből, na persze. Csak jót tennének velünk, emberséges dolog volna. Hiszen annyit szenvedtünk. És annyit kell szenvednünk még. De ki öljön meg bennünket? És utánunk majd az elmebetegeket is, mert azok is szenvednek. Úgy végre nyomorék és bolond nélkül marad a világ. Tökéletes lesz? Vagy hólabda csak. A nagy hólabda egyszerre elszabadul. Előbb a nyomorékokat és a bolondokat gázolja el, aztán a más vallásúakat, aztán a vallástalanokat, aztán a különféle szektákat, aztán a baloldaliakat, aztán a sötétbőrűeket, meg a sárgákat, meg a bibircsókosakat, meg a tarkabarkákat, aztán az iszákosokat, antialkoholistákat, paráznákat, szüzeket, bűnözőket, homoszexuálisakat, „Dobd le a bombát!”-pártiakat, „Ne dobd le a bombát!”-pártiakat, cigányokat és minden embert, aki más. Akkor lesz tökéletes a világ. Mikor a hólabda megáll. A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.

Feldolgozási, megbeszélési szempontok (14 évesnél idősebb tanulók számára)

Bibliográfiai adatok: Részlet Peter Marshall Tombol a Hold című regényéből. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. Ford.: Bányay Geyza, 169–170. o.

Kulcsfogalmak: Másság, elfogadás, tolerancia, jog, erkölcs, döntés.

Háttér-információk: A regény egy mozgássérültek számára fenntartott intézetben játszódik, és két, gyermekparalízis következtében kerekes székbe került fiatalról szól. A tizenéves Anett szavai olvashatók az idézetben. A lány szembeszáll társa véleményével, aki azt állítja, hogy egy anyának joga van ahhoz, hogy életképtelen gyermekét megölje. A bíróság e tettéért felmentette az anyát.

Kérdések és feladatok a történet feldolgozásához

Mi a véleményetek Anett szavairól?

Magyarországon is előfordult néhány éve, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott annak az anyának, aki segített menthetetlen és erős fájdalmak miatt szenvedő kislányának az öngyilkosságban.

Kiket tekintünk „másnak”?

A probléma körüljáráshoz idézzétek vissza a csuklyás veréb történetét, amely korábban szerepelt a honlapon (A csuklyás veréb). A beszélgetést segíthetik a mellékelt képek, illetve Németh László Másság című írása is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza