Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2015. december 9. szerda, 19:16
Címkék:

Új Pedagógiai Szemle, 2015/7-8.sz

Az alábbiakban az Új Pedagógiai Szemle legutóbbi, 2015/7-8. számát1 mutatjuk be. Az összeállításban felvillantunk csaknem minden írást egy-egy izgalmas kiemeléssel.

A Látószög rovat a 75 éves Tolnai Ottót köszönti, az író Költő disznózsírból című kötetének egy idézetéhez (a szánszékről, mely a hátsó borítón olvasható) írt jegyzetet a szerkesztőség felkérésére…

„[…] azt kell látnunk, a kucsmás emberek, minden bizonnyal ruszinok, valami csodát állnak körül meghitten. Első pillanatban valami születésre gondolunk, ám Mészöly keményebb, kínosabban, könyörtelenebbül pontos, nem kis megdöbbenésünkre, noha nála nem ritka a hasonló váratlan gesztus: ravatalnak nevezi. Karácsonyi ravatalnak az éppen elkészült szánt.”

A Krónikák rovat tanár-kutató párja ezúttal Kaposi József, az OFI főigazgatója, akit az Intézet múltjáról, eredményeiről, feladatairól kérdezett Takács Géza – és Rab Beatrix tanárnő, az OFI „A jó pedagógus titka” pályázatának egyik díjazottja, aki tanári pályájáról írt személyes hangvételű esszét, érintve a tanárképzést és a felnőtté válást, a pálya és a magánélet összefüggéseit, s a tanítás során megfogalmazódott alapvetéseket, felismeréseket…

„A gyerekek ezer dolgot osztanak meg egymással a közösségi oldalakon és egyéb digitális csatornákon, hogyan is lehetne akkor monopolhelyzetben egy tankönyv? Igaz, hogy több jó tankönyv került a változások nyomán a perifériára, de az az OFI terve, hogy ezeket digitális formában megőrizzük, és elérhetővé tesszük a jelenleg fejlesztés alatt álló Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP). Tudom, hogy most utópisztikusnak tűnik – és a jelen leterhelt pedagógusait talán irritálja is – az az elképzelés, hogy a jövőben a sok elérhető – elsősorban digitális – tartalomból a pedagógus maga szerkeszthetné össze azt a tankönyvet, és a hozzá kapcsolódó tanulói anyagokat, amelyet az adott osztály számára a legmegfelelőbbnek talál. De gondoljuk csak végig ezt a megoldást, és talán belátható, hogy szakmai szempontból ez garantálhatná leginkább a személyre szabott tanulási utak megvalósulását.” (Kaposi József)

„Elérkezett hát a nap, amikor a szélrózsa különböző irányaiból útnak indultunk a főiskolára. Amíg élek, nem felejtem el! Az eljárást – ha jól emlékszem – öt, számomra ismeretlen művésztanár-féle vezette. Egyesével bementünk, kipakoltuk eléjük portfóliónkat, munkáinkat: ezeket néhány becsmérlő szóval elintézték, ezután arról érdeklődtek, kiket ismerünk a kortárs művészek közül személyesen is, majd kiküldtek a teremből. Döbbenten, elhűlve, porig alázva távoztunk. Nekem még odavetette az egyik »művész úr« – miután értetlenkedtem, miszerint én tanárképzésre jöttem felvételizni –, hogy mit képzelek én, mire számítottam ezekkel a munkákkal, amikor itt Kossuth-díjas festőművészek pályáznak a felvételre… Ez a kudarc egy időre belekarmolt tanulási vágyamba, depressziós tüneteket okozott, alkotói elakadást, az önbizalom megbénulását váltotta ki nálam. Nagyon nehéz volt talpra állni – azóta is sokat gondolkodtunk azon, hogy engedhet meg magának ilyesmit egy pedagógiai főiskola.” (Rab Beatrix)

A Tanulmányok rovatban Bank Éva, OTDK-díjazott hallgató a Képességek és Nehézségek Kérdőív használatáról írt enyhén értelmi fogyatékos tanulók körében…

„Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tünetpontszámai több családi háttérváltozóval mutattak szignifikáns kapcsolatot. Az emelkedett tünetpontszámok a legtöbb esetben a szülők iskolai végzettségével, munkaviszonyával és a család anyagilag hátrányos helyzetével álltak összefüggésben. A felsorolt háttérváltozók a szocioökonómiai státus (SES) jó jelzői, ami arra enged következtetni, hogy az alacsony SES (mely igen gyakori ebben a csoportban) jelentősen hozzájárul az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek problémáinak kialakulásához. Ezzel a megállapítással Emerson és Hatton (2007), valamint Tomic és mtsai (2012) is egyetértenek. Átlagos intellektusú tanulók között a tünetpontszámok kevesebb háttérváltozóval korreláltak. A jelentkező tünetek összefüggést mutattak a tanulási korlátok körébe tartozó problémákkal, a gyermek elhanyagoltságával, illetve esetükben is megjelent a tünetpontszámok és az alacsony SES-t jelző hátrányos helyzettel való szignifikáns kapcsolat.”

Bányai Viktória és Gombocz Eszter levéltári kutatásra és túlélőkkel készített interjúira épülő tanulmánya a holokauszt utáni budapesti zsidó iskolákról szól, kitér az iskolák hagyományos feladatkörén túlra terjedő tevékenységekre (traumafeldolgozás, segélyezés), az iskolák államosításának folyamatára, s arra, hogyan próbálták ezek az intézmények radikálisan megfogyatkozott tanári és tanulói létszámmal mégis ellátni feladatukat…

„A napközik közösségei is segítették a gyerekek lelki felépülését. Szép példa erre a Zsigmond utcai napközisek színes rajzokkal ékesített, humoros levele, melyet beteg társuknak címeztek. Aláírásként többnyire a gyerekek héber neve szerepel: Chaja, Bracha, Channa, Lea, Sosa, Moslék (!), Slomó, Aviva stb.: »Mindannyian nagyon várjuk már, hogy minél előbb teljesen egészségesen köztünk lehess.« Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az átélt traumák hatása idővel egyre kevésbé éreztesse hatását a mindennapokban: »Az iskola [értsd az iskolások] fegyelmi állapota – ha figyelembe vesszük mindazt, amit az iskola növendékei 1944/45-ben átéltek, és amely kétség kívül nyomtalanul nem maradhatott – jónak mondható.«”

A BCE-n tavasszal szervezett InnoDay rendezvényről ad számot Tóth Teréz írása: az előadások és a kerekasztal-beszélgetés az oktatási digitalizáció stratégiai vetületéről szóltak, érintve a tudástársadalomban nehezen boldoguló korai iskolaelhagyók problémáját, valamint a magyar és európai stratégiai irányokat is…

„A kreatív rombolás mindig is része volt a világnak, de a digitalizáció felgyorsítja ezt. 1865-ben, 150 évvel ezelőtt a szülővárosomtól nem messze alapítottak egy cellulózgyárat. A kis cég alaptevékenysége az eltelt 150 évben többször megváltozott: gyártottak gumicsizmát, vécépapírt, számítógépet, kábeleket, mobiltelefont és a legújabb technológiát. Jelenleg csak Magyarországon 2000 főt foglalkoztat ez a cég, munkavállalóinak száma világszerte nő. Ez a cég a Nokia. Hogyan is hatott a Nokia a finnországi digitális társadalom és gazdaság fejlődésére? A kilencvenes években és a 21. század elején a mobiltelefon-gyártásban még globális piacvezető cég nagy átalakuláson ment keresztül, átszervezték, illetve felvásárolták. Ugyanakkor a több ezer, állásából elbocsátott volt munkavállalójának segített a Nokia cég új munkát találni, illetve vállalkozást beindítani. A felelősségteljes kreatív rombolás végül több hasznot hozott a gazdaságnak, mint amennyi kárt okozott.” (Pasi Tuominen)

Mondok Zsuzsa, Szandi-Varga Péter és Széger Katalin a Valós Környezeti Tanulás Projekt eredményeiről közölnek összeállítást, ennek fő terméke a Kéz modell, melyben a projekt célkitűzései mellett szerepelnek az oktatási alkalmazhatóság lehetőségei is. A modell a fenntarthatóságra neveléshez nyújt segítséget, értelmezési keretet…

„Értelmezésünk szerint tanító és tanuló nem korosztályi vagy végzettséghez kötődő fogalmak, azaz korántsem csak gyerekre, fiatalra gondolunk, amikor tanulóról, illetve felnőttre, amikor tanítóról, oktatóról beszélünk. Modellünk feltételezi, hogy a tanulás facilitátora maga is tanuló, a megismerésre, felfedezésre, elemzésre nyitott személy. Ebből az is következik, hogy a modell éppoly jól alkalmazható a felnőttoktatásban is, mint az alap-, közép- vagy felsőfokú oktatás területein.”

Az ÚPSZ korábbi, 1-2-es számában közölt cikk (Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea – Kiss Gábor: A netgeneráció olvasási attitűdje) jelentős vitát váltott ki az interneten, miután a cikkből részleteket közölt a HVG és a Dívány. A szerzők bekapcsolódtak a vitába, reflektáltak az érkezett kommentekre…

„»Az olvasás elavult dolog, kb. olyan, mintha szekérrel járnék a 21. században: lehet, hogy valaki szerint hangulatos, meg mittomén, de attól még ne legyen már kötelező, és ne legyen mértéke annak, hogy valaki mennyire művelt. Az információszerzésnek már jó ideje van sokkal több és hatásosabb módja is, a szórakozásról nem is beszélve.« E hozzászólásra reagálva többen is azt firtatták, vajon a kommentelő milyen más módjait ismeri az információszerzésnek, válasz azonban nem érkezett. Mi úgy véljük, az ehhez hasonló, szélsőséges vélemény hátterében egyebek mellett az olvasás fogalmának meglehetősen szűk értelmezése állhat. A hozzászólóban talán az sem tudatosodott, hogy a fenti sorok megfogalmazása előtt ő maga is olvasott.”

Manxhuka Afrodita doktorandusz hallgató a kísérleti Irodalom 9. tankönyv irodalomszemléletéről ír; a vitaindítónak szánt cikk szerint a könyv, bár kísérletet tesz az irodalomtörténeti megközelítés helyett tematikusan kapcsolódó kortárs művek használatára is, egyrészt ezt nem elég megalapozottan teszi (ráadásul tovább bővíti a tananyagot), másrészt nem szakít a kerettantervekben meghatározott kronologikus irodalomtanítással…

„A tankönyv leginnovatívabb része a fejezeteket záró kitekintés. A történeti szemléletmód felbontása lehetőséget ad arra, hogy kortárs, a diákokhoz időben, szemléletben, kifejezésmódban közelálló művek is a tananyag részét képezzék. Ez pedig egyáltalán nem mellékes szempont, hiszen az évezredekkel ezelőtti, ókori és középkori szövegek feldolgozása, megértése nem kis feladat a 14–15 éves korosztály számára. Az intermediális kapcsolódások kihasználása ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a klasszikus irodalom távolinak tűnő világát a gyerekek hétköznapi tapasztalatihoz, saját kulturális élményeihez közelítse. A művek társítása olykor kézenfekvő (pl. Villon és Faludy György összekapcsolása), vagy épp nagyon találó, és ezáltal kiváló ötletadó (pl. a reformáció és a Mátrix című film összevetése), máshol viszont inkább erőltetettnek tűnik, és nem feltételez valódi kapcsolatot (pl. a Biblia és Jack London regénye, A vadon szava társítása).”

Kanovszki Renáta Anikó fiatal kollégiumi nevelőtanárként személyes élményeit meséli…

„Az első héten idősebb kollégáim igyekeztek lélekben felkészíteni az éjszakai ügyeletre; meséltek például a kilencven százalékban fiúk lakta kollégiumban előforduló »éjjeli pucér maratonról«. Az első néhány eseménytelen éjszaka után azonban tudomásul vettem – kissé csalódottam –, hogy semmiféle »beavatásban« nem lesz részem. Talán mert egyenrangú félként kezeltem és kezelem ma is a diákokat, az erőfitogtatást fölöslegesnek tartom, de azt koromból adódóan komolyan sem vennék. A saját csoportommal az első találkozáskor lefektettük a szabályokat. Elmondtam nekik: ahogy ők viszonyulnak hozzám, úgy bánok velük én is.”

Bajomi Iván a francia közoktatás-fejlesztés módszereit járja körül (a 2012-ben kezdődő reformokra fókuszálva, melyek talán leglényegesebb eleme az alapfokú oktatás megerősítése), kiemelve ezek közül a széleskörű konzultációt…

„Az oktatási hatalmi mező zártságának megszüntetésére irányuló, 2012 nyarától érvényre jutott törekvések nem merültek ki a korábban titkolt elemzések publikálásában. Fontos megemlíteni, hogy egyes oktatáskutatók, egykori minisztériumi felsővezetők már a 2012-es kormányváltást megelőzően megkérdőjelezték azt a gyakorlatot, hogy az oktatásüggyel kapcsolatos elemzések, értékelések jelentős része a minisztériumi apparátus szervezeti egységeiben – az Értékelésért, Tervezésért és Hatékonyságért Felelős Főosztályon (Direction de l’évaluation de la prospective et de la performance, DEPP) és az általános felügyeleten (L’inspection générale de l’éducation nationale) – születnek. Ez ugyanis nem tette lehetővé, hogy kellőképpen tárgyilagos, a tanügyi bürokrácia pillanatnyi érdekeinek esetleg ellentmondó megoldási javaslatokat is tartalmazó elemzések készüljenek.”

A Szemle rovatban ezúttal Malala Juszufzai és Christina Lamb Én vagyok Malala c. könyvét recenzálja Gyetvan Renáta…

„Malala tízéves volt, amikor megjelentek a Szvát-völgyben a tálibok. Lassan mindent elvettek és tönkretettek a völgyben. Malala pár éven belül már olyan világban élt, ahol gratuláltak azoknak a lányoknak, akik abbahagyták a tanulást, ahol a lányok iskolatáskájukat és könyveiket kendőik alá rejtették iskolába menet, és ahol több száz iskolát pusztítottak el a fanatikus fegyveres csoportok. Malala azonban édesapjával együtt hitt abban, hogy a toll és a szavak erősebbek lehetnek a gépfegyvereknél, a tankoknál és a helikoptereknél. Ezért is vállalta el, hogy a tálib uralom idején, 2009 januárjától naplót ír – biztonsága érdekében Gul Makai álnéven – a BBC urdu nyelvű honlapjára.”

Mindezen túl beszámoló olvasható a TÁMOP 3.1.1. projekt tavaszi konferenciájáról, melynek kiemelt témái a központi intézkedések megvalósulása, az iskolai szocializáció és eredményesség, az óvodáról készített nagy véleménykutatás eredményeinek ismertetése, a tehetséggondozási rendszer valamint a pedagógus-minősítések voltak. Takács Géza szerkesztői jegyzete a magyar védőnői szolgálat 100. évfordulója alkalmából a lapba tervezett beszámoló kudarcát meséli el.

Összeállították: Bozsik Viola és Veszprémi Attila

1A 2015/7-8. lapszám itt böngészhető
A lapszám egyben is letölthető itt
Az itt megjelenő fotók is a lapban találhatók, valamennyi a szentendrei Skanzen múzeumpedagógiai foglalkozásán készült. Egy közülük a folyóirat borítóját díszíti. (A foglalkozásokhoz Kustánné Hegyi Füstös Ilona írt kísérő szöveget.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.24.
Átadták a civil szektor szakmai díjait
A NIOK Alapítvány idén ötödik alkalommal adta ki a Civil Díjakat, kilenc kategóriában díjazták 2019 legsikeresebb kezdeményezéseit a szűk körben, szabadtéren, a budapesti Hunyadi téren...
(Forrás: nonprofit.hu)
--
2020.09.24.
„Nóri nélkül? Az Igazgyöngy? Nem tudom elképzelni!”
A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány által működtetett Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola húsz évvel ezelőtt 60 diákkal indult, jelenleg hat településen 650 gyereket tanítanak,...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.09.24.
Több mint 3 milliárdból épül-szépül tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ismét pénzeső hull a miniszterelnök kedvenc oktatási intézményére. Mint az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, az idei évben több, mint 1,5 milliárdot, és a 2021...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.23.
Kásler múlt héten teljes táppénzt ígért a tanároknak, nem lett belőle semmi
A miniszter szavaival szemben a valóság az, hogy csak abban az esetben kapják meg a tanárok a teljes összeget, ha a tankerület vagy intézményvezető is úgy akarja. A Pedagógusok Demokratikus...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Teljesen megbénítja a házi gyermekorvosok munkáját az iskolákban bevezetett járványügyi szabályozás
Két egyszerű mondat a köznevelési intézményekre vonatkozó járványügyi eljárásrendből, aminek következményeként lehetetlen helyzet alakult ki a háziorvosi rendszerben. A nevelési-oktat...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi idején
A szokásosnál több lesz az emelt szintű érettségi, és most vizsgáznak azok is, akik előre hozott érettségit akartak tenni tavasszal, de akkor nem lehetett azokat megtartani. A nagy vizsgáz...
(Forrás: Infostart)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep