Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. január 3. vasárnap, 11:50

OFOE Filmklub 2015

A Budapest Film Zrt-vel közös filmklubunkban a 2014/2015. tanév második felében folytatódott felnőtteknek gyerekekről szóló sorozat hat, első sorban kamaszokról szóló filmmel. Szeptembertől – a Suli-Mozi Extrához igazodva – olyan hazai alkotásokat láthattunk, melyek nem csak azért fontosak és érdekesek, mert új nagyjátékfilmes rendezőket ismertettek meg a közönséggel, hanem azért is, mert komoly sikereket értek el a pénztáraknál. Ezek az alkotások tökéletesen alkalmasak arra, hogy formanyelvükkel, látásmódjukkal, történetükkel a fiatalabb generációkat is megszólítsák. (Ebből a sorozatból egy film: az Utóélet januárra maradt.)

A filmekről a vetítés sorrendjében adunk rövid ismertetőt. A címre kattintva minden esetben elérhető a honlapon megjelenő beharangozó is.

***

Mi vagyunk a legjobbak! (Vi är bäst!),
(svéd film, rendezte: Lukas Moodysson, 2013 – 102 perc)

Stockholm, 1982. Három 13 éves lány punkbandát alapít az iskolában, mert az jó, minden más pedig sokkal kevésbé az. A punkbanda azért jó, mert nem kell hozzá semmi, csak a döntés. Főként azok nem kellenek hozzá, akik nem akarnák, hogy én akarjam. Hangszert, lábost ütni, meg ritmikusan kiabálni, hogy „utálom a sportot”, saját döntésből melózni, és naponta rájönni, hogy az életöröm kéznél van, az meg baromi jó. Annyira, hogy megsejthető belőle a nem-összehasonlítás puha, vidám melege. És azt már jó sejteni is.(…) Ajánlom ezt a holisztikusan bájos, lényegre törő átélés-filmet mindenkinek, aki szerint a kamaszokkal nagyobb a baj, mint a felnőttekkel. Ajánlom azoknak is, akik ezt fordítva érzik, és azoknak is, akik szerint ez az összehasonlítás hülyeség (Veszprémi Attila).

Billy Elliot
(angol film, rendezte: Stephen Daldry, 2000 –110 perc)

Amikor a 13 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipőre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét (Port.hu). A tehetség természeti erő, amely mindenképpen utat tör. Ha nem haladhat a természetes útján pusztító feszültség jön létre. A Billy Elliot című film bemutatja ezt a természeti erőt. A film tele van kudarcos életekkel, és ezek feszültségével, és tele van a varázslatos tűzzel, ami a tehetséget körülveszi. Az alapüzenet mindenkinek szól: Légy önmagad, ne hagyd, hogy letérítsenek az utadról! (Gyarmathy Éva)

Sráckor (Boyhood)

(amerikai film, rendezte: Richard Linklater, 2013 – 166 perc)

A Sráckor eleddig példátlan filmes kísérlet és egyedülálló mozis élmény. Olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi egy 12 éves időszakon át, 2002-től 2013-ig, ily módon a filmben megtett páratlan utazás egyszerre nagy ívű és intim, végigvezet a gyermekkor életörömén, a modern család mindent megrendítő változásain, és magán az időn (Port.hu). A Boyhood olyan, mint a kukkolás. Belenézünk egy család legintimebb pillanataiba, ott vagyunk akkor is, amikor komoly bajok történnek, de ott vagyunk az egyszerű pillanatoknál is. Ott vagyunk a mostban. Mert hiába szalad veszettül az idő a szereplőkkel, valahogy mindig a mostban vagyunk, nem a múltban, és erre a film utolsó sora is masszívan emlékezteti az embert. Nem az ember ragadja meg a pillanatot, hanem a pillanat ragadja meg az embert (Ilyet még tényleg nem láttál vásznon. Player.hu).

Submarine – A 15 éves Oliver Tate életének filmje
(angol film, rendezte: Richard Ayoade, 2011 – 97 perc)

Az önéletrajzi ihletésű, fiatalok érzelemvilágára fókuszáló alkotások sikerre vannak ítélve, mert minden moziba járó ember volt fiatal, ha már nem is éppen az. Nem nagyon lehet mellélőni tehát még akkor sem, ha hiteltelen színészt, unalmas sztorit vagy tompa fényeket dobálnak elénk a vászonra azzal, hogy „mi, ha nem ez az igaz történet”?! De a Submarine című angol próbálkozás nagyon hatásos telitalálat, ami éppen a felsoroltak ellentettjeit hozza: profi fiatalokat és ismerős sztorit nagyon angol helyszínekkel. A Sue Towsend-féle Adrian Mole könyvek érzelem- és képi világára hajaz (Angolkék, Kovács Eszter Málna,. Cseppek.hu).

Nővér (L´enfant d´en haut)
(francia – svájci film, rendezte: Ursula Meier, 2012– 100 perc)

Simon, a tizenkét éves fiú huszonéves, ideiglenes állások és a munkanélküliség között ingázó nővérével él együtt, és lopásból tartja el a kis családot; a síelőktől elcsent szendvicseken meg a lopott sífelszerelések árából élnek. Amit a fiútól kap, a nővére leginkább elissza vagy pasijaira költi – mintha a gyerek az apja, de legalábbis a nála sokkal érettebb bátyja lenne. A lány egy normális párkapcsolatot szeretne, a fiú pedig azt, hogy egyetlen rokona szeresse őt, vagy legalábbis úgy bánjon vele, ahogyan azt egy gyerekkel szokás (Kovács Bálint: Fesztivál és patika, Kultúra.hu).

A nyár királyai (The Kings of Summer)
(amerikai film, rendezte: Jordan Vogt-Roberts, 2013 – 95 perc))

Amikor az ember még kicsi, elképzelni sem tudja, hogy a szeretett szülei mennyire idegesítő közellenségekké tudnak válni később. Joe és Patrick gyerekkori jóbarátok, akik a hétköznapi tinik nyomorúságos életét élik őrlődve a suli és család között. Teljesen elegük van az otthoni állandó szekírozásból. Elszöknek és az erdőben építenek maguknak egy páratlan főhadiszállást, Biaggioval, aki valahogy belekeveredik az akcióba. Míg a zaklatott család utánuk kutat ők mindent megtesznek, hogy saját lábra álljanak, és teljesen önállóak legyenek a vadonban (Port.hu).

Saul fia
(magyar film, rendezte: Nemes Jeles László, 2015– 107 perc)

A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a "titkok őrzőit", néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút. 1944, Auschwitz-Birkenau. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket (Port.hu).

Liza, a rókatündér
(magyar film, rendezte: Ujj Mészáros Károly, 2015 – 98 perc)

Liza, a csinos, ám szerény ápolónő tizenkét éve gondoskodik a japán nagykövet özvegyéről. Egyhangú élete megváltozik, amikor születésnapi kimenőt kap. Elhatározza, hogy megtalálja élete szerelmét, ám a dolgok rendre balul sülnek el. Liza a japán slágerénekes, Tomy Tani szellemének segítségével arra a következtetésre jut, hogy ő a japán mesék elátkozott rókatündére. Miközben Liza megpróbálja legyőzni az átkot és megtalálni az igazit, a zsaruk, különösen Zoltán Zászlós érdeklődését is felkelti (Port.hu).

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan
(magyar film, rendezte: Reisz Gábor, 2015 – 90 perc)

Reisz hőse (ahogy a generációja) a helyét keresi a világban, Budapesten, a családi asztal mellett, a baráti társaságban, a munka világában. Az, hogy Áron a film narrátora; hogy a képeken megjelennek az SMS-ei, a netes bejegyzései; helyenként bevillannak az általános iskolai élményei, vagy a „fantáziaképei” (számos példányban követi őt például az exe, jelezvén, hogy nem tudja kiverni a lányt fejéből), csak még közelebb hozzák a személyét a nézőhöz. Bár első látásra ő az a figura, akin könnyedén átlépnénk egy bulin, mert össze-vissza beszél, és láthatóan kínban van a megfelelési vágytól, épp e tulajdonságai miatt válik egyre szerethetőbbé. Különösen azoknak a „sikeres” célorientált szereplőknek a fényében, akik a kamerának beszélnek, és olyan lózungokkal jönnek, mintha a Szomszédok záró jelenetét látnánk a XXI. században (Hungler Tímea: Magyar paradicsom. Revizor).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.08.
Egész karokat szervezhetnek ki a szegedi egyetemből
2020. július 1-ével hat magyarországi egyetemet adott át az állam egy szándékosan erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapnak. A Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem...
(Forrás: szegeder)
--
2020.08.08.
Kréta és gumibot – Stefanik Krisztina pszichológus: Gyermeki agresszióra agresszióval felelni erkölcsi csőd
Gyülekeznek a frissen kiképzett iskolaőrök. Szeptembertől – ha lesz tanévkezdés – több száz iskolában, tanintézetben gumibottal, spray-vel felszerelt „rendügyi szakemberek” vigyáznak...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.08.08.
Száz izgalmas magyar pedagógiai programot gyűjtöttek össze, hogy ne kelljen keresgélned
Második éve gyűjti az Edisonplatform azokat a Magyarországon elérhető innovatív pedagógiai programokat, amelyek elsősorban az általános iskolás korú gyerekeket és szüleiket célozzák meg...
(Forrás: Qubit)
--
2020.08.08.
Sikeres a tíz napja elindított játékos ismeretterjesztő program
Július 28-án indult útjára a #maradjitthon kampányhoz csatlakozva a Vakációzzunk a múzeumokkal! virtuális múzeumpedagógiai mozgalom, mely hazánk négy legnagyobb tavát mutatja be főként...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.08.
Óriási nyereményakciót hirdet pedagógusoknak az Emmi: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek
A minisztérium pályázatot hirdetett „EMMI tanmenet pályázat 2020” címmel, amire várják a „legeredetibb, a tanulók fejlődését szolgáló” és a központi tartalomszabályozókkal ö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.08.
Megint új diákhitelt vezetnek be Magyarországon
A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépéseként a Kormány a két évtizedes múltra visszatekintő, nemzetközi szinten is elismert magyar diákhitelezés kibővítésér...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep