Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. január 29. péntek, 7:42

OFOE Filmklub

Szerdai gyerek

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon egy sikeres magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válás története, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel. Maja önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy fia felügyeleti jogát megszerezze – nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja döntsön helyette, először találkozik olyan férfival, aki úgy tűnik: bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia (port.hu).

Időpont: 2016. február 2.
Helyszín: Helyszín a Kino Café,

Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült írásokból

A Szerdai gyerek Horváth Lili rövidfilmjének, a Napszúrásnak a kvázi-folytatása. Azért kvázi, mert ugyan a főhős karaktere ugyanaz, nemcsak az őt alakító színésznő más, de több cselekménypont sem illeszkedik a két film között tökéletesen. A történet főhőse Maja, aki többszörösen hátrányos helyzetű: mélyszegénységben él Budapest külvárosában, szüleitől se számíthat segítségre, mivel árva, mindeközben pedig saját négyéves fia felügyeleti jogáért harcol. Ha ez nem lenne elég, a fiú néma, ráadásul Maja párja, Krisz egy pitiáner bűnöző. Ennyi konfliktust egy hollywoodi melodráma is megirigyelhetne (egyedül a halálos betegség hiányzik), azonban a Szerdai gyerekre legkevésbé se lehet mondani, hogy érzelmileg túlfűtött, szappanos alkotás lenne. Horváth Lili visszafogott, naturalista stílusába ágyazva nem hogy nem tűnnek terhelőnek a főhősünk életét nehezítő tényezők, a megrajzolt közeg annyira hiteles, hogy sokkal inkább egy érzékeny társadalmi drámával állunk szemben, mintsem egy szentimentális könnyfakasztóval (Dobi Ferenc: Elveszettek, Filmtett).

Horváth Lili láthatólag megtanulta a leckét: nem attól lesz jó egy magyar film, ha mindenáron Hollywoodot akarja utánozni, megmutatni, hogy mi is tudunk romantikus komédiákat készíteni. (…) Előbb-utóbb csak rájön mindenki, hogy hozott anyagból valahogy nem jó dolgozni, inkább arról kellene beszélni, hogy mi van körülöttünk, bemutatni az elzárt világokat, a kis életeket. Bár lehetőleg nem úgy, mint a félresikerült Veszettek, ahol megint az volt a néző érzése, hogy a rendező nyilván szerette volna megmutatni, hogy azért mi is tudunk akciójeleneteket rendezni. Kiderült: nem tudunk. Ha viccelődni lenne kedvünk, azt is mondhatnánk, hogy az már mindenképpen egy pozitívuma a Szerdai gyereknek, hogy nincs benne akciójelenet. Persze a film nem ettől jó, hanem éppen attól, hogy a rendező nem akart nagyot markolni: elég neki egy lány és az ő története. Vagyis hát nem is a története, mindössze néhány pillanat az életéből, ennyi jut nekünk, megismerjük valahogy Maját, és másfél óra múlva már el is engedjük (Gera Márton: Nem happy az end, Revizor).

A Szerdai gyerek a maga finoman abszurd módján súrolja a Magyarországon ma oly divatos vállalkozásindítást is: az induló vállalkozásoknak kínált mikrohitel program során, ahogy Böbe (Németh Annamária imádnivaló alakításában) megfogalmazza: „adnak egy fényképes igazolványt, és már vállalkozó is vagy”. A művelődési ház romjain nyíló mosoda ünnepélyes megnyitóján nemzetiszínű szalag helyett egy mosógép ünnepélyes elindításával tapsolják meg magukat azok, akik az imént gördültek be Audijukkal – arra a településre, ahol nemcsak mosógépe, de munkája sincs senkinek. Az abszurdum tovább fokozódik: a mosoda mellett nyitnak még egy turkálót és egy internetkávézót is, ami a Besence Open című kiváló dokumentumfilmhez hasonlóan felveti a kérdést: valóban égető szükség van internetkávézóra/teniszpályára egy olyan helyen, ahol elfojthatatlanul nő a munkanélküliség? („Születési helye? Nem tudom.” – Szerdai gyerek, Filmtekercs)

Egy nézői vélemény

13 évesen szül. De nem pártunk és kormányunk dicsőségére, nevelőintézeti kamasz-szerelem nem kívánt gyümölcseként. Épphogy nagykorú, takarításból tengődik, a telepen él a fiújával, gyermekét szerdánként látogathatja. Beválogatják egy vállalkozás-indító programba, mosodát próbál nyitni, de ilyen előélettel semmi sem egyszerű.

Lassan havonta tanulunk új magyar filmes neveket. Horváth Lili első nagyfilmjében ritka tehetségű alkotóként mutatkozik be. Már a történet is fantasztikus, szélsőségesen hihetetlen, miközben miden ízében hitelesen valóságos. Egy kicsit feljebb a Tar Sándor-i mélyvilágnál, halovány kis remények, a megrekedés és lecsúszás kockázatával.

Nyugodt tempó, egyszerű szituációk. De minden jelenetben van valami torokszorító, valami megmagyarázhatatlanul erős. A fiú autókat tör fel, Antal Zsolt kőbaltás karakterét a szinkronizáló Ötvös András hatványozza, a többi amatőr szereplő is csalhatatlan érzékenységgel találtatott meg, így a kétgyermekes cigányasszony mobilozó fával meg a Gyuris-házaspár: Gyufa és a Kerekasztal-os Hajós Zsuzsa. Az ex művházigazgató Lukáts Andor potyapogira vadászik a megnyitón, Dér Denisa erőltetetten szociális mosolya is kedves. A szerepskatulyájából kilépő Thuróczy Szabolcs fantasztikus átlényegüléssel kelti életre a jószándékú, segítőkész program-vezetőt, szánandó, szerethető, az elvált férfiak hobbizó magánya szürkiti csöndes szavait. Színészi-rendezői remeklés!!! De még az általában hiteltelen Nagy Ervin maszkmesteri metamorfózisa is felejthetetlen figurát teremt!

Lehet egy ilyen szerencsétlen árva ennyire szép? Horváth Lili felrúgja a sémákat, az ő válasza Vecsei Kinga. Klasszikus profil, sugárzó nemesség, a keménnyé érett arcon néha egy halovány mosoly, – és a szemek!!! Rezzenéstelenül néz, mindent lát, beszéde bárdolatlan, járásában menekülésre kész bizonytalanság. Kitér, előz, megbúvik, enged. Egy dologban gyémántkemény: "nekem gyerekem van". Lenyűgöző, ellenállhatatlan, létezése eleven kontrasztja a sivár valóságnak. Általa válik a legjelentéktelenebb szituáció is dermesztővé. Keresi kisfiát az erdőben, csak nézi a betegszoba ablakán át, belép a feldúlt üzletbe.. – csöndjei rejtelmesek, ám engedékeny pillantása acélos ellenállást jövendöl.

A vonat hosszan távolodik, ezen a szerdán nem jut el a gyermekotthonba. Összecsap brutális kedvesével, majdnem elveszti leendő vállalkozását, de váratlanul megszólal kataton kisfia és akkor, egyetlen egyszer, felfénylik angyali mosolya. Tökéletes forma, hullámzóan pulzáló feszültség, az arcok, helyzetek csodás kaleidoszkópja, emberség, poézis, megfoghatatlan varázs: Horváth Lili filmje fenomenális!!! (port.hu fórum).

Részletek a film rendezőjével készült interjúból

Hogy kerültél közel az intézeti gyerekek világához?

A diplomafilmemhez, a Napszúrás című kisjátékfilmhez kerestem egy zárt világot, amelyben két egymásra utalt nő és egy gyerek sorsszerű találkozása megtörténhet: ez a világ egy nevelőintézet lett. A Szerdai gyerek a kisfilmből nőtt ki – tovább akartam vinni a főszereplő lány meglehetősen összetett karakterét egy hosszabb történetbe. Maja egy deviáns, önsorsrontó lány, akinek mégis tudunk drukkolni. A közeggel kapcsolatban a Napszúráshoz végzett kutatómunka miatt a nagyjátékfilm írása idején már viszonylag felkészült voltam, ez valamiféle biztonságot is adott, de nem többet. Arra törekedtem, hogy a nullából építsem fel az új történetet: a Szerdai gyerek nem a Napszúrás kibővített változata. Maja háttere, mozgatórugói, kommunikációs nehézségei azonosak maradtak, de teljesen más az őt körülvevő emberi viszonyok térképe, másból adódnak és máshová vezetnek a konfliktusok.

Amikor hallottál a Kiútprogramról (a mélyszegénységben élő emberek számára vállalkozási elképzelésekre alacsony összegű hitelt adó program), rögtön tudtad, hogy ennek lehet dramaturgiai funkciója?

A történetünk mélye az a kérdés: tud-e az ember a saját sorsa ellen menni? Milyen hatással vannak ránk azok az alapmintázatok, amelyeket gyerekkorunkban megismerünk? Lehetséges-e felnőttkorban tudatosan ezek ellenében élni és dönteni? Ehhez kerestem alkalmas dramaturgiai formát.

„A Kiútprogram koncepciójában – a különböző segélyprogramokon messze túlmutató nagyszerűsége, merészsége mellett – a benne rejlő dramaturgiai potenciál fogott meg.”

A hitelt csoportok számára adják, olyan embereket késztetve együttműködésre, akiknek társadalmi hátterük miatt ez szokatlan helyzet. Ez eleve feszültségek, ütközések lehetőségét rejti magában. A csoport működését pedig egy terepmunkás, egy mentor segíti, vagyis bekerül a képbe egy nagyon más környezetből érkező ember: egy idegen. Mikor ezt így végiggondoltam, rájöttem: ezt a konstellációt kerestem. A történet háromszöggé alakuló szerelmi szála már ebből következett.

Hogy fogadták a filmet Karlovy Varyban? Milyen volt a bemutató?

Fél az ember, hogy mennyire működik a film közönség előtt, pláne külföldön, de a bemutató csodálatos volt. A vetítés végén felkapcsolták a lámpát, de ennek ellenére nem mozdultak az emberek, csak tapsoltak, mi meg kint hallgatóztunk Maly Róbert operatőrrel és Szabó Dániel vágóval, és el sem hittük, csak bökdöstük egymást, hogy „Hallod? Ezek még mindig tapsolnak…” A következő napokban is lehetett érezni a filmet övező érdeklődést – sokan odajöttek, megállítottak minket az utcán, hogy gratuláljanak. Arra, hogy megnyerjük a kategória fődíját, mégsem mertünk számítani.

(„Szeretnénk beszélgetéseket provokálni a kamaszok között” – interjú Horváth Lilivel, Bartal Dóra, Filmtekercs)


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.06.14.
Az osztályzás viccé vált, ősztől változás kell az iskolákban
„A frontális oktatásról már régen kiderült, hogy idejétmúlttá vált. Bizonyítottan hatékonyabb, ha a gyerekek párokban, csoportokban dolgozhatnak, ha közük van egymáshoz a tevékenysé...
(Forrás: index)
--
2021.06.14.
Gulyás Márton: A putyini mintára készült homofób törvény végszavazását bojkottálni kell
Ahogy azt a Patent Egyesület helyesen és éleslátásról tanúbizonyságot téve megjegyezte (szó szerint idézem): „a kormány a kiskorúak védelme mögé bújva lehetetlenítené el az iskolai...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.06.13.
Zselici vallomások. Visszatekintés egy pedagóguspálya alkonyán az eszmélés éveire. Szücs-Gáspár Borbála írása
Látom magamat a zselici dombok között kószálni, a meggyfa tetején kemencében sütött kenyérrel a kezemben pirosló gyümölcsöt enni. Látom az árkot, ahol „ároklityást” játszottunk...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.06.13.
A pedagógusok mentális felépüléséről is gondoskodni kell a nyári szünetben
Megindult a visszaszámlálás, mindössze két nap maradt hátra a tanévből, amely – a tavalyihoz hasonlóan – idén is rendhagyó volt. A digitális oktatás a pedagógusok, a diákok és a sz...
(Forrás: index)
--
2021.06.13.
Milliárdos profitot hozott a nyögvenyelősen működő digitális oktatás
Bár az iskolák informatikai rendszere nem bírta a digitális oktatás terhelését, de a rendszer fejlesztésében és üzemeltetésében részt vevő eKréta Informatikai és SDA Informatika Zrt.-...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.06.13.
A szólásszabadság és a gyermekjogok védelmében
A lényeg, hogy a környezeti hatásoknak nem egyszerűen szerepe van, hanem döntő többség esetén az a nagyobb súlyú. A környezeti hatások értelemszerűen gyermekkoriak, mivel akkor formáló...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep