OFOE Filmklub

Vad Kunság – A Puszta rejtett élete

Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett Filmklubjának következő vetítésén Mosonyi Szabolcs idén készült, díjnyertes természetfilmjét vetítjük. Mivel 6 éves kortól ajánlják a filmet, érdemes gyerekeket is hozni.

Időpont: november 9. 17.30
Helyszín: Kino Café Mozi
Jegyár: 700 Ft, a négy alkalomra érvényes bérlet ára: 2000 Ft
A vetítést követő beszélgetés vendége a film készítője, Mosonyi Szabolcs.

A magyar természetfilm él és virul (részlet)

Ahogy régen, most is elkötelezett, szakmájukat értő és imádó szakemberek munkáján múlik a műfaj, és Mosonyi Szabolcs ilyen. Ő volt a Vad Szigetköz – A szárazföldi delta (2013) készítője és a Vad Magyarország – A vizek birodalma (2011) operatőre, új filmje pedig ehhez a tematikus vonalhoz kapcsolódik már címében is. A Vad Kunság – a Puszta rejtett élete a Nagy-Alföld egyik kistestvérét mutatja be, a Kunságot, ami első pillantásra olyan, mint a többi európai síkság. Egykor a szél, a folyók munkálták, mára lépten-nyomon az ember keze nyomát viseli, ám titkos életet él, ahol mindig történik valami. Nagy testű madarak lökdösik-taszigálják egymást, a fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, agancsok csattognak, akár a kardok. A legkülönösebb szerzet maga a főszereplő. Az aranysakál régen itt élt, de mivel üldözték, évtizedekre eltűnt. Ez a négylábú ragadozó azonban dacolva a veszéllyel visszatér és családot alapít, az ő életüket követi a laza szerkezetű, látványában lenyűgöző film (Vizer Balázs, port.hu).

Részletek a Mosonyi Szabolccsal készített interjúból

Vad hangulatú, tiszta természetfilmet akartunk készíteni, és a Kunságban a homokbuckás táj, na meg a sakálüvöltés megadja ezt az érzést. És persze rengeteg a jól filmezhető állat, a dámvadtól az üregi nyúlon át a túzokig. Különlegességnek számít, hogy le tudtuk filmezni a dámvadak bőgését, a barcogást, de szakmailag az aranysakálról készített felvételek a legértékesebbek. Az aranysakál nagyon óvatos állat, három napig a közelébe sem megy annak az ösvénynek, amin ember járt. Trükköznünk kellett, hogy filmre vegyük őket. Láthatatlan, fekete infrás vadkamerát szereltünk a fákra, és kitettünk elé egy döglött vaddisznót, hogy arra jöjjenek. A nappali felvételeket egy földbe ásott, szagmentes lesből készítettük. OSB-ből, detektívüveggel épült a les, amibe kívülről nem lehetett belátni, és egy kéményszerű, 6 méteres PVC-csőben a huzat a magasba vezette el az ember szagát, így közelebb mertek jönni a sakálok.

Fontos a történet, ami fenntartja a néző érdeklődését. A Vad Kunságban egy sakál a főszereplőnk, aki megérkezik egy új területre, családot alapít, és a kölykeivel falkában kezd vadászni. Régebben a magyar természetfilmek csak felsorolták az adott területen élő állatfajokat, ezért nem voltak izgalmasak. Ma már a játékfilmekhez hasonlóan mi is igyekszünk keverni a drámai, a vicces és az akciódús jeleneteket. De hogy miből mennyi jut a filmbe, az attól függ, mit sikerül lefilmezni. (…)

Megrendezni nem szoktunk jeleneteket, a felvételeket montázzsal alakítjuk kerek történetté. Persze, amit nem lehet lefilmezni a természetben, azt műteremben vesszük fel, mint például a virágkinyílásról készült time lapse-eket. A Vad Kunságnál a pincébe cipeltünk le több mázsa homokot, hogy az üregi nyulak, amik homokbuckákba kaparják be magukat és a többméteres járataikat, berendezkedjenek ott, mi pedig lefilmezhessük őket. De az is előfordul, hogy a hangot nem sikerül felvenni a helyszínen, ezért a műteremben kell reprodukálni.(„Egy sakál a főszereplőnk” – Mosonyi Szabolcs természetfilmes, a Vad Kunság készítője, Soós Tamás interjúja, Magyar Narancs).