Gyermek a kórházban II.

Arról, hogy milyen megoldást kínál az állam a beteg gyermekek tanuláshoz való jogának biztosítására és hogyan látja ezt a Kórházpedagógusok Egyesülete.

Az állam a jogok érvényesülése érdekében

„A magyar jogi szabályozás igyekszik a tartós kórházi ellátásra vagy gyógykezelésre szoruló tanulók iskolai hátrányainak leküzdése érdekében különleges intézkedésekkel biztosítani az egyenlő esélyeket a tanulásban, nem szabályozza azonban kielégítően a megvalósítás kereteit, a felelősök hatáskörét, nem biztosított a hozzárendelt szakértői ellátórendszer.”¹

Az EEMI állásfoglalása szerint a betegsége miatt kórházba került gyermek szülőjének kezdeményeznie kell az iskolában a magántanulói jogviszonyt.

„…a magántanulót annak az intézménynek kell ellátni, akivel jogviszonyban áll, akkor is, ha nem a körzetében lévő kórházban van. Ez úgy oldható fel, ha

• a tanuló magántanulói státusza is átkerül a kórház szerinti illetékességű iskolához, vagy
• a magántanulói státusz nem kerül át és – tiltó rendelkezés hiányában – az iskola úgy tesz eleget ezen kötelezettségének, hogy „megbízza” a kórház szerinti illetékességű iskolát a feladat ellátásával (ezt nyilván a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) központi szerve teheti meg helyette).”

Mindez azonban a gyakorlatban nem működik. Akadálya nem csupán az eljárás rendkívül hosszadalmas, bürokratikus mivolta. Egyrészt sem az iskolák, sem a szülők, sem a kórházak nem ismerik az eljárást, másrészt a beteg gyerekek ellátására nincs felkészült team a kórházak körzetében működő iskolákban. (Egyetlen jó példa van, Miskolcon, a Petőfi Sándor Általános Iskolában működik egy kórházi tagozat, állandó tanár csoporttal és felelős tagozatvezetővel. Itt speciális – rehabilitációs – hosszú ideig az intézményben élő gyermekcsoport ellátása a feladat.) Jobb híján az iskola lyukasórás tanárait küldhetnék a kórházba, ami ellentmond mindannak, amit az EACH Charta előír. Nincs állandóság, nem épülhet ki a bizalom légköre, hiányzik a speciális felkészültség, stb.

(A kórházhoz rendelt, a kórházfenntartó által finanszírozott kórháziskola működik Mosdóson. Az egyetlen állami finanszírozású kórháziskola a Fővárosi Iskolaszanatórium a főváros több, mint tíz kórházát látja el. Civil kezdeményezésre jött létre a Pécsi Kórháziskola.)

A heti tíz óra tanítás alkalmas lenne a már otthon lábadozó, de a közösségtől még eltiltott gyermekek pedagógiai gondozására. Sajnos azonban ezt a középiskolások egyáltalán nem kapják meg – ha a középiskola nem a gyermek lakóhelyén van, akkor ez gyakorlatilag nem is lehetséges -, az általános iskolások közül is csak kevesen, ugyanis a rendelkezésre álló órakeretet más célra használják fel az iskolák, visszacsoportosításuk nehezen megoldható.

Nemzetközi kitekintés

„A különböző európai államok számos széles spektrumú tevékenységet látnak el, különböző szakmai végzettségű és felkészültségű kollégák segítségével (pl. kötelező részvétel felkészítő tanfolyamokon a LLL jegyében, egészségügyi intézmények mellett működő kórháziskola vagy részleg, tanműhelyek, ambulanciákon fejlesztő, feszültségoldó foglalkozások, a rehabilitációs folyamat támogatása (l. Schroeder, J, Hiller-Ketterer, I, Häcker, W, Klemm, M, Böpple, E, 1996) – szükség esetén konkrét technikai megoldások alkalmazásával).” ²

A Kórházpedagógusok Egyesületének álláspontja

A gyerekek pedagógiai ellátására országos, egységes ellátórendszert kell létrehozni, egyenlő esélyeket kell teremteni. Minden kórházban, ahol gyermekellátó osztály működik, lennie kell legalább egy kórházpedagógusnak, aki a gyerekeket az egészségügyi team mellett fogadja és segít a félelem, a szorongás leküzdésében. Azokon az osztályokon, ahol súlyos betegséggel tartósan bent fekvő gyerekeket ápolnak, 3-4 fős pedagógus teamre van szükség (óvodapedagógus, tanító, humán ill. reál szakos tanár). Mindez jóval kevesebb, mint Európa más országaiban, de indulásként talán elfogadható. Tapasztalataink alapján a következőket gondoljuk:

I. A kórházpedagógia célja és alapelve

A kórházpedagógia célja az oktatás-nevelés speciális eszközeivel optimális feltételeket biztosítani a gyógyításhoz a gyógyítóknak és a gyógyuláshoz a betegnek. Mindehhez a kórháziskolának személyközpontúnak és nem tananyagközpontúnak kell lennie.

A kórházpedagógus feladatai

A hospitalizáció megelőzése

A kórházpedagógus szoros kapcsolatban az anyaiskolával biztosítja, hogy megmaradjanak a beteg gyerek baráti és osztálytársi kapcsolatai. Az anyaiskola tanáraival együttműködve szervezi, hogy ezek a kapcsolatok kölcsönösen a résztvevők fejlődését szolgálják.

Az önkéntesi hálózat felépítésével gazdagítja a gyerekek kapcsolatrendszerét. Tanulási és szabadidős élményekhez juttatja a beteg gyerekeket.

Különleges, a beteg gyermek érdeklődésére építő, motiváló tanulási módszerekkel szervezi a tanulást, hogy az semmiképpen se legyen szorongás forrása, sokkal inkább élményt adó, felfedező kaland, aminek eredményeként nő az önbizalom, erősödik az önbecsülés.

Perspektíva biztosítása

A tanítás – tanulás lehetősége és a gyógyítók általi támogatása a gyógyulás reményét erősíti.

Ha a gyermek és a szülő az évismétlés mellett dönt, akkor a rendszeres tanulás a korábbi ismeretek szinten tartását, a gondolkodás aktivitásának megőrzését, a tanulási képességek visszafejlődésének megakadályozását célozza.

Ha az otthoni intézménnyel történő együtthaladást választja a család, akkor a kórházpedagógusok az anyaiskolával együtt kidolgozzák a szükséges, de még teljesíthető feltételeket a továbbhaladás érdekében. Ha lehet, folyamatos értékeléssel, ha a betegség lefolyása ezt nem engedi, akkor vizsgára való felkészítéssel segítenek. Ez esetben erős motiváló tényező a gyógyuláshoz és a tanuláshoz egyaránt a szeretett osztályba való visszakerülés esélye.

Amennyiben a betegség a korábban választott pályát, életcél elérését kizárja, akkor közös erővel, az orvos bevonásával igyekeznek megtalálni a célhoz legközelebb álló, de lehetséges, esetleg az eredetinél is vonzóbb és megvalósítható pályaképet.

A szabadság élményének átélhetővé tétele

„Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” (József Attila)

Olyan tanulási módszereket kell választani, amelyek a beteg gyerekek számára a nagyon sok szempontból zárt, korlátozott – betegszobához, gyógyszerekhez, gépekhez kötött – életet a szabadság élményével gazdagítják és egyéniségének a legjobban megfelelnek. A tanulás technikája az orientált önképzés lehet.

II. Javaslat országos módszertani központ létrehozására

Szükség van egy országos tudásbázisra, módszertani tanácsadóra, szolgáltató és továbbképző központra. Egy Kórházpedagógiai Módszertani és Koordinációs Központ sokféle funkciót betölthetne:

1. Feltérképezhetné

• a pedagógiai ellátás helyzetét az ország gyermekellátó egészségügyi intézményeiben,
• a tanuláshoz való jog érvényesülését az országban,
• a közösségtől eltiltott, de már otthon lábadozó gyerekek törvényben biztosított heti tíz órás otthoni tanításának megvalósulását.

2. Megismertethetné

1. a gyógyítókkal, a leendő gyógyítókkal (orvosok, nővérek) a tanárokkal és a leendő tanárokkal a komplex szemléletű kórházpedagógia céljait, feladatait és eszközrendszerét³,
2. a szülőkkel a gyerekek tanuláshoz való jogát és e jog érvényesítésének útjait,
3. az iskolákkal azokat a módokat, ahogyan a tanárok, az osztálytársak és a szülők a beteg gyermeket és családját segíthetik; illetve az ilyen helyzetekben rejlő nevelési lehetőségeket,
4. a kórházpedagógusokkal a legújabb módszereket és eszközöket.

3. Kidolgozhatná

1. egy optimális országos kórházpedagógiai ellátórendszer alapjait,
2. egy alkalmassági vizsgálat metodikáját a leendő kórházpedagógusok számára,
3. protokollokat a gyerekek kórházi fogadására, az iskolákkal való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra,
4. az együttműködés módját a kórházak közelében dolgozó szakszolgálatokkal és/vagy EGYMI-vel, hogy szükség esetén a megfelelő gyógypedagógus szakember rövid idő alatt mozgósítható legyen (diagnózis felállítása és/vagy tanácsadás és/vagy – ha szükséges – a gyermek gondozása érdekében).

4. Jelezhetné

1. a gyerek betegségéből eredő, megoldandó családi és társadalmi problémákat (pl. a gyermekével a kórházban tartózkodó szülő munkahely-vesztése, az egészséges testvéreket fenyegető veszélyek, a betegség után az iskolába visszatérő gyerekeket veszélyeztető tényezők) és lehetséges megoldásukat
2. a leggyakoribb betegségekben érintett fiatalok létszámának tendenciáit,
3. az ellátó rendszer módosításának a szükségességét
4. a gyermekek számára nyitott pályázati lehetőségeket, valamint a kórházpedagógia és a gyógyítók számára kiírt, a feltételek javítását lehetővé tevő pályázatokat.

5. Gondoskodhatna

1. magyar nyelven elérhető kórházpedagógiai szakirodalom létrehozásáról és megjelenítéséről (fordítás, a saját tapasztalatok megírása) nyomtatással és/vagy egy interaktív weblapon keresztül
2. egy interaktív weblap naprakész üzemeltetéséről a következő tartalommal:
   • információk a széles közönségnek (jogszabályok, kórházpedagógiai ellátás elérhetősége és tartalma kórházanként),
   • kiadványok összegyűjtése (saját és partnerek kiadványai, online tartalmak szakmai ajánlással),
   • védett tartalmak a szakma számára (ötletek, jó gyakorlatok folyamatos közzététele, cseréje, tanácsadás),
3. a gyermekút követéséről
   • a betegség következtében előálló korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében,
   • az alapbetegség szövődményeként előálló kognitív és egyéb deficitek orvoslása, a szükséges pályamódosítások fájdalommentes véghezvitele, valamint az időben a megfelelő szakemberhez történő eljutás céljából.
4. az önkéntesek, alapítványi segítők működésének koordinálásáról, a kórházakban végzett pedagógiai munka protokolljáról

6. Működtethetne

1. utazó szupervíziót a kórházpedagógusok számára
2. továbbképzési rendszert
3. érdekérvényesítési tanácsadást
4. interaktív weblapot
5. mintaiskolát:
   • ahol mindennapos gyakorlat a legújabb módszerek, megalapozott ötletek kipróbálása, a tapasztalatok dokumentálása,
   • amely gyakorlóhely a pszichopedagógus hallgatóknak, később a kórházpedagógus képzés résztvevői számára is,
   • ahol az orvostanhallgatók és az egészségügyi főiskolák gyermekgyógyászat iránt érdeklődő hallgatói a gyakorlatban is betekintést kaphatnak a korszerű kórházpedagógiáról.

Mindez a várható eredményekhez képest kis anyagi befektetéssel megvalósítható. Ha létrejönne egy atipikusfejlődés – módszertani központ, akkor az általunk javasolt szervezet annak részeként is működhetne, „hogy végre legyen egy olyan hely, amely összefogja a különféle gyermekek igényeinek megfelelő módszereket” (Gyarmathy Éva)⁴.

III. Krónikus beteg tanulók

Mi itt csak a kórházakban gyógyuló gyerekekkel foglalkoztunk. Ám az orvostudomány fejlődésének következtében sok krónikus betegségben érintett gyermek ma is jár iskolába, esetleg kényszerűségből magántanuló. Róluk is gondoskodni kell, hogy ne utasíthassa el tanításukat az iskola hozzá nem értésre hivatkozva. Mindez tehát a pedagógusképzés egészét is érinti.

Nem feledkezhetünk meg a beteg gyerekekről, akár kórházban vannak, akár az iskolapadban akár – magántanulói státuszban – otthon.

„Világszinten a gyermekek 10-20%-a krónikus beteg (Boekaerts,1999), s emellett a kórházban átmenetileg tartózkodó – ám ellátást, megsegítést, támogatást igénylő – gyermekek száma felbecsülhetetlen.„⁵

Cseke Enikő és Orosházi Katalin

¹Kórházpedagógusok Egyesülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet : Állásfoglalás a kórházpedagógia hazai fejlesztési lehetőségeiről)

²Kórházpedagógusok Egyesülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet : Állásfoglalás a kórházpedagógia hazai fejlesztési lehetőségeiről)

³Egyesületünk vándorkiállítást hozott létre a komplex kórházpedagógiáról, szívesen eljuttatjuk azt kórházakba, rendelőintézetekbe, iskolákba, könyvtárakba

⁴Parancsszóra nem változik meg a gyermekek idegrendszere, Magyar Nemzet, 2017.05.12

⁵Kórházpedagógusok Egyesülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet : Állásfoglalás a kórházpedagógia hazai fejlesztési lehetőségeiről