Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. szeptember 2. szombat, 10:55

Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki „jófej”

A jelenlegi magyar oktatási rendszer számomra olyan, mint egy meredeken zuhanó vízesés, amire még nem épült vízerőmű. Óriási, hasznosítható munkát lehetne belőle kinyerni , mert nagyon messze van attól az állapottól, amit úgy hívunk, hogy a rendszer és környezete közti egyensúlyi állapot. Mondhatjuk úgy is, hogy a magyar oktatási rendszer exergiája1 nagyon magas, de az exergiahatékonysága igen alacsony.

Ezt az erőművet, ki-ki, fantáziája szerint, hívhatja oktatásirányításnak, vagy oktatáspolitikának, mindenesetre valami olyasmiről van szó, ami a rendszert, az iskolát, egyértelmű társadalmi funkcióval ruházza fel, s védelmet nyújt a tehetetlenség törvényével szemben. Szóval lehet kapaszkodni, de hatékonyabb, ha van biztonsági öv, s azt használjuk is.

Szociológusként hatalmas gondnak tartom azt, ha a társadalompolitikai kérdések az „iskolakérdésben” tisztázatlanok, de azt is, ha a társadalompolitikai kérdéseket pusztán, pedagógia módszertani problémákként érzékeljük, illetve kezeljük.

Sok a didaktikai szorongás a szociális problémák miatt

Köztudott, hogy szociális problémákat pedagógiai eszközökkel megoldani nem lehet. Aki ebben spekulál, azt folyamatos kudarc fogja érni, épp ezért érdemes lenne legalább fejben különválasztani, a tényleges szociális feszültségekből adódó értékkülönbségeket/sikertelenségeket a pedagógiai problémáktól, a didaktikától. Ezzel talán a tanárok személyes rossz érzései is enyhíthetők lennének, melyek különösen a rossz családi háttérindexszel rendelkező iskolákban működő pedagógusok körében kimutatható.

Az iskola mint társadalmi intézmény és az intézményesített nevelés, a pedagogikum között máig sem épült stabil híd.

Amennyiben az iskolát rendszernek tekintjük, úgy annak meghatározott belső logikáját és társadalmi funkcióját is látjuk. A pedagógiai paradigma kétségtelenül szűk ahhoz, hogy általa a rendszer társadalmi funkciója felmérhető legyen.

Az iskola, társadalmi funkcióját tekintve, merev és súlyos. Ez a funkció a felvilágosult abszolutizmus idején intézményesült. Egy ideologikus funkcióról van szó: újratermelni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Akár rejtett tantervvel is, de ma már ez sem kell hozzá. A mai magyar iskola akadálytalanul termeli újra a társadalmi egyenlőtlenségeket, akadálytalanul csinál iskolai hátrányt a társadalmi hátrányból. Már a látszatát sem mutatja annak az eredetileg meritokratikus2 szelekciós elvnek, mely a belső logikáját kialakította. Pedig ettől volt legitim, ettől nyerte el relatív autonómiáját. E belső logika alapja – lényegét tekintve – az uralkodó kultúra és tudás közvetítése, dominanciájának őrzése meritokratikus alapon (műveltségi kánon) hagyományos eszközökkel (osztályozás, fegyelmezés, házirend, vizsgarendszer, tanrend, felvételi, versenyeztetés, individualizálás azaz az ipari társadalom korának iskolája és módszerei)

A szelekciós határvonalak ma már nem a tehetséges/tehetségtelen, hanem a leszakadó társadalmi csoportok és a középosztály között húzódnak. Az iskola belső logikája e funkció mentén működik. Ezt bizonyítja a magyar iskola számos szerkezeti eleme, a felvételi eljárástól kezdve, az alapoktatás szerkezetén át, a vizsgarendszerig. Megkockáztatjuk: a szakképzés átalakítása, s ezzel a szakiskolai képzési rendszer megváltoztatása sem fogja ezt a társadalmi funkciót módosítani.

Pedagógiai kultúraváltás? Amennyiben nincs felelős döntés arról, hogy szerkezetileg egy más, gazdaságilag versenyképes, s az elosztást tekintve méltányos (azaz olyan elosztási rendszert működtető gyakorlat, mely a mindenféle jószágokat tekintve, a legkisebb rosszat eredményezi a legrosszabb helyzetben lévőknek) társadalmat akarunk, akkor az iskola sem lesz kiegyenlítő, demokratizáló, esélyteremtő. Nem lesz komprehenzív. Érzésem szerint két elv ütközik meg egymással: 1. Durkheim híres megállapítása, miszerint: „Nincs az az ember, aki képes lenne elérni, hogy egy társadalomnak, egy adott pillanatban más nevelési rendszere legyen, mint ami a struktúrájából következik.”3, 2. a McKinsey- jelentés azon megállapítása, miszerint „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják”4.

Az az iskola, ami jelenleg Magyarországon regnál, elavult intézmény. Talán ez a körülmény is eredményezte azt a döbbenetes módszertani virulenciát és sokszínűséget, ami – bár létezik a magyar pedagógiai kultúrában – rendkívül alacsony hatásfokkal működik. Egy olyan társadalom, ahol a társadalmi integrációnak olyan legelemibb összetevői mondanak csődöt, kerülnek legitimációs válságba, mint például a szolidaritás, a közérdek, a közjó, ott joggal merül fel az iskolátlanítás igénye. Van-e még egyáltalán lényegi funkciója az iskola intézményének a jelen (posztmodern) társadalmi újratermelési folyamatban? Véleményem szerint nincs.

Egyáltalán van-e lehetőség egy kelet-európai posztmodern strukturális közegben modernista elemekkel dolgozni az iskolaproblémán? Szükség van-e arra az intézményesített iskolára, mely empirikusan már újrakalibrálta magát, nevezetesen csődeljárást folytat maga ellen? Jelen helyzetben, a jelen iskolája társadalmi funkciójáról való tudást/elképzelést is újra kellene kalibrálni, ha másért nem, hát azért, hogy ne lehessen eszköze annak a rendszerváltozás óta működő társadalompolitikai alapelvnek, melyet a mindenkori magyar politika nyíltan és autokrata módon érvényesít, s mely felülről generálva az értékválságot, kíméletlenül egy új, sajátosan kelet-európai piackonformitás felé taszítja a magyar társadalmat.

Felhasznált szakirodalom
Durkheim, Émile: A pedagógia természete és módszerei. In: Francia szociológia. /Válogatás./. Bp., Közgazd. és JogiKvk., 1971.
Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? /McKinsey jelentés, 2007.szeptember

1Az exergia az a felhasználható energia, ami rendelkezésre áll.

2Saját érdem, teljesítmény szerinti

3Durkheim, 1971. p.40.

4McKinsey jelentés, 2007. p. 16.

Egy üzenet

  1. csilla szerint:

    Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva megfogalmazni a saját magamra és a mindannyiunkra vonatkozókat! köszönöm! És csak a magam nevében! Remélem többen rájönnek, hogy milyen igazakat írt! Még ha fáj is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.23.
Kásler múlt héten teljes táppénzt ígért a tanároknak, nem lett belőle semmi
A miniszter szavaival szemben a valóság az, hogy csak abban az esetben kapják meg a tanárok a teljes összeget, ha a tankerület vagy intézményvezető is úgy akarja. A Pedagógusok Demokratikus...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Teljesen megbénítja a házi gyermekorvosok munkáját az iskolákban bevezetett járványügyi szabályozás
Két egyszerű mondat a köznevelési intézményekre vonatkozó járványügyi eljárásrendből, aminek következményeként lehetetlen helyzet alakult ki a háziorvosi rendszerben. A nevelési-oktat...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi idején
A szokásosnál több lesz az emelt szintű érettségi, és most vizsgáznak azok is, akik előre hozott érettségit akartak tenni tavasszal, de akkor nem lehetett azokat megtartani. A nagy vizsgáz...
(Forrás: Infostart)
--
2020.09.23.
Az iskolai menzákon is változik a gyakorlat a járvány miatt MTI
A menza az iskola egyik legnagyobb közösségi tere, ahol fennáll a osztályok keveredésének és a vírus továbbadásának veszélye – mutatott rá a KDNP alelnöke. Hozzátette: az iskoláknak...
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.09.23.
Kockázatosnak minősítették a fogmosást a pécsi óvodákban
Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban. Az óvodai vezetők közösen döntöttek így, azt gondolván, hogy az egymás mellett fogat mosó gyerekek fröcskölése, a fogkef...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.23.
77 szegedi egyetemi tanár írta alá a Színművészetit támogató nyilatkozatot
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának 77 oktatója írta alá azt a dokumentumot, ami támogatásáról biztosítja a Színház- és Filmművészeti Egyetemet...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep