Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. november 9. csütörtök, 19:52

Miért nézzük meg az 1945 című filmet?

Október 7-én az OFOE Filmklubon vetítésre került az 1945 című nagysikerű magyar film. A film utáni rendkívül izgalmas, gondolatébresztő és számos érdeklődőt vonzó beszélgetés vendégei voltak Szántó T. Gábor, a film alapjául szolgáló novella szerzője és Török Ferenc a film rendezője. Török Ferenc bocsátotta rendelkezésünkre a következő fotót, ami talán vissza tud adni valamit az emlékezetes beszélgetés hangulatából.

Néhány gondolat a filmről és a beszélgetésről

Bár sok minden ellene dolgozik, a cím „csak egy évszám”, bár az sorsfordító, de inkább azt gondoljuk, hogy már megtanultunk róla mindent. Majd újraértékeltük, sőt azóta is folyamatosan újraértelmezzük, amit korábban tanultunk. Fennállhat a veszély, hogy ez inkább történelmi film lesz, amire nem vágyunk. Mindezek tetejébe fekete-fehér, ami az idősebb nemzedék számára még talán elfogadható, hiszen a gyermekkorunk még fekete-fehér volt, színes képek hiányában, de átvitt értelemben is.

Persze csalogatónak tűnik, a jeles alkotói gárda, a rendező, a novellaíró, a világhírű operatőr, a kiváló színészek. Mégis kételkedünk, biztosan meg tud-e szólítani bennünket? De még sokkal fontosabb, hogy tanítványainkat, a fiatalabbakat? Lesz-e türelmük egy ilyen komoly témához, nincs-e még elegük az „igazságot elbeszélő”mozikból, hiszen médiahasználatuk gyökeresen más, leginkább néhány perces felvillanásokhoz szoktak az interneten.

Örömmel mondhatom, minden kételkedésünk elszállt, a film beszippantja a nézőt, szinte lélegzetet sem véve követjük az eseményeket „felszabadulás” (korábbi tankönyvek szerint felszabadítás) utáni magyar faluban. Ragályi Elemér képei feledtetik, hogy nincsenek színek, remekül érzékeltetik a vidék Magyarországát és kiválóan hangsúlyozzák a cselekmény drámaiságát.

Megértjük, hogy új területre értünk. Egy olyan posztholokauszt dráma bontakozik ki, amely azokat az eddig ki nem mondott igazságokat és igazságtalanságokat mutatja meg, amely hiányzik a tankönyvekből, hiányzik, vagy alig van jelen a történelmi diskurzusban. A narratíva felidézi a második világháborút megélt nemzedék ki nem mondott, félig vagy teljesen elhallgatott bűneit, tehetetlen hallgatását, félmondatait, gesztusait. Az egyszerű emberek tragédiáiba sűrítve – véljük látni a magyar társadalom akkori állapotát. Segít megérteni a „megérhetetlent” (főként a fiatalabb nemzedék által számon kért cselekvés hiányát), a sodródásnak vélt cinkosságot a hatalommal.

Elhittem és valósnak éreztem a filmbéli történéseket. Néha úgy éreztem, hogy ráismerek apám mondataira, a Don-kanyarban eltűnt nagyapák hiányában, a gyakran idézett dédnagyapa bölcsességeire, nagyanyám félszavas sóhajtásaira. A filmben visszatérő két zsidó olyan sokkot vált ki a falubeliekből, amely erkölcsi meggyőződéseik felülvizsgálatára készteti őket. A hatalom potentátjai mellett a kisemberek is arra kényszerülnek, hogy belássák, maguk is felelősek a történésekért, hogy észrevegyék, miként közreműködtek, akár passzivitásukkal is a nagy világégésben és a magyarországi holokauszt történetében.

Az alkotókkal való beszélgetés, őszinteségük, elkötelezettségük meggyőzött arról, hogy többről van szó esetükben – mint filmkészítés. Ők alkotók, akik felelősséget éreznek értünk állampolgárokért, a fiatalokért, a jövőért. Időt szánnak ránk, a nézőkre, törődnek a film sorsával, közel érezzük őket magunkhoz. Úgy érezzük, megértettük az üzenetüket. Tesszük a dolgunkat és közvetítjük azt.

Vincze Beatrix

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Sorra fújják le a szóbeli felvételi vizsgákat a középiskolák a járványhelyzet miatt
Több budapesti és vidéki középiskolában törölték a szóbeli felvételi vizsgákat a fokozódó járványhelyzet miatt, erről az elmúlt napokban értesítették a szülőket és a diákokat....
(Forrás: eduline)
--
2021.03.03.
Ezekben a pillanatokban tarolja le a koronavírus a magyar iskolákat – Azonnali zárást kérnek a tanárok
Egyre több iskolában és óvodában terjed a koronavírus-járvány, az adatok gyakorlatilag napról napra romlanak. Ha a kormány nem zárja be az iskolákat, akkor hamarosan a koronavírus-járvá...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.03.03.
Hiánypótló mesterségesintelligencia-oktatás indul
A gazdaság minden szegmensében használják már a mesterséges intelligenciát (MI), vagyis a munkaerőpiacra kerülőknek tisztában kell lenniük az új technológia mibenlétével. Azonban erre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.03.03.
A Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke a differenciált döntések híve
A járványhelyzettől függetlenül is abban hiszek, hogy a szükséges teendőket helyben, de legalábbis a lokális viszonyok ismeretében érdemes meghozni. Jelenleg az általános iskolákban hagyom...
(Forrás: Kis Alföld)
--
2021.03.03.
Akiknek már idegen a tekenő – Zárszó a „Jókai-riadalomhoz”
Tanulhatunk-e valamit a Jókai-riadalomból? Talán annyit, hogy még sincs akkora baj. Nagyon is él a hagyomány, s bizony sokkal nagyobb a kötőereje, mint az előbb kifejtettem: éppen úgy feszü...
(Forrás: válasz online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep