Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. november 9. csütörtök, 19:52

Miért nézzük meg az 1945 című filmet?

Október 7-én az OFOE Filmklubon vetítésre került az 1945 című nagysikerű magyar film. A film utáni rendkívül izgalmas, gondolatébresztő és számos érdeklődőt vonzó beszélgetés vendégei voltak Szántó T. Gábor, a film alapjául szolgáló novella szerzője és Török Ferenc a film rendezője. Török Ferenc bocsátotta rendelkezésünkre a következő fotót, ami talán vissza tud adni valamit az emlékezetes beszélgetés hangulatából.

Néhány gondolat a filmről és a beszélgetésről

Bár sok minden ellene dolgozik, a cím „csak egy évszám”, bár az sorsfordító, de inkább azt gondoljuk, hogy már megtanultunk róla mindent. Majd újraértékeltük, sőt azóta is folyamatosan újraértelmezzük, amit korábban tanultunk. Fennállhat a veszély, hogy ez inkább történelmi film lesz, amire nem vágyunk. Mindezek tetejébe fekete-fehér, ami az idősebb nemzedék számára még talán elfogadható, hiszen a gyermekkorunk még fekete-fehér volt, színes képek hiányában, de átvitt értelemben is.

Persze csalogatónak tűnik, a jeles alkotói gárda, a rendező, a novellaíró, a világhírű operatőr, a kiváló színészek. Mégis kételkedünk, biztosan meg tud-e szólítani bennünket? De még sokkal fontosabb, hogy tanítványainkat, a fiatalabbakat? Lesz-e türelmük egy ilyen komoly témához, nincs-e még elegük az „igazságot elbeszélő”mozikból, hiszen médiahasználatuk gyökeresen más, leginkább néhány perces felvillanásokhoz szoktak az interneten.

Örömmel mondhatom, minden kételkedésünk elszállt, a film beszippantja a nézőt, szinte lélegzetet sem véve követjük az eseményeket „felszabadulás” (korábbi tankönyvek szerint felszabadítás) utáni magyar faluban. Ragályi Elemér képei feledtetik, hogy nincsenek színek, remekül érzékeltetik a vidék Magyarországát és kiválóan hangsúlyozzák a cselekmény drámaiságát.

Megértjük, hogy új területre értünk. Egy olyan posztholokauszt dráma bontakozik ki, amely azokat az eddig ki nem mondott igazságokat és igazságtalanságokat mutatja meg, amely hiányzik a tankönyvekből, hiányzik, vagy alig van jelen a történelmi diskurzusban. A narratíva felidézi a második világháborút megélt nemzedék ki nem mondott, félig vagy teljesen elhallgatott bűneit, tehetetlen hallgatását, félmondatait, gesztusait. Az egyszerű emberek tragédiáiba sűrítve – véljük látni a magyar társadalom akkori állapotát. Segít megérteni a „megérhetetlent” (főként a fiatalabb nemzedék által számon kért cselekvés hiányát), a sodródásnak vélt cinkosságot a hatalommal.

Elhittem és valósnak éreztem a filmbéli történéseket. Néha úgy éreztem, hogy ráismerek apám mondataira, a Don-kanyarban eltűnt nagyapák hiányában, a gyakran idézett dédnagyapa bölcsességeire, nagyanyám félszavas sóhajtásaira. A filmben visszatérő két zsidó olyan sokkot vált ki a falubeliekből, amely erkölcsi meggyőződéseik felülvizsgálatára készteti őket. A hatalom potentátjai mellett a kisemberek is arra kényszerülnek, hogy belássák, maguk is felelősek a történésekért, hogy észrevegyék, miként közreműködtek, akár passzivitásukkal is a nagy világégésben és a magyarországi holokauszt történetében.

Az alkotókkal való beszélgetés, őszinteségük, elkötelezettségük meggyőzött arról, hogy többről van szó esetükben – mint filmkészítés. Ők alkotók, akik felelősséget éreznek értünk állampolgárokért, a fiatalokért, a jövőért. Időt szánnak ránk, a nézőkre, törődnek a film sorsával, közel érezzük őket magunkhoz. Úgy érezzük, megértettük az üzenetüket. Tesszük a dolgunkat és közvetítjük azt.

Vincze Beatrix

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep