Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. november 9. csütörtök, 19:52

Miért nézzük meg az 1945 című filmet?

Október 7-én az OFOE Filmklubon vetítésre került az 1945 című nagysikerű magyar film. A film utáni rendkívül izgalmas, gondolatébresztő és számos érdeklődőt vonzó beszélgetés vendégei voltak Szántó T. Gábor, a film alapjául szolgáló novella szerzője és Török Ferenc a film rendezője. Török Ferenc bocsátotta rendelkezésünkre a következő fotót, ami talán vissza tud adni valamit az emlékezetes beszélgetés hangulatából.

Néhány gondolat a filmről és a beszélgetésről

Bár sok minden ellene dolgozik, a cím „csak egy évszám”, bár az sorsfordító, de inkább azt gondoljuk, hogy már megtanultunk róla mindent. Majd újraértékeltük, sőt azóta is folyamatosan újraértelmezzük, amit korábban tanultunk. Fennállhat a veszély, hogy ez inkább történelmi film lesz, amire nem vágyunk. Mindezek tetejébe fekete-fehér, ami az idősebb nemzedék számára még talán elfogadható, hiszen a gyermekkorunk még fekete-fehér volt, színes képek hiányában, de átvitt értelemben is.

Persze csalogatónak tűnik, a jeles alkotói gárda, a rendező, a novellaíró, a világhírű operatőr, a kiváló színészek. Mégis kételkedünk, biztosan meg tud-e szólítani bennünket? De még sokkal fontosabb, hogy tanítványainkat, a fiatalabbakat? Lesz-e türelmük egy ilyen komoly témához, nincs-e még elegük az „igazságot elbeszélő”mozikból, hiszen médiahasználatuk gyökeresen más, leginkább néhány perces felvillanásokhoz szoktak az interneten.

Örömmel mondhatom, minden kételkedésünk elszállt, a film beszippantja a nézőt, szinte lélegzetet sem véve követjük az eseményeket „felszabadulás” (korábbi tankönyvek szerint felszabadítás) utáni magyar faluban. Ragályi Elemér képei feledtetik, hogy nincsenek színek, remekül érzékeltetik a vidék Magyarországát és kiválóan hangsúlyozzák a cselekmény drámaiságát.

Megértjük, hogy új területre értünk. Egy olyan posztholokauszt dráma bontakozik ki, amely azokat az eddig ki nem mondott igazságokat és igazságtalanságokat mutatja meg, amely hiányzik a tankönyvekből, hiányzik, vagy alig van jelen a történelmi diskurzusban. A narratíva felidézi a második világháborút megélt nemzedék ki nem mondott, félig vagy teljesen elhallgatott bűneit, tehetetlen hallgatását, félmondatait, gesztusait. Az egyszerű emberek tragédiáiba sűrítve – véljük látni a magyar társadalom akkori állapotát. Segít megérteni a „megérhetetlent” (főként a fiatalabb nemzedék által számon kért cselekvés hiányát), a sodródásnak vélt cinkosságot a hatalommal.

Elhittem és valósnak éreztem a filmbéli történéseket. Néha úgy éreztem, hogy ráismerek apám mondataira, a Don-kanyarban eltűnt nagyapák hiányában, a gyakran idézett dédnagyapa bölcsességeire, nagyanyám félszavas sóhajtásaira. A filmben visszatérő két zsidó olyan sokkot vált ki a falubeliekből, amely erkölcsi meggyőződéseik felülvizsgálatára készteti őket. A hatalom potentátjai mellett a kisemberek is arra kényszerülnek, hogy belássák, maguk is felelősek a történésekért, hogy észrevegyék, miként közreműködtek, akár passzivitásukkal is a nagy világégésben és a magyarországi holokauszt történetében.

Az alkotókkal való beszélgetés, őszinteségük, elkötelezettségük meggyőzött arról, hogy többről van szó esetükben – mint filmkészítés. Ők alkotók, akik felelősséget éreznek értünk állampolgárokért, a fiatalokért, a jövőért. Időt szánnak ránk, a nézőkre, törődnek a film sorsával, közel érezzük őket magunkhoz. Úgy érezzük, megértettük az üzenetüket. Tesszük a dolgunkat és közvetítjük azt.

Vincze Beatrix

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep