Dr. Lengyel Árpád élete, hagyatéka, munkássága

A Kresz Géza Mentőmúzeum kiállításáról

Az osztályfőnökök sokszor gondolkodnak azon, hogy kiket állíthatnak példaképként a gyerekek elé.

Hadd ajánljak egy olyan személyt, akit méltatlanul kevesen ismernek, de akiről a Kresz Géza Mentőmúzeum régi igazgatója így nyilatkozott:

„A XX. század elején két magyar orvos volt, akinek a nevét az egész világ ismerte: Semmelweis Ignác és Lengyel Árpád.”

Dr. Lengyel Árpád a nagyapám volt, akinek életéről, munkásságáról és hagyatékáról méltóképpen emlékezik meg egy remek kiállításon a Mentőmúzeum. A Titanic utasait mentő Carpathia hajó orvosaként 705 ember életét mentette meg hősies, önfeláldozó munkával. A 26 éves, fiatal orvos neve az egész világot bejárta, de Magyarországon még mindig  kevesen ismerik. Remélem, a kiállítás megtekintése után sokan viszik majd tovább a magyar orvos nevének és bátor helytállásának hírét.

1912. április 14-én éjjel a Titanic, az elsüllyeszthetetlennek vélt hajó jéghegynek ütközött, és 15-én hajnali 2 óra 20 perckor eltűnt az óceán mélyén.

Mindössze egyetlen hajó, a Cunard Line hajótársaság Carpathia nevű kivándorlóhajója sietett a mentőcsónakokban rettegő utasok segítségére.

Ezen a hajón teljesített szolgálatot a fiatal, 26 éves magyar orvos, Dr. Lengyel Árpád (1886-1940), aki ír és olasz orvostársával együtt mindent megtett azért, hogy a szerencsétlenül járt 705 utast egészségesen, a körülményekhez képest jó állapotban New Yorkba juttassák. A történet híre az egész világot bejárta. Minden hírforrás kiemelte azt a hősies erőfeszítést, önfeláldozást, amelyet az orvosok a megmentettek érdekében tanúsítottak. A magyar orvos szerepe a mentésben kiemelkedő volt. Miután a három orvos közül egyedül neki volt mentős gyakorlata – egyetemi tanulmányai mellett és azok befejezése után is tagja volt a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek –, ezért a Carpathia kapitánya, Arthur Henry Rostron őt állította oda a fedélközi ajtóba, ahol a megmentetteket beemelték a fedélzetre, és mentős gyakorlatával, jó helyzetfelismerő és döntési képességével ő irányította a teljesen átfagyott, kétségbeesett embereket a biztonságot jelentő menedékbe. Visszaemlékezéseiben ezt írta a magyar orvos: „A hideg dacára hűléses megbetegedés szinte nem volt. Akadt 42 töréses eset, ezeket a rögtönzött műtőkben láttuk el, de kivétel nélkül mind a 705 megmentett sokkos állapotban volt. Nem tudták, hol vannak, kétségbeesetten sírva, remegve keresték hozzátartozóikat, férjüket, feleségüket, gyerekeiket, szüleiket. Az emberi szenvedés látványa megrendítő volt.”

New Yorkba érkezésük után óriási ováció fogadta a Carpathiát. A másnap megjelenő újságok címlapon hozták a szerencsétlenül jártakért hősies munkát végző orvosok kiemelkedő munkáját, a New York Times egész oldalas interjút készített a magyar orvossal, aki megkapta a megmentett utasok által adományozott aranyérmet, és a Liverpooli Hajótöröttek Társaságának díszoklevelét egy ezüstérem kíséretében.

Dr. Lengyel Árpádnak ez volt az első és egyben utolsó hajóorvosi munkája. Ezt megelőzően volt kórházi orvos, mentőorvos – ezt a továbbiakban is folytatta, majd iskolaorvos, katonaorvos, rendelőintézeti orvos, üzemorvos, magánorvos. A gazdag életút állomásainak hátterét is bemutatja a kiállítás, körképet ad a XX. század első évtizedeinek orvosi területeiről.

A magyar orvos 1940-ben, 54 évesen bekövetkezett halálakor a fővárostól díszsírhelyet kapott a Fiumei úti temetőben. Sírját minden évben, a tengerészeti világnapon – szeptember utolsó csütörtökje – megkoszorúzzák. Egy ilyen alkalommal tartott beszédében Dr. Papp Zoltán, a Mentőmúzeum volt igazgatója a következőket mondta: „Az 1900-as évek elején két magyar orvos volt, akinek a nevét az egész világ ismerte: Semmelweis Ignác és Lengyel Árpád.” A kiállítás célja, hogy Dr. Lengyel Árpádnak, a tragédiában hősiesen, hivatásához méltón helytálló orvosnak a nevét minél többen ismerjék ma is, hiszen a maga idejében az egész világ elismerését kiérdemelte.

Völgyi Péterné dr. Reich Márta

A kiállítás március 14-ig látogatható (a szerk.).