Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. április 8. hétfő, 18:26

Ön-tegráció

A fogalom kevéssé mulatságos jelenséget rejt. A törvény ugyan kimondja, hogy az osztályban „integráltan” tanuló gyermek tanítása az ott dolgozó pedagógus feladata, és ehhez segítségként hozzárendel a gyermek korától és állapotától függően habilitációs órákat, ám már a tanácsadás, a konzultációs céllal utazó gyógypedagógusok feladatai, s az azok ellátáshoz szükséges eszközök sem találhatóak meg a törvényben. Így fordulhatott elő, hogy OFI alkalmazott kért tanácsot ahhoz, hogy amikor ő (!) vidékre utazik tanácsadási céllal, mit tegyen.

A felelősség tehát valójában a gyermekre és szüleire hárult. A heti 1-2-3 habilitációs órában csodák nem történnek, mert nem történhetnek. Ha a gyermek heti 4 matematika órán és 8 magyar órán nem kap oktatást, még annyit sem, hogy nyissa ki a könyvét, vagy vegye elő a számára adaptált felszerelést, akkor bizony ön-tegráció zajlik. Mert vagy van annyira rátermett, hogy ezeket megteszi – előveszi, használja, dolgozik velük – vagy nincs. Jellemzően – éppen korából és állapotából fakadóan: nincs.

A kicsi és a súlyosabban sérült gyermek nem veszi elő, nem használja, nem dolgozik a többiekkel. A heti 1-2-3 óra pedig nem pótol 12 órányi elmaradt foglalkozást, oktatást.


A kép forrása

Olaszország, ahol pitty-putty bezárták a speciális iskolákat… Az amerikai polgárjogi mozgalom… A Warnock-jelentés… A kezünk alá dolgozó (sic!) csökkenő gyermeklétszám… – harsogja a gyógypedagógia az integrációról oktatva a leendő gyógypedagógusokat. Mindezek azonban nem jutottak el a magyar pedagógia főáramáig. A magyar pedagógiának, pedagógusoknak nem igénye az integráció. Nem kapnak hozzá gyakorlatias képzést, nem jár hozzá kiszámítható asszisztencia (amelyet aztán kötelező lenne igénybe venni, és nem lehetne vele a tantestület hol itt, hol ott kilyukadt szövetét foltozgatni), és nincs munkaidő-kedvezmény.

Az egy ujjamon megszámlálható pályakezdő ismerős tanító mondta, hogy próbál ő differenciálni, de az rengeteg idő. Még nincs család, még nincs fásultság, még friss a tudás, csakhogy ott a felismerés: a differenciálás, minden integráció módszertani alapja, rengeteg idő.

Ha majd a törvény a teljes feltételrendszert átfogóan rendelkezik az integrációról – pedagógusok képzése, munkaidejének újragondolása, tárgyi feltételek megteremtése, a konzultációs gyógypedagógiai munka keretinek szabályozása, érdemi feltételrendszerének megteremtése -, akkor nem csupán a heti néhány óra habilitáció, valamint a gyermeknek és családjának önereje jelenti az integráció vékonyka esélyét.

Ez így ön-tegráció. Integráció majd akkor lesz, ha azt a magyar társadalom, s benne kiváltképp a magyar pedagógus érteni és igényelni fogja. Akkor majd nem hangzik el olyan mondat a leendő osztályfőnöktől, hogy: „Mit keres itt egy vak gyerek?”, s nem kell szorosra zárni a számat, hogy ki ne csússzon rajta: „Annak az esélyét keresi, hogy talán felnő majd egy nemzedék, amelyikben nem lesz kérdés: Mit keres itt egy vak gyerek?”.

Szabó Anna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.05.06.
Nádori Gergely: Hogyan tovább?
Kiváló alkalom nyílik először is arra, hogy a jelenléti oktatásba is megpróbáljuk a jól működő digitális gyakorlatokat beemelni. Érdekes, hogy még mindig sok tanár fejében elválik ez...
(Forrás: tanárblog)
--
2021.05.06.
Az ITM államtitkára szerint előremutató, hogy ma már több nyolcadikos jelentkezik szakképzésbe, mint gimnáziumba
Pölöskei Gáborné szerint előremutató az arányok megváltozása, hiszen míg 3 - 4 évvel ezelőtt a nyolcadikosok 41 százaléka gimnáziumba jelentkezett, most a technikumokba jelentkeztek ennyin...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.05.06.
A hatalom olyan konfliktusokba kergeti az iskolarendszer résztvevőit, amelyeket nem tudnak megoldani
Sokaknak most a megfertőződés kockázata és az egzisztenciájuk között kellett választaniuk azzal, hogy visszaküldik a gyerekeket az iskolákba, vagy tovább vállalják a megnövekedett gondoskod...
(Forrás: mérce)
--
2021.05.06.
A felkészült diákokat nem érhette meglepetés a történelemérettségin
A tesztfeladatok többségében egyszerű forrás-, ábra- vagy képelemzési kérdések kerültek elő – véleményezte a dolgozatot lapunk kérésére Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.05.06.
Történelemtanárok Egylete: Az érettségin volt olyan kérdés, ami hiteltelen képet próbált sulykolni a Horthy-korszakról
Az idei középszintű történelemérettségi nem volt nehezebb a korábbi évekhez képest, számos ismert forrás és feladattípus került elő, de volt benne olyan esszékérdés a hűbériségrő...
(Forrás: telex)
--
2021.05.06.
Az olvasóvá nevelés a legfontosabb cél
A Magyar Katolikus Püspöki Kar megrendelésére egy egyedülálló irodalomtankönyv-sorozat született a középiskolás diákok részére. A katolikus irodalmi tankönyv céljairól, módszertaná...
(Forrás: vasarnap.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep