Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. február 27. csütörtök, 11:12
Címkék:

OFOE Filmklub –Gettó Balboa

Az OFOE Filmklub következő vetítésén a Gettó Balboa című 2018-ban készült magyar dokumentumfilmet nézzük meg.

A vetítés időpontja: március 3. (kedd), 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítést követő beszélgetésnél vendégünk a film rendezője: Bogdán Árpád, a producer: Józsa László.A beszélgetés moderátora: a Deák Diák Általános Iskola igazgatója: Farczádi-Bencze Tamás.

Bogdán Árpád Gettó Balboa című dokumentumfilmje nyerte 2018 december 11-én véget ért Ake Dikhea? – Festival of Romani Film in Berlin fődíját. A Genezis című – a januári Berlinálén debütáló – játékfilmjével idén már több fesztiválsikert is maga mögött tudó rendező első egészestés dokumentumfilmes munkája az iamnewhere, a SpeakEasy Project és a Focusfox Stúdió koprodukciójában készült Ponczók Attila és Csányi Dávid eredeti ötlete alapján. A Gettó Balboa premierje a Szarajevói Filmfesztiválon volt idén augusztusban, azóta több nemzetközi filmfesztivál programjában szerepelt.

Interjú a rendezővel és a két főszereplővel

(Digi Sport, Reggei Start, 2018. szeptember 19.)


Szabó Zoli (21) 6 éve bokszol Sipos Misi (60) felügyelete alatt. Misi egykor a kerület alvilágának meghatározó figurája volt. 10 éve azonban egy rivális maffiózó rálőtt. Misire, aki az eset után megtért és maga mögött hagyta a bűnöző életet. Azóta a kerület kamasz gyerekeivel foglalkozik: boxolni tanítja őket. Zoli apjával, mostoha-anyjával, kishúgával és menyasszonyával él egyszobás lakásukban. Ablakukból a kerület egyik leghírhedtebb utcájára látni rá. Tehetséges, de képtelen saját erőből átlépni az árnyékán, Misi barátsága és segítsége kell ahhoz, hogy visszatérjen a sporthoz. A film a kilátástalanságtól a profi box világáig követi a két főszereplőt.

Részletek a filmről írt kritikákból

A Gettó Balboa fókuszában a józsefvárosi gyerekeket felkaroló, börtönviselt, később megtért edző, Misi és a világbajnoki címre törő, tehetséges, de nehéz szociális körülmények közül érkező fiatal bokszoló, Zoli élete és kettőjük kapcsolata áll. A film már az utómunka fázisában kivívta a nemzetközi dokumentumfilmes szakma figyelmét, amikor 2017-ben egy fejlesztő workshopon elnyerte az IDFA (International Documentary Filmfestival Amsterdam), a világ legrangosabb dokumentumfilm-fesztiváljának különdíját.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy Budapest nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválján, a BIDF-en mutathatjuk be a filmünket először itthon, és versenyezhetünk egy igazán rangos nemzetközi válogatásban szélesvásznon, amire a filmet szántuk. Számunkra fontos ez a dedikált dokumentumfilmek iránt elkötelezett feszttiválközeg, akikre nagyban számítunk abban, hogy a film hírét vigyék. Külön öröm továbbá a nagy számú, a művészet és a közélet sok területéről érkező nemzetközi zsűri is” – mondta el Józsa László, a film vezető producere (A Gettó Balboa azokat is el akarja érni, akik nem járnak moziba, magyar film.hu).

A Gettó Balboa a sztoriját tekintve egyáltalán nem hivalkodó film, szereplőin szerényen suhan végig a győzni akarás: céljuk a lehetőségek szerinti jobbá válás. Ahogy az a sportfilmeknél szokás, a forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, vagyis a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

A bokszfilmeknek megvan a külön zsánere – erre utal Bogdán Árpád dokumentumfilmjének címe is, hiszen az egyik legalapvetőbb bokszfilmre kapunk itt utalást, mégpedig a Rockyra. A Golden Globe- és Oscar-díjakkal jutalmazott Rocky története létező ökölvívók életútjából merítkezett, ahogy a legtöbb hasonló mozi még mindig a valós figurákat és eseményeket tartja követendőnek. De legyen szó dokumentumfilmről vagy fikciósról, az ökölvívással foglalkozó filmek témái nem csak személyes történetek, hanem társadalmi ügyek is egyben. A Gettó Balboa is ilyen. Az edzőt és mentort megtestesítő Misi bácsi vélhetően valamikor maga is sportoló volt, bár erre szavai nem, inkább csak mozdulatai utalnak. Az ő úgymond sötét múltjának kibomlása ad először is súlyozottságot a filmnek. No meg az, hogy a helyszín a nyolcadik kerület.

Bár meg kell jegyeznem, hogy Bordás Róbert operatőr fekete-fehér, olykor elmosódott képei inkább a művészet felé tolják el az alkotást, mint afelé, hogy megragadjuk azt, hogy mi is a gettó mint rögvalóság. Bordás fekete-fehér világában összemosódnak és eltűnnek az etnikai minták. Ezenkívül a környezet megszépül és múltidézővé válik. Nem csak azért, mert a kezdő képsorokhoz képest (melyek a történet keretezését is jelentik) 18 hónapot visszaugrunk az időben. Hanem talán azért is, mert a józsefvárosi gettó miliője a mostanság rohamtempóban folyó beruházások és átépítések folytán lassan megsemmisülni látszik, és talán végleg eltűnik Budapest világvárosi fejlődése során. Bordás képein tehát a romos házak, az utcára kihordott sitt- és lom-halmok képei már-már nosztalgikusan és egyben líraian jelennek meg (Beretvás Gábor: Szorítóban, Filmtett).

A Nyócker szívéből ritkán érkeznek szívmelengető történetek. Lecsúszott drogosok, megesett tinédzserek, börtönviselt szélhámosok, utcán lófráló kölykök tanyája ez. A gettó. Bogdán Árpád dokumentumfilmje, a Gettó Balboa szerint azonban van egy másik arca is a kerületnek: a feltörekvők, a hívők, a keményen küzdők otthona is egyben.

A Szarajevói Filmfesztiválon is versenyző film tavaly év végén az Ake Dikhea Berlini Roma Filmfesztivál fődíját nyerte el, és nem lennék meglepve, ha még díjak sokasága állna előtte. A történet Budapest hírhedt nyolcadik kerületének szívében indul, ahol Sipos Mihály, a merényletét követően megtért, egykori drogos maffiózó fiataloknak tart amatőr bokszedzéseket. Állandó edzőterem híján iskoláról iskolára, térről térre jár a kis csapat, ahol Misi bá felfigyel Szabó Zolira. A gyerekkor és a felnőttkor határán egyensúlyozó, a családi elvárások és a profi boksz között vívódó srác óriási tehetség – némi összefogással, kőkemény munkával, sok-sok lemondással és ember feletti hittel felvértezve azonban nekiindulhat a teljes esélytelenségből, hogy megvalósítsa a maga Rocky-álmát, a maga Valami Amerikáját, és meghódítsa az egész világot.

A Szarajevói Filmfesztiválon is versenyző film tavaly év végén az Ake Dikhea Berlini Roma Filmfesztivál fődíját nyerte el, és nem lennék meglepve, ha még díjak sokasága állna előtte. A történet Budapest hírhedt nyolcadik kerületének szívében indul, ahol Sipos Mihály, a merényletét követően megtért, egykori drogos maffiózó fiataloknak tart amatőr bokszedzéseket. Állandó edzőterem híján iskoláról iskolára, térről térre jár a kis csapat, ahol Misi bá felfigyel Szabó Zolira. A gyerekkor és a felnőttkor határán egyensúlyozó, a családi elvárások és a profi boksz között vívódó srác óriási tehetség – némi összefogással, kőkemény munkával, sok-sok lemondással és ember feletti hittel felvértezve azonban nekiindulhat a teljes esélytelenségből, hogy megvalósítsa a maga Rocky-álmát, a maga Valami Amerikáját, és meghódítsa az egész világot (Molnár Kata Orsolya: BIDF 2019: Kiütéssel nyer a lélek – Gettó Balboa, Filmtekercs).

A 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál sok izgalmas filmet kínált. A legizgalmasabbak közé tartozott Bogdán Árpád műve, a Gettó Balboa, amely katartikus megváltástörténetből válik a Rockyhoz hasonló, szívhez szóló bokszfilmmé.

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm immár tizenhatodik alkalommal adott teret a világ minden tájáról érkező dokumentumfilmeknek. Ismét sok olyan alkotás szerepelt a kínálatban, amelyek nem csupán tényfeltáró riportok, hanem valóban izgalmas filmdrámák voltak, és alanyaikból filmes karaktert formáltak. Ezek közé sorolhatjuk Bogdán Árpád (Boldog új élet, Genezis) legújabb filmjét, a 2018-ban már fesztiváloztatott, a Magyar Filmdíjat is elnyerő Gettó Balboát, ami a Sylvester Stallone-féle Rocky méltó párdarabja lett, ugyanakkor száz százalékban a magyar valóságot mutatja be.

A Gettó Balboa érdekessége, hogy benne két fontos történet is megjelenik. Az egyik azé a Sipos Mihályé, aki a 2000-es évekig a budapesti nyolcadik kerületi alvilág egyik meghatározó figurája volt. Ám bő tíz évvel a film forgatása előtt, 2005-ben egy riválisa meglőtte, és élet-halál között – elmondása szerint egy isteni hang hatására – megtért, majd szó szerint felvette a kesztyűt a bűn és a drog ellen. Azaz Sipos „sporttal a drog ellen” mottóval bokszegyesületet hozott létre, amelynek célja, hogy a VIII. kerületben élő, hátrányos helyzetű, ezért potenciálisan elkallódó (nemcsak) roma gyerekeket felkarolja. A bokszedzővé vált ex-gengszter edzésekkel inspirálja a fiúkat (és kisebb részt lányokat), mindent megtesz azért, hogy önálló edzőtermük legyen, ahol kiadhatják magukból a társadalmi állapotok és a rossz családi háttér miatt felgyülemlett feszültséget. Ha nincs sehol helyük, hát Sipos Mihály lakásán, a parkettára izzadva ütik a bőrt, nyomják a fekvőtámaszokat, feszítik meg szinte a szétszakadásig hasizmukat.

(…)Érdekes módon az ötlet nem a roma származású, magát szintén a szegénysorból „felverekedő” Bogdán Árpádtól, hanem az egyik producertől, Ponczók Attilától származott. Ponczók Józsa Lászlóval, a projektet felkaroló Speak Easy egyik vezetőjével és Bordás Róbert operatőrrel jelentek meg a Verziós-vetítéshez kapcsolt közönségtalálkozón, és elmondta, hogy ő maga is a VIII. kerületben nőtt fel. Sőt mi több, testközelből látta Sipos Mihály teljes átalakulását, a bokszegylet felemelkedését és sikereit.(…)

Hangsúlyos a filmben, hogy Sipos Mihály bokszegyesülete életmentő közösség. Ez pedig nem túlzás, mert, mint a közönségtalálkozón is kiderült, az egyesület történetében volt olyan szakasz, amikor átmenetileg abba maradtak az edzések, és ezalatt volt, aki visszaesett, ismét a droghoz nyúlt, és bele is halt. A történetben megjelenő tizenéves roma fiataloknak ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy értelmet nyerjen az életük, és kiemelkedjenek a társadalmi-családi nyomorból. Sőt, ez az egyetlen közeg, ahol egyáltalán törődnek velük, és emberszámba veszik őket (Benke Attila: Boxold ki magad a nyomorból, Prae).


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak
A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs- nyilatkozta a hvg.hu-nak az iskolakezdés előtt egy Kelet-magyarorsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.10.
EMMI-DÍJ? KÖSZ, DE KÖSZ NEM.
Az emberminisztérium tanmenetpályázata annyira kínos, hogy első körben csak röhögni lehet rajta. Viszont ha kikacagtuk magunkat, érdemes közelebbről is megnézni, hogyan emeli piedesztálra...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.08.09.
Radó Péter: Katasztrófa, a magyar gyerekek negyede el fog bukni 10 év múlva
Ha viszont a mostani évezredben egyre inkább felértékelődő készségekre fókuszáló mérések eredményeit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy problémamegoldásban vagy másokkal együttműk...
(Forrás: zoom.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep