Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. május 11. hétfő, 17:18

Pedagógiai jegyzetek a karanténből

2. Mi a korszerű pedagógia?

Fenyő Gy. portréAmióta a tanárok digitálisan tanítanak, egyre többször elhangzik, hogy milyen kiválóan belejött a pedagógustársadalom a digitális oktatásba, sőt, hogy a közoktatás több évtizedes lemaradásait hozta be napok alatt. Vagyis hogy kezd formálódni a 21. században érvényes pedagógia és módszertan, olyan eljárásokat és módszereket használnak a tanárok, amilyeneket még soha, és ez a jövőt tekintve is érvényes eredményeket hozhat.

A véleménnyel egyetértve tegyük föl a kérdést: miben lépett hatalmasat a közoktatás? Mi az, amiben felzárkóztunk? A legkézenfekvőbb válasz – és vélhetően a laikus társadalom ebben az értelemben használja is ezt a felzárkózásról szóló szlogent – az, hogy a digitális térben remekül tudnak a tanárok mozogni. Megtanultak videochaten magyarázni, megtanultak különböző platformokat használni, kvízeket összeállítani, a program által azonnal kijavított dolgozatokat készíteni, hangalámondással digitális tananyagokat feltölteni, közös felületeket létrehozni. Vagyis képesek lettek – ki nagyobb, ki kisebb, de azért kellő – biztonsággal áttérni a virtuális térben való mozgásra.

Az igazi nagy kérdés az, hogy valóban ez-e a jelenlegi oktatás legfőbb hozadéka, illetve hogy valóban ezt jelenti-e a korszerű oktatás. Van ugyanis ennek a digitalizálásnak egy hatalmas csapdája is: az, hogy a korábbi tanulásfelfogást, ismeretátadást, egy korábbi tudásközvetítő stratégiát sikerül hatékonyabbá tenni, korábbi tananyagokat sikerül digitalizálni. Remek kvízeket lehet összeállítani teljesen felesleges ismeretekből is. Színesen és lebilincselően lehet egyirányú közléseket elhelyezni a digitális térben. Jól lehet magyarázni online módon, akár harminc-negyven gyereknek is anélkül, hogy kérdeznének. Vagyis azt gondolom, hogy egy pozitivista, a diákok passzivitására épülő, egyoldalúan ismeretközlő tanításfelfogást könnyen lehet jól transzformálni a virtuális térbe. És nem gondolom, hogy az oktatásnak errefelé kellene elmozdulnia, vagyis hogy egy ismeretátadó oktatásfelfogást tegyünk még hatékonyabbá.

A szememben a korszerű oktatásnak ezek a legfőbb jellemzői:

  • konstruktivista: értelmes és a megértést elősegítő módon tanít, azaz az ismereteket értelmes rendszerben adja át, nem szétszórt ismereteket, hanem gondolati konstrukciókat tanít,
  • aktivizáló: a diákok aktivitására épít, munkáltat, feladatokat ad a diákoknak, azaz törekszik arra, hogy a diákjok szellemi aktivitását felhasználja vagy felkeltse,
  • kooperatív: a diákok együttműködésére, kooperációjára, közös munkájára épít,
  • kompetenciafejlesztő: a diákok képességeit, kompetenciáit fejleszti minden feladatával, tudáselemével, témájával,
  • praktikus: a megtanultak felhasználására, alkalmazására tanít, gyakorlat-orientált,
  • kritikus: kérdezni, vitatkozni, gondolkodni tanít, vagyis a kritikai gondokolásra nevel,
  • differenciált és differenciáló: a diákok egyéni fejlődésére és tudására koncentrál, vagyis a differenciálás nem iskolatípusok, iskolák vagy osztályok között történik meg, hanem az egyes diákok között,
  • feladatközpontú: az ismereteket folyamatosan átalakítja feladatokká, ezért gyakran projektmunkákban gondolkodik,
  • jelenségközpontú: a diákokat a korülöttük lévő világ jelenségeinek megfigyelésére és értelmezésére serkeni,
  • attitűdformáló: a tantárgyak nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a diákok fontosnak és érdekesnek is tartsák, amit megtanultak,
  • szemléletformáló: igyekszik választ adni a diákok személyes kérdéseire, világlátásukat formálni akarja,
  • nyitott és integratív: kilép az iskolai falai közül, körülnéz, integrálni kívánja a világban látottakat és az iskolán kívüli forrásokból származó ismereteket,
  • változatos: munkaformákban és módszerekben egyaránt sokféle, a munkaformák és módszerek rugalmasan illeszkednek a tanítás tartalmához és a fejlesztendő kompetenciákhoz,
  • élményszerű: törekszik arra, hogy az iskolai tanulás érdekes legyen, erős, gyakran maradandó élményeket adjon, felhasználja az élménypedagógia és más alternatív pedagógiák tapasztalatait és jó gyakorlatait.

Természetesen nem arról van szó, hogy minden fenti követelménynek minden tantárgyban és minden tantárgy minden témakörében és minden óráján egyaránt és egyformán kellene érvényesülnie. A társadalomtudományoktól inkább elvárhatjuk a személyességet, mint a természettudományoktól, a természettudományoktól inkább elvárhatjuk a jelenségek gondos szemügyre vételét, mint a művészeti tárgyaktól, a nyelvektől hamarabb elvárhatjuk a gyakorlati felhasználást, mint a történeti tantárgyaktól, és így tovább. Vagy egyes tantárgyakon belül: nyelvtanból a szociolingvisztika inkább alkalmas a projektmunkában való feldolgozásra, mint a leíró grammatika, a helyesírás-tanítás inkább praktikus, mint a szövegtan, a nyelv és társadalom viszonyáról szóló ismeretek inkább formálják a diákok világképét, mint a szöveg hangzó elemeinek vizsgálata, és csak így tovább. De a tanítás szemléletének mindezeket az elemeket tartalmaznia kell, minden tárgyban és minél többször arra kell törekedni, hogy ezek az elvek érvényesüljenek.

Összességében tehát az gondolom, hogy fontos és jól felhasználható mindaz a digitális tudás, amit tanárok most megszereznek és begyakorolnak, a különféle platformok, oktatási portálok, csatornák és megosztások, de mégsem ezek használata jelenti az oktatás korszerűségét. Hanem azon elvek követése, amelyeket az imént felsoroltam, és amelyek egy a közösségre és az egyénre egyaránt és egyszerre figyelő, a képességfejlesztést, a gondolkodásfejlesztést, a tudásátadást és a világ megértését egyszere szolgáló, változatos, a diákok aktív részvételére építő iskolát körvonalaznak.

Fenyő D. György

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep