2005. szeptember 28. szerda, 11:00
A svájci nép nem volt mindig szabad. Korábban a szomszédos Ausztria uralkodott felette. Gessler, az ország helytartója, nagyon kegyetlen ember volt, és sok szigorú törvénnyel próbálta uralma alá hajtani a svájciakat. Gessler tudta, hogy gyűlölik, ezért kigondolt egy ördögi tervet. Megparancsolta a szolgáinak, hogy kerítsenek egy magas póznát, tűzzék fel arra az ő kalapját, és minden arra járó ember tisztelettel köszöntse azt. Aki elmulasztaná a tiszteletadást, börtönbe kerül.
Tell Vilmos a hírneves íjász távol járt falujától, amikor a parancsot kihirdették. Fiával tartott éppen hazafelé, s látta ugyan a kalpagot, de eszébe sem jutott üdvözölni azt. Miután az őrök többszöri figyelmeztetése ellenére sem hajolt meg a zsarnokságot jelképező fejfedő előtt, mindkettőjüket elfogták.
Tell kérte a helytartót, hogy legalább a kisfiát engedje szabadon. Gessler hajlandó volt megkegyelmezni mindkettőjüknek, de rettentő feltételt szabott. A mesterlövész hírében álló Tell Vilmosnak egy almát kellett nyilával eltalálnia. Ez önmagában még nem lett volna olyan nagy baj, de az almát a kisfiú fejére tették. Elég, ha csak egy kicsit megremeg a keze, és a nyíl akár meg is ölheti a gyermeket…
Hiába könyörgött a kétségbeesett apa. Hiába jelentette ki, hogy inkább meghal, mint hogy ilyen szörnyű próbát kelljen kiállnia. A zsarnok Gessler nem kegyelmezett. Ha Tell nem hajlandó parancsát végrehajtani, őt és a gyereket is megöleti.
A mesterlövész elővette hát az íjat, kilőtte a nyilat – s a fiú szerencsére sértetlen maradt.
A zsarnok helytartó azonban észrevette, hogy Tell Vilmos a lövés előtt nem egy, hanem két nyilat készített elő. Kérdésére a megígért kegyelemben bízó íjász bevallotta e tettének okát. Ha a keze véletlenül megremeg, s a nyíl a gyermekét találja el, Gessler kapja a második lövést. És ez a lövés biztosan célba talált volna.
A helytartó éktelen haragjában ígérete ellenére börtönbe záratta Tellt. Ő azonban megszökött a börtönből.
Ez idő tájt a svájci nép fellázadt már a zsarnokság ellen, s hősiesen küzdött a szabadságért. A zsarnok Gesslert a hős Tell Vilmos nyila sebezte halálra.
(Friedrich Schiller nyomán)
Néhány évvel ezelőtt néhány svájci újságban olyan írások jelentek meg, amelyek írói azt követelték, hogy Tell Vilmosról ne nevezzenek el iskolát, mert ő tulajdonképpen gyilkos volt, aki tettével rossz példát szolgáltat az ifjúságnak. Egyetértetek-e az így vélekedőkkel? Indokoljátok a válaszotokat, és csoportvita formájában ütköztessétek a véleményeteket!
