Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. október 16. vasárnap, 15:13
Címkék:

Válaszok „Káosznak”

A honlap Tanácsadó rovatába az utóbbi időben egyre több olyan üzenet érkezik, amelyről azt gondoljuk, nem maradhat a kérdező és a kérdésre választ adó magánügye. Merthogy fontos kérdés, sokunkat mélyen érintő. Így volt ez a „Káosz” jeligével küldött levéllel is, melynek írója többek között azt a kérdést feszegeti, vajon mi a teendő akkor, ha egy tantestületben állásféltésből senki nem mer fellépni az egyéni és a kollektív jogok védelme érdekében. Ezúttal a szerkesztőség két tagja is reflektál az üzenetre.

Íme a levél, szöveghű formában:

Küldő: káosz

Kedves Petra!
Végigolvastam az eddigi összes kérdést és választ. 99%-ban tanulságos
volt… igen ám, de ott az az 1% – amiben írod, hogy az iskolákban minden
egyes döntés előtt egyeztetni kell a tantestülettel, KT-vel… stb.
Ez lenne a normális, DE és itt a kérdésem: mi van abban az esetben, ha
van az intézményben KT, de semmi joga nincs, vagyis az igazgató és
helyettese öntörvényt gyakorol, mondhatnám félelemben tart mindenkit
(munkájuk elvesztése miatt nem mernek véleményt nyilvánítani) azt
hangoztatják, hogy ők törvény ismerők, de a tantestületnek és KT-nek
CSAK véleményezési joga van… tehát az lesz, ahogy ők döntenek. A
tantestület többsége természetesen nem ért a döntésekkel egyet.
Ebben az esetben hová fordulhatunk segítségért? – a fenntartóhoz nem,
mert ők nevezték ki, és a mondás szerint …holló a hollónak nem…

Várom mielőbbi válaszod!
Tisztelettel: káosz

Kedves Kollégánk!

Nagyon nehéz egy konkrét kérdésre a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül reflektálni. Ilyen esetekben óhatatlanul a saját közvetlen tapasztalatok, élmények hatására formálódik a válasz, s ez nem feltétlenül érvényes az adott szituációban…

Nézzük tehát a részleteket.
„Mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs?” – kérdezed. Szinte magától adódik a kérdés: miért nincs elegendő joga a Közalkalmazotti Tanácsnak a Ti esetetekben? Kik választották meg a tagjait, és hogyan ellenőrzik a tevékenységüket? Nem fordult-e elő itt is az a gyakori eset, hogy a tantestület tagjai nem vették igazán komolyan a választást, örültek, hogy volt, aki vállalta, és nem számoltak az őket érintő következményekkel?

Általános tapasztalatom, hogy nagy a bizalmatlanság és a közömbösség minden formális üggyel, tevékenységgel szemben, legyen szó tisztségviselő megválasztásáról, helyi szabályzat készítéséről.

Miért nem képes érdekérvényesítésre a KT? Mögötte áll a tantestület ennek a szerencsés esetben maga választotta szervezetnek? Nem a testület megosztottsága ad lehetőséget az iskolavezetőnek az öntörvényűségre? Az oszd meg őket és uralkodj elve már oly gyakran bevált…

Ismét csak saját tapasztalataimat sorolhatnám a tantestületek megoszthatóságáról, sőt e megoszthatóság lehetőségének erősödéséről… Az egzisztenciális bizonytalanság, a munkanélkülivé válás víziójának egyre gyakoribb megjelenése és reális közelségbe kerülése sok esetben aláássa a kritikusi hajlandóságot. Az állandósult szorongás pedig, mint ahogyan erre Szatmáry Nóra is utalt írásában (Ennyi azért kevés a rendrakáshoz), szinte lehetetlenné teszi, hogy a hierarchia különböző grádicsain elhelyezkedő kollégák dialógust folytassanak, és esély legyen a megegyezésre, főként, ha a helyzettel a jobb pozícióban lévő vezetők visszaélnek. Sőt, ha ehhez a tantestületből sikerül híveket szerezni.

Mi a helyzet Nálatok? Nincs lehetőség a tantestületen belüli dialógusra? Elképzelhetetlen egy nyílt, egymás jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartó vita az igazgatóval? Annyira elmérgesedett már a helyzet, hogy csak kívülről várható segítség?
Mint látod, a tények alapos ismerete nélkül az ügyről nehéz érdemben nyilatkozni, a kérdések felvetésénél szinte lehetetlen messzebbre jutni. Az azonban bizonyos, hogy első lépésként érdemes lenne érintett kollégáiddal közösen átgondolni a fentieket, hogy kiderüljön, hol érzitek szükségét a változtatásnak, milyen esélyt láttok erre, milyen következménye lehet az erre való igény nyílt felvállalásának…

Kíváncsian várom a fejleményeket.

Szekszárdi Júlia

Kedves „Káosz”!

Súlyos problémát társz elénk, melynek akár rémületes mélységei is lehetnek. Rémületes, mondom, mert egészen szélsőséges esetben az is kiderülhet, hogy a helyzet totálisan reménytelen. De mivel nagyon kevés konkrétumot árulsz el az üggyel kapcsolatban, a sötétben való tapogatózásnál, néhány alapvető dilemma felvetésénél nemigen lehet messzebbre jutni. Az ugyanis bizonyos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit, de hogy milyen irányban lehet elindulni, az számtalan apró körülmény és persze a szereplők egyéni megfontolásának a függvénye.

Jó lenne tudni például, hogy mekkora kör érintett a problémában: a tantestület egy része, annak egésze, netán a teljes iskolai közösség (az is előfordulhat ugyanis, hogy csupán egy szűk kört érintő rossz munkahelyi közérzetről van szó). Milyen súlyú és jellegű ügyekben érhető tetten a probléma: ezek jobbára szakmai, nehezen megragadható etikai kérdések, vagy paragrafusokkal leírható, törvénytelen munkáltatói döntések? Miért érzed eleve reménytelennek a helyzet helyi szintű rendezését, csak külső segítségben bízva: azért, mert történtek már kísérletek a probléma tantestületen belüli megoldására (de ezek ilyen vagy olyan okból kudarcba fulladtak), vagy mert a félelem olyan mértékű, hogy eleve fel sem merül a konfliktus nyílt vállalásának lehetősége?

Nem mindegy továbbá az sem, milyen településtípusban található az intézmény. Mennyi időre szól az igazgató megbízatása; milyen körülmények között került az iskola élére, mekkora támogatottságot élvez helyi és fenntartói szinten? Mi motiválja a döntéseit? Nem élt-e át az iskolai közösség valami komoly traumát a közelmúltban, illetve nem várható-e a közeljövőben efféle (átszervezés, nagyobb mértékű leépítés, a gyereklétszám drasztikus csökkenése stb.), amely mind-mind hatással lehet az általános közérzetre…? Működik-e szakszervezet az intézményben? Létezik-e SzMSz, Kollektív szerződés? Tisztában vannak-e a tanárok ezek tartalmával? És persze még sorolhatnám…

A leveled végén megfogalmazott konkrét kérdéssel kapcsolatban kétféle választ adhatok: egy hivatalosat és egy, a személyes érintettség által motivált magántermészetűt. Hivatalos válaszom, hogy több fórum is létezik, ahová fordulhattok: (1) felvehetitek a kapcsolatot valamelyik pedagógus szakszervezet településszintű szervével, onnan konkrét jogi tanácsokat, adott esetben képviseletet is kaphattok, illetve segíthetnek a helyi érdekképviselet létrehozásában. (2) Az iskola működését érintő törvényességi és szakmai ügyekben az Önkormányzat Oktatási Bizottságához lehet panaszt benyújtani. (3) A törvénytelen vagy annak vélt munkáltatói döntésekkel szemben a munkaügyi bíróság nyújt jogorvoslatot. (4) Jogsérelem vagy annak veszélye esetén rendelkezésre áll még az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, ahol az oktatás bármely résztvevője panaszt emelhet minden olyan egyedi ügyben, melyben a bírósági eljárás kivételével már kimerültek a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek.

Kevésbé hivatalos válaszom pedig az, hogy bár a fenti fórumok elvben valóban rendelkezésre állnak, ezek igénybevételét csak akkor javaslom, ha az ügyet felvállaló tanár vagy tanárcsoport élvezi a tantestület túlnyomó többségének támogatását, és van remény a probléma higgadt, konstruktív, jó szándékú (s ezt a jó szándékot az iskola vezetése számára is egyértelművé tevő), együttes fellépésre. Mert ellenkező esetben a konfliktust felvállaló kevesekre hamar rásütik a „hőzöngő” bélyeget, és akár évekig elhúzódó viszállyá nőhet az ügy, amit csak biztos hátországgal és erős erkölcsi támogatással lehet elviselni, és ami legrosszabb esetben valóban egyesek egzisztenciális ellehetetlenülésével végződhet. Továbbá nem szabad elfelejtkezni arról a paradoxonról sem, hogy egy ilyen huzavona hosszú távon éppen pedagógiai munkánkat teszi lehetetlenné – vagyis azt, amelynek érdekében felvállaltuk… Bármennyire is nehezemre esik kimondani, még az is elképzelhető, hogy a helyzet annyira súlyos és reménytelen, hogy az ügy felvállalása helyett egyszerűen fel kell állni és el kell hagyni a terepet…

Javaslatom tehát az, hogy első körben gondold át kollégáiddal a fentieket, és ha szükségét érzed, tájékoztass bennünket a részletekről a honlap Tanácsadóján keresztül (akár publikus formában, akár e-mail címed megadásával titkos kérdésen keresztül), hogy továbbléphessünk.

Üdvözlettel:

Szatmáry Nóra

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep