Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. október 27. csütörtök, 14:12
Címkék:

A politika iskolai jelenlétének kívánatos határai

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ajánlásai

Közelednek az országgyűlési választások, s a több oldalú kampány is nagy hévvel beindult. Az ehhez kapcsolódó események óhatatlanul beépülnek napi élményeink közé, s akarva akaratlan véleménynyilvánításra késztetik az iskola különböző szereplőit is. Az előző választások alkalmával számos negatív tapasztalatot szerezhettünk direkt politikai manipulációkról, amelyek lehetőségét a jövőben feltétlenül ki kellene zárni az iskola világából.

A szabad véleménynyilvánítás mindenkinek (pedagógusnak, szülőnek, diáknak is) alkotmányos joga. A pluralizmusból következően vállalhatók az egymástól olykor gyökeresen eltérő, sőt egymással szemben álló meggyőződések, elköteleződések, az értékkonfliktusok jelenléte tehát természetes. A gyerekek és fiatalok eligazítása a gyorsan változó világ aktuális eseményeiben, a saját világkép alakításában az osztályfőnöki szerep fontos része. A feladat végrehajtása azonban számos buktatót rejt.

Az iskolában – akár akarjuk, akár nem – lecsapódik mindaz, ami a társadalom egészében történik. Ezért is aktuális most az az állásfoglalás, amelyet a politika iskolai jelenlétének kívánatos határairól fogalmazott meg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (elnöke dr. Majtényi László). Ehhez az állásfoglaláshoz most szakmai szervezetként, illetve magánszemélyként egyaránt csatlakozni lehet. Tervezzük, hogy az OFOE november 26-ra tervezett közgyűlésén mi is megfontoljuk a csatlakozást. Addig is szíves figyelmükbe ajánljuk és szakmai vitaindítónak javasoljuk a szöveget.

Az Eötvös Károly Intézet ajánlásai a politika iskolai jelenlétéről

Az ajánlás megfogalmazói és az ahhoz csatlakozók egyetértenek abban, hogy

  • az iskolai nevelés fontos célja, hogy a tanulókat képessé tegye a tájékozódásra a politikában, a megalapozott egyéni vélemények kialakítására és okos képviseletére, ezáltal a demokratikus közéletben való tudatos és felelős részvételre;
  • az iskola tartós, kényszerű közösség, a tanulók pedig kényszerhallgatóság, az oktatási szereplők között formális és informális függőségi viszonyok léteznek, ezért a politikai kommunikáció az iskolában csak sajátos korlátok között gyakorolható;
  • az életkoruknál és érettségüknél fogva kiszolgáltatott, tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek politikai kommunikációval kapcsolatos jogainak érvényesüléséért és a jogszerűtlen politikai kommunikációval szembeni védelmükért a felnőtt oktatási szereplők felelősséggel tartoznak;
  • a politikai kommunikációval kapcsolatos szabályokat a gyermekek emberi méltóságát, gondolat- és véleményszabadságát tiszteletben tartva, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy a lehetőségek közül az érdekeiket jobban szolgálót kell választani.

1. A politikai kommunikáció megengedett

1.1. Az oktatási szereplőket (tanulókat, szülőket, pedagógusokat) az iskolában is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a politikai kommunikáció joga, amely kiterjed a politikával kapcsolatos tényközlés és értékítélet szóban vagy más formában történő kinyilvánítása és az attól való tartózkodás szabadságára is.

1.2. Az oktatási szereplők e jogaikat csak

a) a jogszabályok, így különösen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseinek megfelelően, az ott szabályozott tilalmakra figyelemmel,

b) az iskolai oktatás és nevelés céljaival összhangban,

c) az oktatási szereplők – különösen a tanulók – függőségi helyzetére, a gyermekek életkori és egyéb sajátosságaira tekintettel gyakorolhatják.

2. A pedagógus politikai véleményszabadsága korlátozott

2.1. A pedagógus a politikai kommunikációhoz fűződő jogai gyakorlása során köteles az Alkotmány értékrendjével összhangban a politikával kapcsolatos ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítésére, az eltérő politikai értékítéletek lehetőségeinek bemutatására.

2.2. A pedagógus világnézetét, politikai meggyőződését nem köteles eltitkolni, de pártkötődéséről lehetőleg nem beszél.

3. A pártpolitika tilos

3.1. „A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.” [Ktv. 39. § (4) bekezdés]

3.2. Pártpolitikai tevékenységnek tekintendő az olyan megnyilvánulás is, amely a politikai környezetben valamely párttal úgy hozható kapcsolatba, hogy az párt(ok) melletti vagy elleni meggyőzésnek, mozgósításnak minősülhet.

3.3. A tevékenység pártpolitikai jellegéről az adott eset valamennyi körülményének mérlegelése alapján kell dönteni.

4. A kommunikáció terei és eszközei célhozkötöttek

4.1. Az oktatási szereplők közötti hagyományos vagy elektronikus kommunikációs csatornák sem a gyermekek, tanulók felügyelete ellátásának ideje alatt, sem azon kívül nem használhatók fel pártpolitikai célra, illetve olyan politikai kommunikációra, amely nem kapcsolódik az iskola oktatási és nevelési céljaihoz.

4.2. Ilyen kommunikációs csatornának tekintendő mindaz az oktatási szereplők közötti kommunikációs lehetőség, amelyet az oktatásra vonatkozó jogszabályok vagy az iskola hoznak létre, így például a tanítási óra, a hirdetőtábla, a szülői értekezlet, az ellenőrző könyv, az üzenőfüzet, valamint a szülők elérhetőségének nyilvántartása, az intézményi e-mail címek, az iskolához kapcsolódó levelezőlista.

5. A hátrányokozás tilos

5.1. A tanulót és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése [Ktv. 41. § (4) bekezdése alapján], annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt.

5.2. Hátránynak minősül bármely, a tanuló vagy a szülő számára kedvezőtlen következmény, amely az érintett jogai gyakorlásával, kötelezettségei teljesítésével, a tanuló értékelésével, fegyelmezésével, a közösségi helyzetével függ össze.

6. A hallgatás jog, a manipuláció tilos

6.1. A tanuló és a szülő nem késztethető politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására [Ktv. 41. § (3) bekezdése alapján], ideértve azt, ha az érintettet politikai véleménye kinyilvánítására, nézeteivel ellentétes megnyilvánulásra, azok megváltoztatására késztetik, illetve, ha véleménye jogszerű kinyilvánítását akadályozzák.

6.2. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz vagy nem tesz. Késztetésnek tekintendő továbbá minden olyan cselekedet vagy magatartás, amely az érintettet az oktatási és nevelési eszközöket, az iskolai függőségi viszonyokat, a gyermek életkorát vagy a pedagógusokkal való bizalmi viszonyát felhasználva befolyásolja.

6.3. Olyan iskolai feladat nem adható, amely politikai véleményt, meggyőződést közvetít, vagy ilyen kinyilvánítását igényli.

7. Az iskolának vannak feladatai

7.1. A politikai kommunikációhoz fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy e jogok az iskolában érvényesüljenek. Az intézményvezető és a pedagógus köteles megelőzni, illetve megakadályozni, hogy más magatartása jogsértéshez vezessen.

7.2. A pedagógusnak a politikai véleményformálás és -ütköztetés képességének fejlesztése érdekében úgy kell biztosítania a tanulók számára a politikai kommunikáció lehetőségét, hogy – az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítésével, az eltérő vélemények lehetőségének bemutatásával – arra törekedjen, hogy a tanulók egymás jogait tartsák tiszteletben.

7.3. Az iskola támogatja a tanulók egyéni és csoportos önképzését, tájékozódási törekvéseit, amelyek a politikai eszmék történetére vagy jelenkori kínálatára is kiterjednek.

7.4. Az intézményvezető és a pedagógus köteles a tanulók és a szülők számára a megfelelő tájékoztatást megadni a politikai kommunikáció lehetőségeiről és korlátairól.

Az ajánlás nem kötelező, ahhoz bármely oktatási szereplő, illetve nem oktatási szereplő személy és szervezet csatlakozhat.

Budapest, 2005. szeptember 15.

Dr. Majtényi László

az Eötvös Károly Intézet elnöke

Kapcsolódó linkek

Csatlakozás az ajánláshoz
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.27.
Marad a kötelező 50 óra az érettségi előtt, de hogyan teljesíthető?
A mostani helyzetben az iskolák a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig az online iskolai folyamatokba is bevonhatnak titeket (pl. online tananyaghoz segédanyagok készítése), segí...
(Forrás: eduline)
--
2020.11.27.
Új iskolatípus: általános iskola után rögtön az egyetem előszobájába mehetnek a gyerekek
Az új oktatási program keretében mind a közép- és felsőfokú oktatási tartalmakat, mind a duális képzést összehangolják, utóbbi azért lehet szerencsés, mert a tanulók a felsőfokú du...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.27.
A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik
Megtört a császári átok és megszületett az egyetem – mondogatták 2016-ban Egerben az akkor Eszterházy Károly Főiskolán, miután az intézmény egyetemi rangot kapott a kormánytól. Az „á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep