Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. március 29. szerda, 15:53

Figula Erika

Miért és hol bántalmazzák egymást gyerekeink?

Az iskolai erőszak jelenségének feltárása egy vizsgálat tükrében

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás, erőszak, zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, és egyre kevésbé kontrollálható. Erre példa a közelmúlt eseménye, amikor egy debreceni általános iskola néhány tanulója brutális módon megverte egyik társát, s ezt a telefon kamerájával rögzítette is. A jelenségről tudunk, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Számos országhoz viszonyítva hátrányunk, adósságunk van ezen a téren.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei általános iskolás tanulók körében végzett empirikus vizsgálatban annak az agresszív viselkedésnek a feltárására vállalkoztunk, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió).

Az eredmények elemzése rávilágít az iskolai erőszak-zaklatás gyakoriságára, a tanulók személyes érintettségére, a szerepviselkedésben tetten érhető történésekre (a bántalmazás típusa, oka, lokalizációja). A vizsgálatot egy általunk összeállított bullying-kérdőív segítségével végeztük 505 tanuló részvételével.
A vizsgálatban azt igyekeztünk feltárni, hogy az érintett tanulócsoportokban a zaklatás, az erőszakoskodás, a bántalmazás milyen formában, milyen kiváltó ok miatt és az intézmény mely színterén valósul meg leginkább.

A vizsgálat eredményei

1. táblázat • A bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből (Használható adat: 132 fő)
Sorszám A bátalmazás típusának megnevezése Érintettségi mutató az áldozat szemszögéből
%
1. Csúfolnak 132 100,0
2. Bosszantanak, cukkolnak 96 72,7
3. Kihagynak a játékból 22 16,6
4. Elveszik a dolgaimat 35 26,5
5. Nem barátkoznak velem 25 18,9
6. Megvernek 25 18,9
7. Fenyegetnek 11 8,3
8. Zsarolnak 5 3,7
9. Egyéb módon bántanak 22 16,6

Bizonyítható, hogy az érintett iskolákban, tanulócsoportokban a bántalmazás többféle formája, típusa jelen van. Úgy tűnik, hogy az áldozatok közül legtöbben a verbális agressziót élik meg, attól szenvednek, de a fizikai bántalmazás és az indirekt formák esetei is regisztrálhatók. Az érintett tanulók valamennyi formában áldozatnak érzik magukat, és félnek az iskolában. A sértettek úgy érzik, hogy nem tudják megvédeni magukat.

2. táblázat • A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögéből
(Használható adat: 132 fő)
Sorszám A bántalmazás vélt oka Érintettségi mutató az áldozat szemszögéből
%
1. Erősebb (erősebbek), mint én 56 42,4
2. Idősebb (idősebbek), mint én 31 23,5
3. Jobb tanuló vagyok 30 22,8
4. Gyengébb tanuló vagyok 12 9,0
5. Szemüveges vagyok 13 9,8
6. „Más” vagyok, mint a többiek 57 43,1
7. Engem nem szeretnek a többiek 15 11,4
8. Nincs barátom, aki megvédjen 9 6,8
9. Látják rajtam, hogy félek tőlük 33 25,0
10. Én nem ütök vissza 67 50,7
11. Ő vagy ők a vezetők a csoportban 18 13,6
12. Egyéb ok miatt bántanak 34 25,7

A tanulók véleménye, válasza azt jelzi, hogy a bántalmazás célpontja és áldozata leggyakrabban a védekezésre képtelen (50,7%), a félénk (25,0%), a magára maradt (11,4%) gyerek. Leggyakrabban őket terrorizálják a náluk erősebbek és idősebbek. Vizsgálatunk eredménye azt mutatja, hogy a tanulmányi teljesítmény és a külső jegyek kevésbé játszanak szerepet az áldozattá válásban. Az áldozatok az osztályhierarchiában elfoglalt vezető helyet csak részben tartják olyan körülménynek, amely miatt a támadók célpontjává válhatnak. Az egyéb ok miatti bántalmazás okaként az antipátiát („ellenszenvesnek tartanak, nem tartanak szimpatikusnak”) és a szegénységet („szegény” vagyok) jelölték meg. Jelentős oknak tűnik a másság (43,2%) is.

3. táblázat • A bántalmazás oka a támadó szemszögéből
Sorszám A bántalmazás okának megnevezése Érintettségi mutató a támadó szemszögéből
%
1. Idegesítenek 65 100,0
2. Erősebb vagyok 12 18,5
3. „Főnök” vagyok 6 9,2
4. Jobb tanuló vagyok 3 4,6
5. Gyengébb tanuló vagyok 4 6,1
6. Örömöm lelem benne 10 15,4
7. Tudom, hogy félnek tőlem 10 15,4
8. Talpnyaló 31 47,7
9. Gyáva 14 21,5
10. „Más”, mint amilyen én vagyok 14 21,5
11. Egyedül van, nincs barátja 8 12,3
12. Dicsekvő 64 98,4
13. Beképzelt 63 96,9
14. Jó érzés látni, hogy szenved 6 9,2
15. Ettől „nagynak” érzem magam 6 9,2
16. Tekintélyem lesz tőle 3 4,6
17. Félek 3 4,6

A támadók által elkövetett erőszakos magatartás, zaklatás okai között a támadók első helyen azt nevezik meg, hogy az áldozatnak már a „jelenléte” is zavarja őket, rossz hatással vannak a közérzetükre (idegesítik őket: 100%). Másrészt azokat a verbális jellegű okokat emelték ki, amelyeket az áldozatok köznapi kommunikációjában megnyilvánuló „jellemzőkkel” hoztak összefüggésbe. Azért támadják őket, mert dicsekvők (98,4%), beképzeltek (96,9%), talpnyalók (47,7%), gyávák (21,5%). A támadók egy része nem titkolta, hogy örömét leli abban, ha másoknak fájdalmat okozhat, illetve jó érzéssel szemléli, ha társai szenvednek, ha félnek tőle. A tanulmányi teljesítmény és a külső jegyek a támadók esetében sem jelentenek meghatározó szerepet agresszív magatartásukban. A „másság” a támadók okai között is megjelent (21,5%).

A támadók többnyire kisebb gyerekeket bántalmaznak. Jellemző rájuk, hogy nemcsak az osztályban, az osztálytársakkal, hanem az iskolában a tanárokkal és otthon a családtagjaikkal is agresszíven viselkednek.
Jellemzőjük az is, hogy többnyire ugyanazt a tanulót bántalmazzák az adott csoportban. Keresik azok társaságát, akik hajlandóságot mutatnak a hozzájuk való csatlakozásra. Rövid idő alatt felismerik, hogy a hajlandóságot mutatók nemcsak csatlakoznak, hanem többnyire utánozzák is az agresszív viselkedésüket. A tanulók agresszivitása érzelmeikben, indulataikban is megjelenik.

4. táblázat • A bántalmazást követő érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fő)
Sorszám A bántalmazást követő érzések megnevezése Érintettségi mutató a támadó szemszögéből
%
1. Megkönnyebbülést érez 29 44,6
2. Örömet érez, mert látja, hogy a sértett szenved 12 18,4
3. Jó érzés, hogy félnek tőle 11 16,9
4. Még agresszívebbnek érzi magát 21 32,3
5. Bűntudata van az agresszív cselekedet miatt 29 44,6
6. Nincs bűntudata az agresszív cselekedet miatt 36 55,4
7. Fél a következményektől 63 96,9

Az, hogy a támadók az okozott kegyetlenkedés után örömet éreznek a mások szenvedése láttán (18,4%), hogy megkönnyebbülést éreznek (44,6%), hogy a düh, az indulat levezetése még agresszívabbá teszi őket (32,3%), jelentősen befolyásolhatja a történések, az események kimenetelét, következményeit. Úgy ítéljük meg, hogy növelheti az erőszakos viselkedés, az agresszivitás szándékosságát, gyakoriságát, az érintett közösségek kapcsolatainak zavarait. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a támadók jelentős része (53,4%) egyértelműen kinyilvánította, hogy semmiféle bűntudata nincs az agresszív cselekedet miatt. A vizsgálati személyek döntő többsége (96,9%) úgy vélekedett, hogy fél a következményektől. Ennek többféle jelzésértéke lehet. Egyrészt akadályozó erővel bírhat, és a pozitív szociális irányultságra való hajlandóságot mutatja. Másrészt: az alapján, hogy félnek a következményektől, de mégis agresszíven viselkednek, arra következtethetünk, hogy az érintett iskolák „büntetésrendszerének” nincs visszatartó ereje, gátló hatása.

Egy intézményben nem lehet közömbös, hogy a kortárscsoportokban kialakult konfliktusok tisztázására, az esetleges zaklatásokra, bántalmazásokra milyen helyszíneket választanak a tanulók.

5. táblázat • A bántalmazás, zaklatás lokalizációja az iskolában
(Használható adat: áldozat – 132 fő; támadó – 65 fő)
Sorszám A bántalmazást követő érzések megnevezése Érintettségi mutató
az áldozat szemszögéből a támadó szemszögéből
% %
1. Osztályteremben, órán 28 21,2 19 29,2
2. Osztályteremben, szünetben 129 97,7 65 100,0
3. Iskolában, a folyosón 46 34,8 34 52,3
4. Iskolában, az udvaron 41 31,0 44 67,7
5. Iskolában, a WC-ben 10 7,6 12 18,5
6. Iskolán kívül, az utcán 33 25,0 65 100,0
7. Egyéb helyen 11 8,3

Az erőszakos magatartás, a zaklatás lokalizációja tekintetében az áldozatok és a támadók véleménye hasonlóságot mutat. Igen magas az osztálytermekben elkövetett bántalmazás a szünetben (áldozatok 97,7%, támadók 100%) és a tanórán (áldozatok 21,2%, támadók 29,2%). Ezt követi az iskola udvarán és folyosóján elkövetett bántalmazás. A tanulók kevésbé választották válaszaikban a WC-t. Megdőlni látszik az a közismert állítás, hogy az iskolai WC a zaklatások, a verekedések, a „nagy leszámolások” helyszíne. Úgy tűnik, hogy a tanári felügyelet megerősítését (az udvaron, a WC-ben) felismerték a tanulók és más, kevésbé felügyelt helyszínen zajlanak az események (az osztályteremben, az utcán). Az egyéb kategóriában legtöbben szórakozóhelyet jelöltek meg. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az osztálytermek még a tanítási óra ideje alatt is helyszínül szolgálnak (áldozatok 21,2%, támadók 29,2%).

A vizsgálat eredményei elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy személyes a felelősségünk abban, hogy minél több információt szerezzünk a gyerekek közötti agresszióról, és megoldásokat, programokat dolgozzunk ki az erőszak, a zaklatás ellen.

(A vizsgálati eredményekről az Alkalmazott Pszichológia című folyóirat 2004. VI. kötet 4. számában (19–35. oldal) és „Az iskolai zaklatás-erőszak pszichológusszemmel” című kiadványban számoltunk be részletesen (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Füzetei 19., Nyíregyháza, 2004).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.14.
Modellváltás a felsőoktatásban: azt se tudni ló-e vagy szamár
Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő á...
(Forrás: mérce)
--
2020.08.14.
Éremesőt hozott az online verseny
A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.14.
Mérnökök: Elszomorítók az idei felvételi adatok
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.14.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.14.
Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep