Tanári LÉTkérdések

Megjelent a RAABE márciusi kiegészítő kötete

Akár helyben is megtekinthető a dolgozat

– mármint az érettségi. A cikk szerzői az érettségi elnökök szemszögéből írnak az „új” érettségiről. A botránytól zajos légkörben alig lehetett észre venni, hogy kétszintű érettséginek korszakos szakmai jelentősége van. Végső soron helyeselhető törekvés, hogy az érettségi és a felvételi összevonása folytán egy vizsgával kevesebbet kell letenniük a továbbtanulni szándékozóknak, idővel fölöslegessé válhatnak például az általában nagyon költséges felvételi előkészítők. Az is örvendetes, hogy a vizsgakövetelmények a lexikális ismeretek felől fokozatosan az ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása, a képességszint megállapítása felé mozdul el. Előrelépést jelent továbbá az objektivitásra törekvés, az emelt szinten történő független vizsgáztatás és a követelmények jogszabályokban történő rögzítése. (A cikk szerzői Petróczi Gábor és Plaszkóné Szokircsák Ágnes.)

Már megint hogy nézel ki?

– hangzik Milicz Ákos írásának címe. A szerző konkrét eseteket bemutatva segít értelmezni a diákjogokat. A felvetett problémák nagyon izgalmasak és aktuálisak, a hozzáfűzött értelmezések tanulságosak, bár úgy vélem, a napi pedagógiai gyakorlatban történő alkalmazásuk számos gyakorlati problémát vet fel. A jogszabály ugyanis fontos, de korántsem elégséges feltétele annak, hogy a pedagógus a felmerülő és gyarapodó számú problémákat, konfliktusokat hatékonyan tudja kezelni. Ezzel együtt kiindulásként nagyon lényeges, hogy legalább a jogszabályokkal tisztában legyen, már csak azért is, mert tanítványai többsége ezeket jól-rosszul ismeri és érvényesíteni törekszik. Ugyanakkor tudomásul kell venni: az iskola olyan társas közeg, ahol a jogszabályok nem elegendők ahhoz, hogy tanárok, tanulók (és szülők) megfelelően tudjanak együtt élni, illetve dolgozni. Nem is szólva arról, hogy a diáknak az iskolán kívüli lénye is része a személyiségének, amelyet a pedagógusnak mégiscsak fejlesztenie kellene.

Bezár a büfé?

A 11/1994. MKM rendelet már sokadik módosításán van túl. Farkas Ildikó dr. cikkéből sok egyéb információ mellett az is megtudható, hogy mikor kötelező bezáratni az iskolai büfét.

Szűkösebb lesz a közoktatás költségvetése

Ezt a lehangoló, bár ma már senki számára sem meglepő címet viseli Petróczi Gábor tájékoztató jellegű írása. Ebben olvasni lehet a pedagógusbérek 1992 és 2006 közötti változásáról, a közoktatás 2006-os költségvetésből való részesedéséről, valamint az egyes közoktatási feladatok finanszírozásáról. Arról is értesülhetünk, hogy a közoktatási törvény által szabályozott pedagógus-továbbképzés és a pedagógus-szakvizsga rendszere a forráskivonás ellenére is változatlan előírások szerint funkcionál. A nehézségeket – Petróczi szerint – a következők okozzák:

• A 2003-ban elkészített továbbképzési terv továbbra is érvényes.
• A 2005. március 15-ig rögzített továbbképzési terv alapján már a rendelkezésre álló pénzügyi keretek pontos ismeretét megelőzően meghatározta a 2005/2006. tanév feladatait. Ezek alapján a korábbi továbbképzési terveket általában teljesen lefedték, igen takarékosan kell bánni tehát a rendelkezésre álló forrásokkal.
• A 2006. márcus 15-ig elkészítendő beiskolázási tervet nagy valószínűséggel alaposan meg kell kurtítani, a hátralévő három esztendőre várhatóan csökkenteni kell az elvégzett továbbképzések szintjét, több saját forrást kell mozgósítani a továbbképzési költségek fedezésére.
• A nehézségeket fokozza, hogy 2006-ra megszűnt a középiskolai tanárok számára biztosított, fejenként 10 ezer forintos normatíva, amelyet a kétszintű érettségi vizsgára való akkreditált továbbképzésre kell fordítani, így ezt a kötelezettséget is a pedagógus-továbbképzés rendelkezésére álló csökkentett normatívából kell teljesíteni.

Mostantól tehát még ügyesebb kell elköltenünk a pénzünket, hogy mindenre jusson…