Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. május 2. kedd, 6:19

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 33.

Széttöredezett világ

A következő szöveg megvitatásának pedagógiai célja, hogy a diákokban tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelen valóságában történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.

(A rádióban, a televízióban) bejelentik például, hogy egy várost bombatámadás ért, és több száz ember maghalt, majd arcpirító módon egy szappan- vagy borfajtát reklámoznak. Ugyanaz a bemondó, ugyanazon a behízelgő… és tekintélyt parancsoló hangon, amelyet az imént arra használt, hogy meggyőzzön a politikai helyzet súlyosságáról, most fizetett hirdetésként egy mosószermárka érdemeit ecseteli a hallgatóságnak. A híradókban a megtorpedózott hajók képeit egy divatbemutató felvételei követik. Az újságírók ugyanakkora terjedelemben számolnak be egy kezdő színésznő bugyuta gondolatairól és étkezési szokásairól, mint fontos tudományos vagy művészeti eseményekről. Így aztán már nem érint meg bennünket az, amit hallunk. Már nem izgatjuk fel magunkat, érzelmeink és kritikai ítélőképességünk eltompul, s végül mind közömbösebben viszonyulunk a világ eseményeihez is. A „szabadság” nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal. De a különbség rendkívül fontos: amíg a gyerek például tudja, hogy milyen egy ház, s ezért felismeri a ház részeit azokban a kis darabokban, amelyekkel játszik, addig a felnőtt már nem látja az „egész” jelentését, amelynek a részei a kezébe kerülnek. Teljesen megzavarodik, és ijedten bámul ezekre a kicsiny értelmetlen töredékekre.

Bibliográfiai adatok: In: Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől. Akadémiai Kiadó. 1993. 204-205. o.

A feldolgozás egy lehetséges menete

Erre vállalkozó tanulók előzetes feladatként feljegyzik az előző este 19 és 20 óra között a televízió által közvetített információk témáit. Néhány tanuló megvizsgál egy-egy internetes híroldalt, felvázolja, milyen információk találhatók rajta. A foglalkozás az ő általuk összeállított listákkal, beszámolókkal kezdődhet.

Ezt követően minden tanuló kézbe kapja, és önállóan elolvassa a szöveget, majd lehetőség nyílik arra, hogy – amennyiben valami nem világos a számára –, kérdéseket tegyen fel, melyeket a tanár megválaszol.

A diákok 3-4 fős csoportokba rendeződnek. Kijelölnek egy jegyzőt, egy beszélgetésvezetőt és egy szóvivőt. Majd beszélgetnek a szövegről a következő kérdések alapján (A kérdések mindenképpen jelenjenek meg írásban egy mindenki által jól látható helyen.)

  • Egyetértetek-e a szöveg tartalmával?
  • Milyen következményekkel jár, hogy a világ dolgai ilyen széttöredezett formában jutnak el hozzánk?
  • Rátok hogyan hatnak a rádió, a televízió által közvetített információk?
  • Milyen információk keltik fel az érdeklődéseteket? Előfordult-e már, hogy valamilyen hírnek, információnak alaposabban utána néztetek? Ha igen, melyik volt ez?
  • Mit gondoltok a reklámok üzeneteiről?
  • Előfordult-e, hogy valamilyen hír, információ szorongást, félelmet keltett bennetek?
  • Hogyan hatnak rátok az internet közvetítésével érkező információk?
  • Előfordult-e már veletek, hogy valamilyen témával kapcsolatban tudatosan kerestetek információkat a világhálón? Melyik volt ez a téma?

A csoport szóvivői ismertetik az osztállyal a beszélgetések tapasztalatait. Az egymással ellentétes nézeteket megvitatják.

A személyes élmények, tapasztalatok megbeszélése után arról eshet szó, hogy mit lehet tenni az információs társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása, illetve a veszélyek csökkentése érdekében.

Tanácsok a pedagógusnak

A média világában szocializálódó nemzedék számára természetes a világ felgyorsulása, a napi információk szelektálatlan áradata. A pedagógusnak tehát számolnia kell a szocializációs környezet hatásaival, jelesül az információk kontrollálhatatlansága következtében bizonyos tabuk megszűnésével, az ingerküszöb megemelkedésével, a látásmód felgyorsulásával, a felületességre csábító sokrétűséggel, a manipulálhatósággal, a kritikai érzék eltompulásával, a feldolgozatlan sokkoló hatású hírek (és rémhírek) által kiváltott szorongással stb.

Az itt tárgyalt szövegben még nem szerepel az internet, pedig ott ugyanez a jelenség hatványozottan jelentkezik a különböző tartalmú weblapokon (illetve az azokon kérve-kéretlenül felbukkanó reklámok közvetítésével).

Lehetetlen elzárni és megóvni a gyerekeket ettől a hatásdömpingtől, ezzel a világgal együtt kell élni, sőt az ebben a világban nálunk biztonságosabban mozgó tanítványainkat meg kell tanítanunk arra is, hogy miként fordítsák hasznukra a technika nyújtotta lehetőségeket. Azt a körülményt tehát, hogy hozzáférhetnek szinte minden, eddig csak a felnőttek számára létező információhoz.

Nagyon lényeges, hogy a pedagógus

  • ne akarja kioktatni a diákokat, ne háborodjon fel azon, hogy őket más és másképp érdekli, mint ahogyan ezt az iskola hagyományos értékei mentén esetleg elvárja;
  • tudomásul vegye, hogy a gyerekek nem feltétlenül arról, illetve nem csupán arról értesülnek, amiről ő: lehet tehát, hogy olyan témák kerülnek terítékre, amelyben ő tájékozatlan;
  • hagyja a gyerekeket megnyilatkozni, és engedje, hogy saját érdeklődési körüknek és tempójuknak megfelelően szembesüljenek az esetleges káros hatásokkal, és találjanak megfelelő stratégiákat a veszélyek kivédésére, elkerülésére, illetve idővel váljanak képessé a média által nyújtott pozitív lehetőségek kiaknázására;
  • törekedjen arra, hogy megmaradjon a moderátori szerepkörben, tehát tartsa mederben a beszélgetést, de ne erőltesse rá hatalmi szóval a gyerekekre a saját véleményét.

Nagyon fontos, hogy a diákok kibeszélhessék magukat, és motiváltak legyenek arra, hogy elgondolkodjanak a felmerülő problémákon.

Ezen a foglalkozáson csupán arra lehet vállalkozni, hogy legalább a jelenség szintjén tudatosítsuk a gyerekekben a média közvetítésével érkező benyomások esetlegességét, a világról alkotott kép széttöredezettségét. Ez a tudatosítás egy apró lépés abba az irányba, hogy felülvizsgálják az információtömeg rájuk gyakorolt hatását, és megpróbálkozzanak az információmorzsák saját világképükben történő elhelyezésével; hogy eljussanak addig, hogy kritikával kezeljék a felesleges, hatásvadász, manipulációt célzó elemeket, és megpróbáljanak alaposabban utánanézni bizonyos őket is érdeklő és érintő kérdéseknek.

Ez a beszélgetés természetesen csak akkor lehet hatásos, ha beleépül a teljes pedagógiai folyamatba, tovább lehet beszélgetni róla nem csupán osztályfőnöki, hanem társadalomismeret-, médiaismeret- és számítástechnika-órákon, esetleg a tanítási órákon kívül is.

Ehhez lenne nagyon hasznos, ha az osztályban tanító más tanárokkal meg lehetne vitatni a felmerülő kérdéseket, esetleges problémákat. Ennek éppen itt azért is lenne roppant nagy jelentősége, mert ebben a kérdésben a pedagógusok többsége legjobb esetben egy fél leckével jár tanítványai előtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.31.
Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntart...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.31.
A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása
gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.07.31.
Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM
Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi orsz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep