Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. január 3. szerda, 16:23
Címkék:

Baranyai Imre

Munkajogi tanácsadás az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapján

A honlap tanácsadóját szerkesztő Baranyai Imre közoktatási szakértő alábbi cikkében a leggyakrabban feltett munkajogi kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtötte össze. Írását különösen ajánljuk azoknak a kollégáinknak, akik munkajogi problémájukkal hozzánk fordulnának. Elképzelhető ugyanis, hogy kérdésükre a cikkben is megtalálják a választ… A tanulmány a Raabe TANÁRI LÉTkérdések 2006. decemberi számában jelent meg.

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE) 2001 óta bejegyzett közhasznú társadalmi szervezet. A bejegyzés évében indult el a szervezet honlapja, és 2002 óta működik rajta a Tanácsadó rovat.

A szolgáltatás alapelve a kérdezők adatainak messzemenő védelme, az anonimitás iránti igény maximális tiszteletben tartása. Ezért a publikus választ kérőknek a honlapon, a nem az internet nyilvánosságának szánt, titkos kérdésekre e-mailben válaszolunk.

Kezdetben elsősorban nevelési kérdések, mentálhigiénés problémák megválaszolására vállalkoztak a rovat munkatársai, és – bár mindig akadtak munkajogi vonatkozású kérdések is – az ilyen jellegű tanácsok iránti igény 2005-ben erősödött fel annyira, hogy szükségessé vált munkajogban jártas szakember bevonása.

A kezdetektől számítva összesen 1300 kérdés érkezett a Tanácsadóhoz, ebből 1120 volt munkajogi vonatkozású. Ezek közül 907 az elkülönített munkajogi rovat működtetésének indítása, azaz 2005 októbere óta érkezett.

Az osztályfőnöki honlap látogatóinak 70 százaléka keresőn keresztül jut el hozzánk, és egyharmaduk kimondottan a Tanácsadó rovatot keresi. Ezt részben az is magyarázza, hogy a Tanácsadóban megjelenő publikus válaszokban olyan sok munkajogot érintő kulcsszó található, hogy az interneten keresők az elsők között találnak rá az osztalyfonok.hu-ra.

Figyelemreméltó adat, hogy a Google keresőben az elmúlt héten (2006. október 16-a és 22-e között – A szerk.) első találati helyen állt az osztályfőnöki honlap a közalkalmazott kifejezésnél (ami számunkra persze öröm, ám a közpénzből fenntartott, kifejezetten a közalkalmazotti szférát célzó honlapok működtetői számára akár még elgondolkodtató is lehet); második helyre került a gyermekvédelem, a pedagógus igazolvány, harmadik helyre a veszélyeztetett gyermek kifejezésnél. A jubileumi jutalom, a tanítási időkeret kifejezésre keresve pedig a hetedik helyen szerepelt a lap. Ez utóbbi témák viszonylag magas előfordulási aránya persze nem csupán a Tanácsadó rovatnak köszönhető, hanem a lap egyéb, gazdag pedagógiai tartalmainak is.

A munkajogi tanácsadó rovatban leggyakrabban felmerülő témák 2005 októbere óta
Témák Az előfordulás száma
13. havi fizetés 85
Jubileumi jutalom 42
Szabadság kiadása 39
Besorolás 38
Kinevezés, szerződés 34
Szakkönyvtámogatás 21
Kötelező óraszám 19
Felmentés, lemondás 19
Túlóra 19
Érdekérvényesítés (a szakszervezet, a KT jogköre, vezetői túlkapások, hatalommal való visszaélés stb.) 19

A jelenlegi tanév első két hónapjában 348 kérdés érkezett a tanácsadóhoz, ennek csaknem kétharmada volt publikus. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban a kéthónapos keretidővel és a teljesítménymutatóval kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe. A felvetett kérdések fele azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy egyáltalán elrendelhető-e a 2 többletóra. Gyakran merülnek fel még a nyugdíjazással, az alkalmazás feltételeivel, illetve ezek módosításával kapcsolatos problémák, valamint a gyest és a gyedet érintő kérdések.

Tematikus válogatás a Tanácsadó rovathoz érkező kérdésekből
és az ezekhez tartozó válaszok

Órakedvezmény

– Munkaközösség-vezetőnek jár-e munkaidő-kedvezmény?
– Milyen órakedvezmények adhatók az óvodában a KT elnökén és tagjain kívül? Ha adható, mi a jogszabályi háttere?

Ezt a közoktatási törvény 1. sz. melléklete harmadik részének II. pontja tartalmazza:

„7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes felkészítő kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes – e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következő feladatok ellátásához:
a) E keret terhére
– az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani;
– ha az iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, kollégiumban nem kötelező a könyvtáros-tanár (tanító) alkalmazása, kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához.
b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti
– a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával,
– diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával,
– a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.
8. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az óvodában és az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként, tanulónként heti egy óra időkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.”

– Ha a Közalkalmazotti Tanács elnökére, tagjaira vonatkozó órakedvezményeket figyelembe vesszük, a délutáni óráim elrendelése szükségtelenné válik. Kötelező-e a törvényben előírt órakedvezmények betartása, vagy el lehet térni tőle? A megállapodás ellenére kezdeményezhetem-e a törvény betartatását, a Közalkalmazotti Szabályzat módosítását?
– Megválasztott Közalkalmazotti Tanács Elnöke vagyok két éve. Tavaly megkaptam e munkámért az órakedvezményemet, idén azonban közölték velem, hogy nem jár a kedvezmény, és a kapcsolódó feladataimat végezzem el munkaidőn túl. Melyik jogszabályra hivatkozhatom, amelyik alapján megkaphatom a kedvezményt? Azt mondták: amennyiben egy szakértő írásba foglalja, hogy nekem jár a kedvezmény, akkor talán megkaphatom.

A közalkalmazotti tanács tagjainak munkaidő kedvezményéről a Munka Törvénykönyvének 62.§-a rendelkezik:

„62. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzé tehesse.
(2) Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás e törvénytől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.
(3) Az üzemi tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 28. § szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot az üzemi tanács gyakorolja.”

A közoktatási törvény 1. sz. mellékletének Harmadik rész II. szakasza alapján pedig a szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25. §), továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.

– Jár-e az osztályfőnöknek órakedvezmény az általános iskolákban, vagy csak adható?

A törvény alapján kötelező biztosítani az órakedvezményt az osztályfőnök részére.

– Tantestületünkben az adható órakedvezmények jelentős részét két kolléga kapta meg. Szeretném tudni, az órakedvezményeknek van-e felső határa.

A kötelező és adható órakedvezményeknek együttesen nincs felső határa.

– Jár-e a Diákönkormányzatot segítő kollégának órakedvezmény? Ha igen, mennyi?

A diákönkormányzatot segítő kollégának a 138/1992. sz. kormányrendelet alapján pótlék jár (amelynek összege a pótlékalap 12–30%-a között kell lennie).
Órakedvezmény csak adható a következő jogszabály alapján:

„b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti
– a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával,
– diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával,
– a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.”
(Közoktatási törvény 1. sz. melléklete harmadik rész II. 7. pontja)

– Szakmát tanuló 12. osztályban vagyok osztályfőnök. Az osztályom egy hetet jár iskolába, egy hetet pedig gyakorlatra. Órarendjükbe egy osztályfőnöki óra van beépítve. Mennyi órakedvezmény illet meg ebben az esetben osztályfőnökként?

Az oktatási törvény alapján a megtartott osztályfőnöki óra mellett heti egy órát be kell számítani az osztályfőnököknek (tehát egy órakedvezmény minden osztályfőnököt megillet). Ez az órakedvezmény csak akkor nem jár, ha az osztályfőnöki feladatok miatt teljesítménypótlékot határoztak meg, amely összeg viszont tartalmazza az osztályfőnöki pótlékot is.

Kinevezés

– Hogyan lehet egy közalkalmazottnak két munkaviszonyból származó jövedelme? Ez két munkahelyen történik, egyik sem megbízásos jogviszony.

Jogilag semmi sem tiltja, hogy egy munkavállalónak egyszerre két helyen is legyen közalkalmazotti jogviszonya. Sajnos egyre több kollégának kényszerűségből van két helyen jogviszonya, mivel egyik iskolában sem tudnak teljes óraszámot biztosítani a számára.

– Augusztus 31-én lejárt a határozott idejű közalkalmazotti szerződésem (gimnáziumi tanár vagyok), és még nem kaptam kézhez a következőt, pedig szeptember 5-e van. Ilyenkor kötelező-e határozatlan idejűt kapnom, mivel tovább dolgoztam a munkaadóm tudtával? Az igazgató határozottra akarja meghosszabbítani, de szerintem ilyenkor határozatlanra kötelezhető. Jól gondolom?

Ha nem kapta meg a megszüntető papírokat az utolsó napon, és a munkahelyi vezető tudtával tovább dolgozott, akkor a törvény szerint határozott idejű kinevezését határozatlan idejűnek kell tekinteni.

– Nyugdíjas pedagógus határozott idejű szerződéssel történő alkalmazása esetén lehet-e megállapodás kérdése a besorolási bér?

Ha közalkalmazottként foglalkoztatják, akkor a besorolási bére nem lehet kevesebb, mint a kategóriája szerinti bér.

– Egy kolléganőnk 5 évig szerződéssel dolgozott nálunk egy gyesen lévő kolléganő helyett. A gyesen lévő kolléganő ebben a tanévben visszajön tanítani. Az őt helyettesítő kolléganőre ezután is szükség lenne mint napközis nevelőre, de sajnos nem tudjuk határozatlan időre kinevezni. A kérdésem az lenne, hogy ha a kolléganő vállalja, hogy még egy évet marad határozott idejű szerződéssel, akkor megtehető-e (törvényesen), hogy továbbra is csak szerződéssel alkalmazzuk.

Az öt évtől el lehet tekinteni, ha gyesen lévő pedagógus helyettesítéséről van szó.
Vagyis, mivel eddig egy gyesen lévőt helyettesített a kolléga, továbbra is alkalmazhatják határozott időre valaki más helyettesítésére napközisként.

Besorolás

– Általános iskolában dolgozom. Főiskolán végeztem matematika- ének szakon, egyetemi végzettségem van számítástechnikából. Mindhárom szakomat a kötelező óraszám több mint 10%-ában tanítom. A munkáltatóm a fizetési fokozatom beszámításánál csak a főiskolai (F) kategóriába sorolt be, mondván a munkaköröm ellátásához csak főiskolai végzettségre van szükségem. Jogos-e ez? Az előző iskolámban H kategóriában voltam.

A törvény alapján, ha a tanári munkakör több végzettséggel is ellátható, akkor a meglévő legmagasabb szerint kell besorolni a kollégát. Ennek értelmében a kérdezőt a H kategóriába kell sorolni. A másik két plusz végzettsége alapján, mivel ezeket a munkakörében használja, 10% alapilletmény emelés illeti meg (138/1992. kormányrendelet).

– Azt szeretném megtudni, hogy H vagy F kategóriába kell-e sorolni azt a kollégát, aki két szakon főiskolai majd egy újabb szakon egyetemi diplomát szerzett, és általános iskolában tanít. Jelenleg mindhárom szakját oktatja. A fenntartó szakértője szerint általános iskolában csak a főiskolai végzettségre van szükség, így csak F kategóriába lehet sorolni, és kaphat illetménykiegészítést (3/A-t, az alap 7%-át).

A 138/1992. sz. kormányrendelet melléklete alapján:

10. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapított meg és
a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a közoktatási intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll;
b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.
c) a munkakör a közoktatási törvény 17. §-a, illetőleg 127-128. §-a alapján több iskolai végzettséggel betölthető, a közalkalmazottat a meglévő, a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján kell besorolni.

Tehát mivel általános iskolai tanárként az egyetemi végzettség is megfelelő, a kollégát H kategóriába kell sorolni, a másik két felsőfokú végzettsége alapján pedig, amennyiben ezeket legalább a kötelező óraszám 10%-ában hasznosítja, plusz 10% jár részére.

– Óvodapedagógusként dolgozom, idén fejeztem be főiskolai tanulmányaimat. Mivel még nincs nyelvvizsgám, a diplomámat nem kaphattam kézbe. Helyette egy igazolásom van az elvégzett tanulmányokról. Felettesem úgy tudja, F kategóriába csak akkor sorolhat, ha már teljes egészében megszereztem a diplomát. Ellenben én ismerek olyan esetet, hogy főiskolán utolsó éves óvodapedagógus is megkapta ezt a besorolást. Kérem szíves tájékoztatását, hol találom a törvényt, amely szerint adható így is a diplomás bér!

Valóban csak a diploma (vagy erről szóló igazolás) bemutatását követő hónaptól kötelező az átsorolás. A törvény szerint alkalmazáskor kell meglenni a szükséges végzettségnek, illetve határozott időre kinevezhető a felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatója, aki a megfelelő végzettséget készül megszerezni. Mivel azonban a besorolást a munkakör és az ehhez szükséges végzettség alapján kell ellátni, ilyen esetben meg lehet előlegezni az F kategóriát (határozott időre). Más a helyzet akkor, ha a kollégának már határozatlan idejű kinevezése van, mivel ekkor a diploma bemutatásáig valóban nem sorolhatják F kategóriába.

– Középiskolában dolgozom mint ügyviteli alkalmazott 2006.09.01-től. Főiskolai végzettségem van, de nem szakirányú, ezért ezt a besorolásnál nem vették figyelembe, mivel erre a munkakörre középiskolai végzettséget írtak elő. Kérdésem, hogy ezek alapján a C vagy a D besorolási osztályba tartozom. Én úgy tudom, érettségivel már a D osztályba kellene besorolni.

A besorolásnál a munkakört és az ehhez szükséges végzettséget kell figyelembe venni. Ha a felsőfokú végzettsége nem szakirányú, akkor ezt a munkáltatónak nem kell figyelembe vennie. Az iskolatitkári munkakör középiskolai végzettséget igényel, így a kérdező a C kategóriába sorolható.

– Szociális intézetben vezetőként dolgozom. Előírás volt az iskola elvégzése, így emelt szintű OKJ-s képzésen (1 év) szereztem meg a képesítést. Nem tudom bizonyítani, hogy az E kategória jár-e nekem. Minek számít az emelt színtű képzés?

Tudja bizonyítani, hogy az elvégzett OKJ-s tanfolyama felsőfokú vagy középfokú, mivel a képzési jegyzékben szerepelnek a végzettséghez tartozó OKJ számok is, és ennek kell szerepelnie a bizonyítványán is. Ha ez felsőfokú, akkor jár az ennek megfelelő kategória is.

– Általános iskolában tanítok. Idén júniusban szereztem egyetemi diplomát. Az iskolám nem támogatott, saját költségen tanultam végig a két évet. Bemutattam az igazgatómnak a diplomámat, de azt mondta, hogy mivel nem voltam benn a beiskolázási tervben, és különben sincs rá pénz, nem sorol át. Én úgy tudom, hogy a diploma bemutatását követő hónap elsejével át kell sorolnia.

Ha a munkakör több végzettséggel is ellátható, akkor a legmagasabb végzettség szerint kell besorolni a közalkalmazottat. Ez pedig azt jelenti a fenti esetben, hogy a végzettséget tanúsító okirat bemutatását követő hónaptól a magasabb fizetési osztályba kell átsorolni.

– Milyen besorolást kaphat tanárképző főiskola utolsó éves hallgatója, ha azt a szakot tanítja, amire képesítést fog szerezni? Alkalmazását a közoktatási törvény 127.§ (10) bekezdése lehetővé teszi, de a bérére vonatkozóan egyértelmű iránymutatást a végrehajtási rendelet nem ad. Helyes -e, ha E kategóriába sorolják, vagy besorolható F-be is a munkaköre alapján?

Miután a kérdező által is említett törvény alapján a végzős hallgatót (legfeljebb a tanulmányok befejezésének idejéig) határozott időre ki lehet nevezni, a besorolására is ez vonatkozhat.
Vagyis megelőlegezheti neki az igazgató az F kategóriát (persze a jogszabály nem kötelezi erre), de a korábbi E kategóriát is meghagyhatja a főiskola befejezéséig.

– Általános iskolában tanítok. Főiskolai végzettségem van idegen nyelvből és pedagógiából. Másoddiplomaként egyetemi végzettséget szereztem pedagógiából. Kérdésem: a besorolásomnál figyelembe kell-e venni az egyetemi végzettségemet?

Az egyetemen szerzett pedagógia szakos végzettségét természetesen figyelembe kell venni a besorolásnál, a végzettségét igazoló diploma bemutatását követő hónaptól.
A 138/199. kormányrendelet 14/A § (1) bekezdés még arról is intézkedik, hogy ha az iskolai oktatásban a pedagógus a tanári (szakos) végzettsége mellett még pedagógiai végzettséggel is rendelkezik, akkor a hasznosítás mértékétől függetlenül jár a plusz százalék is.

13. havi bér és szakkönyvtámogatás

– Önkormányzati dolgozóként azt szeretném kérdezni, hogy ha egy pedagógus munkaviszonya év közben megszűnik a megszűnéskor ki kell-e fizetni az erre az évre járó szakkönyvpénzt, valamint a 13. havi bért, ami csak januárban lenne esedékes?

A szakkönyvpénz a pedagógusok esetén az előző évi munkaviszony alapján jár. Viszont ezt csak az a pedagógus kapja, aki áprilisban is alkalmazásban áll. Ha előbb megszűnik a jogviszonya, nem jogosult erre az összegre.

A 13. havi bérrel más a helyzet, mivel időarányosan jár, ha legalább 3 havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik a kolléga. Tehát ha a tárgyévben több mint 3 havi közalkalmazotti jogviszonya volt, akkor a munkaviszony megszűnésekor az időarányos 13. havi bért ki kell számára fizetni.

– Egy vidéki iskolában dolgozom, és az lenne a kérdésem, hogy a pedagógusoknak a könyvpénz adható, vagy eleve jár mindenkinek. Az önkormányzat rossz anyagi helyzetre hivatkozva nem adott az idén, de én úgy tudom, hogy ezt nem az önkormányzat adja.

A könyvpénz az előző évi munkaviszony alapján jár. Ez nem adható, hanem a törvényben rögzített járandóság, ráadásul fenntartótól függetlenül minden pedagógust megillet.

– Iskolánkban két félállású pedagógus dolgozik. Mindketten teljes összeget kaptak a pedagógus szakkönyv vásárlásához. Jogos volt-e a kifizetés?

A szakkönyvpénz minden pedagógus munkakörben dolgozót teljes mértékben megillet függetlenül attól, hogy valaki teljes állásban vagy esetleg részmunkaidőben dolgozik.

Az elrendelhető két óra

A heti elrendelhető 2 óra elég nagy felháborodást okozott pedagógus berkekben.
E tekintetben megoszlanak a vélemények, mert páran úgy véljük, ez a két óra semmiképpen sem tervezhető előre úgy, mint a többi. Sokunk kirándulásra, játékra, múzeumlátogatásra szánja, s szerintünk nem rendelhető el, hogy e két óra keretén belül tartsunk fix szakköri vagy felzárkóztató órákat. Nem tudjuk, hogy maga a rendelet bevezetése egyértelmű-e munkáltatóink számára.

A törvény módosítása egyértelműen leírja, hogy a plusz két órát mire lehet elrendelni.

(8) A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el a pedagógus számára, ha előtte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.

A szakkör és a felzárkóztató foglalkozás is beletartozik a fenti kategóriába. De természetesen a múzeumlátogatás is ilyen.

– Az lenne a kérdésem, hogy rendelkezhet-e úgy a fenntartó, hogy ez év szeptemberétől a + 2 órát kötelező tanítási órában kell kiadni, nem pedig felzárkóztatás, tehetséggondozás, ill. egyéb tanórán kívüli tevékenység formájában? Azaz megfordíthatja-e a két időpontot?
(2006., ill. 2007. szeptemberi változások.)

Nem rendelkezhet másképpen a fenntartó sem, mivel a törvénymódosításban szereplő két óra a tanórán kívüli tevékenységeket, szabadidős tevékenységeket érinti.
Tehát például a 20 tanítási óra mellett 2 szakkör elrendelhető, de az nem, hogy 22 órában magyart tanítson egy kolléga. Arról is szól a módosítás, hogy szakkörre, egyéni foglalkozásra, szabadidős foglalkozásra stb. addig túlórát nem lehet fizetni, amíg el nem rendelték a plusz két órát ezekből a tevékenységekből.
Viszont a következő évtől a tanároknak például 22 lesz a kötelező tanítási órájuk, ahogyan a kérdező is írja. Tehát a törvény alapján nem lehet megfordítani a két időpontot.

– Az óvodapedagógusok munkaidejére mennyiben vonatkozik ez a plusz két óra? Az óvodapedagógusok heti óraszáma (32 óra) tudomásom szerint nem emelkedett. Ha az intézmény táppénzen lévő dolgozó helyettesítése után fizet csak ki helyettesítési túlórát, ezt befolyásolja a plusz két óra emelés? Nekünk is el kell-e végezni a teljes munkaidőkeretet érintő és az egyéb számításokat? A Kt. módosítása mennyiben érinti az óvodapedagógusok munkaidejét?

A díjazás nélkül elrendelhető plusz 2 óra az óvodapedagógusokra nem vonatkozik.
A tanítási időkeret és a teljes munkaidőkeret számításának kötelezettsége azonban mindenkire érvényes.

– Napközis nevelőként dolgozom, alsó tagozatban. Igazgatóm szerint, szeptembertől a kötelező óraszámom 23, és heti 2 tanítási órán kívüli foglalkozást kell tartanom. A problémám a következő: a heti 2 órát nem tudom megtartani, mert munkaidőm 11.35-től 16.10-ig tart. Előtte tanítási órák vannak, nincs szabadidős gyermek. Utána pedig egyszerűen bezár az iskola, nincs lehetőség további foglalkozásokra. Igazgatóm szerint, mivel nem tartom meg a heti 2 többletórát, kötelezhető vagyok bármennyi (akár heti 20 óra ) helyettesítésre is külön juttatás nélkül. Juttatást csak akkor fizethet számomra a helyettesítésért, ha bizonyítottan megtartottam a 2 többletórát.

Ha a kolléga napközisként letölti a kötelező óraszámát, akkor a munkáltató valóban elrendelhet még két óra egyéni foglalkozást vagy szabadidős tevékenységet. Ha ez megtörténik, akkor azt is meg kell határoznia a munkáltatónak, hogy milyen konkrét feladatról van szó, és mikor kell ezt elvégeznie. Ehhez figyelembe kell venni a kérdező időbeosztását. Azonban, ha a tanítási időkeretén felül tanórát helyettesít, ezért mindenképpen túlóradíj jár, nem kell ingyen dolgoznia.

A törvény arról rendelkezik, hogy fenti feladatokra (szabadidős tevékenység, egyéni foglalkozás, tanórán kívüli tevékenység) túlórát csak azt követően lehet fizetni, ha ezekre a feladatokra a plusz két (díjazás nélküli órát) elrendelték. A tanórai helyettesítések ettől függetlenek.

Továbbképzés

– Óvodapedagógus vagyok, pedagógus szakvizsgával rendelkezem. Szeretném még tovább képezni magam, de az intézményvezető azt mondta, gyűjthetek akármennyi órát, a hét évenkénti „előre lépésre” akkor sem vagyok jogosult. Igaz ez? Pedagógus szakvizsgát 2003 februárjában tettem.

A hétévenkénti kötelező továbbképzés minden pedagógusra vonatkozik. A szakvizsga megszerzésekor át kellett Önt sorolni a magasabb fizetési osztályba. A kötelező továbbképzés elvégzése után pedig egy évvel csökkenteni kell a fizetési fokozatában a várakozási időt (ezt akkor is csak hétévente egyszer lehet megtenni, ha valaki a hét év alatt többször is teljesíti a 120 órát).

– A hétéves továbbképzési ciklus keretében 1998-ban elkezdtem egy egyetemet, amelyet különböző (egészségügyi, családi…) okok miatt még nem fejeztem be. Tanulmányaimat több év kihagyás után most folytatom, de a munkáltatóm már 2001-től nem fizetett semmilyen továbbtanulási költséget (az én kérésemre).
A kötelező 120 órám bőven megvan az egyéb továbbképzésekből, tehát ez nem probléma.
Visszakövetelheti a munkáltató az eddig kifizetett költségtérítést (s ha igen milyen határidőig), ha nem tudom befejezni az egyetemet?
A munkám elvégzéséhez szükséges végzettségem megvan.

A fentiek alapján a kérdező teljesítette a hét évre vonatkozó továbbképzést (a 120 órát). Azonban a korábbi támogatást a másik képzésre kapta. Ha a munkáltató a beiskolázási tervben szerepeltette a kollégát azzal a képzéssel, és finanszírozták is azt, a rendelet szerint, amennyiben a saját hibájából nem teljesítette a továbbképzési kötelezettséget, a munkáltató visszakérheti a kifizetett támogatást. A 277/1997.sz.rendelet 17.§ alapján:

(8) A munkáltató – az Mt. 162. § (3) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással – a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint az (1) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. A visszafizetett összeget az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint lehet felhasználni. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesítette az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerezte meg az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt oklevelet, bizonyítványt, vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készítette el az 5. § (3) bekezdésében előírt beszámolót. A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előzőekben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, illetve a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy azt a munkáltató munkavállaló esetén rendkívüli felmondással, közalkalmazottnál a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel, illetve elbocsátással megszüntette. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik közoktatási intézményben, illetve a közoktatás irányításában helyezkedett el, és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus szakvizsgára való felkészülést. A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

– 1998-ban szereztem meg az első tanári diplomámat, a másodikat 2001-ben. A hét évenkénti összesen 120 óra továbbképzést tehát nekem legkésőbb 2008-ban kellene teljesítenem. Azonban tavaly lett 30 órám, az idén újabb 30, és még ebben az évben befejezek két képzést, az egyik 120 órás, a másik 60 órás. Ez összesen 240 óra.(Egyikért sem kellett fizetni az iskolának.) Mikorra kell teljesítenem az újabb 120 órát? A soros lépésem 2008-ban lenne, azt tudom, ez egy évvel hamarabb lesz, azaz 2007-ben. Lehet-e ezután 2 évvel újra lépni, mivel duplán teljesítettem a 120 órát? Vagy esetleg átvihetek 120 órát egy újabb ciklusra (mint ahogy pl. lehet 30, 60 stb. órát átvinni)? Milyen megoldások képzelhetők el?

Ha többször teljesíti a kolléga a 120 órát, a törvény alapján akkor is csak hétévente egyszer lehet emiatt a várakozási idejét csökkenteni. A pluszban teljesített órák azonban nem vesznek el, ezek ugyanis átvihetők a következő továbbképzési időszakra.

Szabadság

– Szeretném megtudni, hogy egy óvodában dolgozó dadus néni szabadsága mikor (mennyi időnként) nő. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló szabadsága 2 évente egy nappal emelkedik, ez a nem pedagógus közalkalmazottak esetében hogyan zajlik?

A közalkalmazotti törvény alapján a dadus néni alapszabadsága évi 20 nap, ezenfelül a fizetési fokozatának megfelelő pótszabadság jár még neki.

– 2004. nov. 12-én született meg a harmadik gyermekem, előtte aug. 21-től táppénzen voltam. A gyed után a gyest is igénybe veszem. Szeretném megtudni, hogy mennyi szabadságot kapok akkor, ha 2007. februárban, ill. 2007. augusztusban megyek vissza dolgozni. Valamint az is érdekel, hogy GYES mellett kiválthatok e vállalkozói igazolványt?

Ha gyermeke születése előtt nem volt szülési szabadságon, akkor a szülési szabadság (a szüléstől számítva 168 nap) lejártát követő egy évre jár időarányosan a szabadság. Vagyis a kérdező esetében ez kb. 2006. május 12-ig szól. A gyes ideje alatt is lehet vállalkozó, és a gyes folyósítása mellett akár teljes állásban is dolgozhat.

– Azt szeretném megkérdezni, hogy gyed/gyes után mennyi szabadság jár nekem.

Ha a kérdezőnek nem tudták kiadni 2002-ben a szabadságot (maradt 5 nap), akkor arra még a gyes lejárta után is jogosult. A törvény szerint a szülés után a szülési szabadság lejártát követő egy évre időarányosan jár a szabadság. A kollégának jár a 46 nap a 2003. évre, 2004-re pedig időarányosan (amikor lejárt a szülési szabadság plusz egy év).
Pluszként még a gyermekek utáni pótszabadság is megilleti (két gyerek esetén évi 4 nap 2003-ra, 2004-re, 2005-re és persze 2006-ra is).

– Pedagógusként dolgozom egy középiskolában, és 2003. szeptember 4-én szültem. Ezt megelőzően táppénzen voltam, valamint kivettem a 46 nap megillető szabadságomat 2003 nyarán. Gyermekem 2006 szeptember 4-én betölti a 3. évét és szeretnék visszamenni dolgozni 2006. augusztus 25-től. Mennyi szabadság jár, és mikortól kezdhetem meg a szabadság letöltését? A 2006-os évre időarányosan mennyi szabadság jár, és azt mikor vehetem ki, tekintve, hogy pedagógusként szeptembertől szorgalmi időszak van, és onnantól a tanév végéig elvileg nem mehetünk szabadságra.

Ha a szülés előtt nem volt szülési szabadságon, akkor a szüléstől számított 24 hét szülési szabadság idejére és ennek lejártát követő egy évig jár az időarányos szabadság.
Eszerint a 2004. évre a 46 nap, a 2005. évre időarányosan 8 nap, és a gyermek utáni (egy gyermek esetén 2 nap évente) 2003., 2004. és 2005. évekre összesen 6 nap. Ez összesen 60 nap. Ha a kolléga már szeptembertől dolgozni szeretne, akkor onnan kell visszaszámolnia a 60 munkanapnyi szabadságot, és így kell kérnie az elmaradt szabadság kiadását. Egyébként a 2006-os évre nem csak szeptembertől decemberig jár időarányosan majd az évi szabadság, hanem az elmaradt szabadság kiadásának idejére is. Az elmaradt szabadság kiadását a gyes folyósítása mellett is kérheti.

Kötelező óraszám

– Fizika tanárként az alacsony heti óraszám miatt napközis nevelőként is kell tevékenykednem. A napköziben több órát kell dolgoznom, mint szaktanárként. Ez hogyan befolyásolja a heti óraszámomat, illetve a közoktatási törvényben az erre vonatkozó szabályozásokat (óraszám, napközis tanár vagy szaktanár) hol találom?

Ha a pedagógus különböző kötelező óraszámú munkakörben dolgozik, akkor a kötelező óráját ezek arányos részeként kell számolni.
Például ha 25%-ban fizikatanár (20×0,25=5 óra) és 75%-ban napközis tanár ( 23×0,75=17,25 óra), akkor a kötelező órája 5+17,25 óra. A munkakörök arányát a kinevezésben kell szerepeltetni.

Az egyes pedagógus munkakörökhöz tartozó kötelező óraszámokat a közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része tartalmazza.

– Mennyi a kötelező óraszáma az általános iskolai tanítónak? Mi számit túlórának?

A tanító óraszáma 21, túlórának az számít, ha ezen felül tanít. Például az osztályának 22 az óraszáma, és ezt mind ő tanítja, vagy a másik alsós osztályba áttanít, és így 21-nél több órája van.

– Feleségem pedagógus. Gyakorlati tantárgyat, élelmiszervizsgálatot tanít. A kötelező óraszám megállapításánál ezeket az órákat nem teljes óraként veszik figyelembe, hanem 0,75-os szorzót alkalmaznak. Helyesen jár-e el a munkaadó?

A közoktatási törvény 1. sz. melléklete harmadik részének II. 7. pontjában
szerepelnek az egyes pedagógus munkakörökhöz tartozó kötelező óraszámok is. Eszerint
a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató kötelező óraszáma 25. Ezeket az órákat teljes értékűként kell figyelembe venni.

Jubileumi jutalom

– Idén aug. 15-én volt 25 éve, hogy munkába álltam, és szeretném tudni, jár-e nekem ez a juttatás? A háttér a következő. 18 évig tanítottam állami általános iskolában Ez idő alatt kétszer változtattam munkahelyet, mindkét esetben áthelyezéssel. A 18 évet követően állami normatívából finanszírozott szakképzést folytató magániskolába kerültem (fenntartója egy kht.). Ez alkalommal közös megegyezéssel kerültem az új munkahelyre, mivel közölték velem, hogy magániskolába áthelyezéssel nem tudnak átvenni. Jelenleg pedig épp erre hivatkozva nem tart a munkáltatóm jogosultnak a 25 éves jubileumi jutalomra.

A jubileumi jutalom a közalkalmazottként eltöltött idő alapján jár. Sajnos a kérdező esetében a magániskolánál ledolgozott idő nem minősül közalkalmazottinak (ez csak a besoroláskor, fizetési fokozat megállapításakor számít). Nem az áthelyezés hiánya miatt, hiszen a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időszakok összeadódnak.

Ha a kolléga 7 évvel ezelőtt az állami iskolából magániskolába ment, akkor áthelyezéssel az akkori és mostani szabályok szerint nem lehetett megszüntetni a munkaviszonyt. Áthelyezésre 1992. július 1-je óta csak a közalkalmazotti (ill. köztisztviselői) törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között van mód. A jubileumi jutalom feltételeit a közalkalmazotti törvény egyértelműen szabályozza, méltányossági alapon ez sajnos nem ítélhető meg.

– Kérdésem a jubileumi juttatásra vonatkozik. 1981. aug. 11-én kezdtem dolgozni egy állami külkereskedelmi vállalatnál, majd 1992-től iskolában közalkalmazottként. 1992-ben az állami vállalatnál töltött időt, közalkalmazotti jogviszonynak értékelték. Jelenleg is közalkalmazott vagyok egy iskolában. Ebben az évben 25 éves a közalkalmazotti jogviszonyom, de a jubileumi juttatást az iskola nem akarja kifizetni részemre arra hivatkozva, hogy az 1992 előtti munkaviszonyt csak a bér besorolásánál lehet figyelembe venni, a jubileumi juttatásnál nem. Kérdésem erre vonatkozik, hogy ez valóban így van-e. Amennyiben lehetséges, az erre vonatkozó jogszabály számát is legyen szíves leírni.

A jubileumi jutalom számításakor az 1992. július 1-je előtti munkaviszonyából a külkereskedelmi cégnél eltöltött idő nem számítható be. Munkáltatója törvényesen járt el, mivel ezt csak a fizetési fokozat megállapításánál kell figyelembe venni. A közalkalmazottak jogállásáról szóló XXXIII. törvény egyértelműen rögzíti, hogy mely jogviszonyok számítanak a jubileumi jutalom számításakor:

87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban
töltött időt.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött időt.

– Pedagógusként dolgozom egy általános iskolában 1976. augusztus 16. óta. Ebben az évben kapom a 30 éves jubileumi illetményemet. Ez év szeptember 1-jén kikérővel áthelyezéssel munkahelyet változtatok. Kérdésem: Kinek és mikor kell ebben az esetben a jubileumi jutalmat kifizetni?

Annak a munkáltatónak kell kifizetnie ezt, amelynél a közalkalmazotti jogviszonya fennáll az esedékességkor, vagyis napra pontosan akkor, amikor rendelkezik a 30 év közalkalmazotti jogviszonnyal. A kérdező által leírtak alapján, ha 1976. augusztus 16-tól áll fenn a közalkalmazotti jogviszonya, akkor a kifizetés 2006. augusztus 17-én esedékes, vagyis a jelenlegi munkáltatójának kell ezt folyósítania.

4 üzenet

  1. Bánkuti Györgyi szerint:

    Kérdésem az osztályfőnöki pótlékra vonatkozik, mely szerint egy 20 éve közalkalmazotti jogviszonnyal tanárként tanító ez év szeptembertől szóban közölték vele intézményvezető helyettes, hogy ezentúl létszámához rendelték a pótlékot,, ennek megfelelően 10.000 eFt nettóval csökkentették az osztályfőnöki pótlékot és van-e valamilyen jogszabály vagy bármi amivel ezt a döntést meg lehet változtatni és jogos-e (jogszabály)? Mit javasol?

    • Szekszárdi Júlia szerint:

      Nem tudok erre vonatkozó központi jogszabályról, helyi döntés lehet. Rá kell kérdezni az okokra.

  2. Katalin szerint:

    Kedves Segítők! 2 éven keresztül voltam napközis munkaközösség-vezető, de a jövő tanévtől le szeretnék mondani erről a kinevezésről. Hogyan tehetem ezt meg szabályosan? (Szóban már jeleztem az Intézményvezetőnek.) Köszönettel!

    • Szekszárdi Júlia szerint:

      Kedves Katalin! A lemondást írásban kellene benyújtani az iskolavezetőnek. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

Hozzászólás a(z) Szekszárdi Júlia bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep