A 2006. évi 13. havi bérről

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

Bár a 13. havi bér kifizetésének határideje (2007. január 16.) már jócskán elmúlt, még mindig sok kérdés érkezik hozzánk ebben a témában. Nézzük tehát, kik jogosultak 2006-ban erre a juttatásra.

A jogosultság feltételeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 68. §-a (1)-(3) bekezdése határozza meg:

Vagyis: teljes összegre az jogosult, aki 2006-ban rendelkezett 12 havi közalkalmazotti jogviszonnyal, időarányosan pedig az, aki legalább 3 havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett.

Mely időszakok nem számítanak bele a 13. havi bérre jogosító időbe?

1. Ha a dolgozó 2006-ban 30 napnál hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon, gyesen, gyeden volt.

2. Az az időszak, melyben az alábbiak bármelyike 2006-ban külön vagy együttesen meghaladta a 6 hónapot:

• a 30 napnál rövidebb fizetés nélküli szabadság (a gyes és a gyed is fizetés nélküli szabadságnak minősül);
• a táppénz ideje;
• tartalékos katonai szolgálat;
• olyan, munkában nem töltött idő, mely alatt a közalkalmazott átlagbért vagy távolléti díjat kapott – ennek leggyakoribb esete a felmentési időnek az a része, melyben a dolgozót mentesítették a munkavégzés alól.

Ha a fenti esetek bármelyike előfordult, és ezek együttes ideje meghaladta a 6 hónapot, arra az időszakra nem jár 13. havi bér.

Ha az év fennmaradó részében a közalkalmazott dolgozott, illetve szabadságát töltötte (szabadságnak minősül a szülési szabadság is), arra az időre viszont időarányosan megilleti a 13. havi bér, ha – és itt most vissza kell kanyarodnunk a 68. § (1) bekezdéshez – ez az időszak eléri a 3 hónap időtartamot.

Példák

Néhány konkrét és gyakori példa segítségével megpróbáljuk még érthetőbbé tenni a szabályozást.

1. eset: szülési szabadság

2006. július 18-án a dolgozó szülési szabadságra ment munkahelyéről.

Teljes összegben jár a 13. havi bér, mivel a július 18-ig tartó munkavégzés és a szülési szabadság ideje egyaránt jogosultsági időnek számít.

2. eset: táppénz, szabadság, gyes

2006. január 1-től március 19-ig táppénzen volt a közalkalmazott. Ezt követően július 7-ig szabadságát töltötte, majd július 8-tól augusztus 31-ig gyesen volt. Szeptember 1-től december 31-ig dolgozott.

A fentiek közül csak a gyes idejére nem jár a 13. havi bér (mivel meghaladta a 30 napot), az év többi idejére viszont időarányosan jár az illetmény.

3. eset: gyed, szülési szabadság

A pedagógus 2006. március óta gyeden van. Azt megelőzően fél évig szülési szabadságon volt.

Ebben az esetben nem jár a 13. havi bér. 2006-ban ugyanis nincs meg a három hónap közalkalmazotti jogviszony (a 2006-ra eső szülési szabadság csupán két hónap: január és február), a márciusban kezdődő gyed pedig 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságnak minősül.

4. eset: betegállomány, szülési szabadság

2006 márciusától betegállományban volt a dolgozó, 2006 szeptemberében pedig szülési szabadságra ment.

Ebben az esetben a pontos dátumok is számítanak: ha ugyanis a betegállomány napra pontosan meghaladta a 6 hónapot, akkor csak a januártól márciusig és a szeptembertől december végéig tartó időszakra jár a 13. havi – természetesen időarányosan. Ha a betegállomány ideje kevesebb volt, mint 6 hónap, akkor a juttatás teljes összegben, egész évre jár.

5. eset: gyes, szabadság, felmentési idő

2006. június 8-ig gyesen volt a dolgozó. Augusztus 20-ig a szabadságát töltötte. Ezt követően 2007. január 8-ig felmentési idő következett. A közalkalmazotti jogviszonya 2007. január 8-án szűnt meg.

Ha a felmentési időben végzett munkát (ez két hónap), és ennek ideje a szabadsággal együtt elérte a 3 hónapot, akkor erre az időre – de csak erre – jár időarányosan a 13. havi bér. A gyes ugyanis 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak minősül.

6. eset: megszűnt munkaviszony

2006. augusztus 31-vel közös megegyezéssel megszűnt a pedagógus munkaviszonya. 2006. szeptember 1-től egy másik intézményben helyezkedett el közalkalmazottként.

A 13. havi bér teljes összegben megilleti a pedagógust. Az első munkahelynek azonban a 8 hónapra járó 13. havi illetményt a munkaviszony megszűnésekor ki kellett volna fizetnie a munkavállaló részére.

7. eset: felmentési idő

2006. július 1-jével felmentették a dolgozót. Június 25-ig dolgozott, június 26. és 30. között táppénzen volt, utána a felmentési idejét töltötte, amely alatt mentesítették a munkavégzés alól.

A január 1. és június 25. közötti időszakra jár a 13. havi bér, hiszen volt 3 hónap közalkalmazotti jogviszony. Mivel a felmentési időben több mint 6 hónapra mentesítették a munkavégzés alól, erre az időre nem jár az illetmény.

8. eset: új szerződés ugyanannál a munkáltatónál

2006. augusztus 30-ig szóló szerződéssel közalkalmazottként tanított a pedagógus teljes állásban. Ezután új szerződést kötött vele ugyanaz a munkáltató, mivel félállásban kívánta alkalmazni tovább.

Ebben a példában nem a jogosultság ténye az érdekes, hanem a teljes évre járó 13. havi tényleges összege. Augusztus 30-án, a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak ki kellett fizetnie a januártól augusztus 30-ig időarányosan járó 13. havi bért. Az új szerződés életbe lépésétől számított fennmaradó időre járó időarányos illetményt pedig legkésőbb 2007. január 16-án, de a decemberi, lecsökkent bére alapján.

9. eset: új munkaviszony áthelyezéssel

A közalkalmazott 2006 szeptemberétől új munkahelyre került közalkalmazotti státusba, méghozzá kikérőlevéllel és áthelyezéssel. Az új munkáltató a 13. havi bérnek csak az időarányos részét fizette ki, mondván: a szeptemberig tartó időszakra eső időarányos rész az előző munkáltatót terheli. Az előző munkáltató viszont nem fizet arra való hivatkozással, hogy mivel áthelyezéssel került az új munkáltatóhoz, annak a kötelessége az összes teher viselése. Vajon melyik munkáltatónak van igaza?

Ebben az esetben a döntő az áthelyezés ténye. Mivel a dolgozó áthelyezéssel került új munkáltatójához, az egész 13. havi munkabért az új munkáltatónak kell kifizetnie. A Kjt. 26. §-a (3) bekezdése alapján ugyanis áthelyezésnél a korábbi munkáltatónál eltöltött jogviszonyt úgy kell tekinteni, mintha azt az újnál töltötte volna el. A vitában tehát az előző munkáltató érvel jogosan.

—

Ha a dolgozó nem kapta meg a neki járó 13. havi illetményt, írásban kell kérnie attól a munkáltatótól, amelyet ennek kifizetésére kötelez a törvény.