Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. április 16. hétfő, 15:16

Török Ildikó

Minőségi munka – minőségi bér(?)

Amikor négy hónappal ezelőtt először értekezett „teljesítmény-csoportunk”, még nem sejtettük, mi vár ránk. Naivan azt gondoltuk, hogy lazán kirázzuk a kisujjunkból ezt a pedagógus-teljesítményértékelési szempont- és pontrendszer izét, amiről csak azt tudtuk, minden iskolának el kell készítenie… Mi is elkészítettük, és a tantestület megszavazta. Hurrá! Megcsináltuk…!

Azért álljon itt néhány észrevétel is, körülbelül olyan tiszta és átlátható rendszerben, amely a minisztérium utasításaira is jellemző:

1. Már az első ülésen hallhattuk, hogy az iskolavezetés sem tudja, ez a teljesítményértékelési rendszer csak azért készül, hogy a szegény, buta pedagógusoknak meglegyen az a kicsit vigasztaló érzésük: ők is beleszólhatnak a saját munkájuk megítélésébe, esetleg azért, hogy ne unatkozzunk, vagy ismét azok döntöttek efelől is, akik a munkaidőkeret új nyilvántartását is kitalálták…, majd módosították…, majd visszavonták, mert akkor értelmet ne is keressünk benne.

2. Összeállítottunk, aztán mindenféle más helyről megszereztünk óraelemző kérdőíveket, és ezeken is jól elvitatkoztunk. Vajon mennyire lehet objektíven értékelni az ilyen meghatározásokat: „a tanár személyisége, megjelenése”, „hangja, hanghordozása” vagy ilyen általánosságoknak van-e létjogosultsága: „kapcsolata a tanulókkal”, „ munkaformák változatossága” stb. Amikor egy konkrét személyről kellett véleményt mondanunk, azonnal kiderült, hogy nyolcan ötféle pontszámot adtunk a „személyiség”-ére.

3. Megállapítottuk, hogy minimum évi két vezetői óralátogatást, elemzést kellene véghezvinni, hogy a reálishoz közelítő értékelés születhessen egy-egy kollégáról. (Ha van olyan intézmény, ahol ezt képesek megvalósítani, kérem, jelentkezzenek!)

4. Örömmel fedeztük fel, hogy más iskolák már elvégezték ezt a munkát. Nosza, megindult a letöltés, összehasonlítás, kiegészítés, de rá kellett jönnünk, hogy még mindig nincsenek százalékok és pontok. Mire meghatároztuk az arányokat, és megszavaztattuk a tantestülettel, már ki is derült, hogy valamit kihagytunk. Kezdhettük elölről.

5. Közben minden alkalommal elhangzott az a költői kérdés: „De mi lesz a bértáblával???” Eltörlik, és csak egységes alapbér lesz, amelyhez a teljesítményünk szerint szerezhetünk súlyos tízezreket? (Fiatalabb kollégáim örülnének, idősebb kortársaim nehezményeznék, ha ez megvalósulna…) Esetleg a hatalmas bérmaradványt fogjuk szétosztani jutalomként? Arató Gergely ugyan nyilatkozott tavaly novemberben, hogy a bértábla marad, de azóta „a többi néma csend.”

6. Ki fogja ezt a töméntelen ellenőrzést és értékelést elvégezni? És mennyiért? És mikor fogunk tanítani, felkészülni stb., ha állandóan ellenőrzünk, megfigyelünk és adminisztrálunk?

7. Ha a fizetésünk egy részét ezen értékelések alapján kapjuk majd, akkor az idén éhen halhat az a kolléga, aki tavaly hosszabb ideig táppénzes állományban volt? Mert hiszen nem vett részt tanórán kívüli programokban, esetleg nem vállalhatott – önhibáján kívül – osztályfőnökséget, magyarán nem volt „terhelhető”. Erre ki tud válaszolni?

8. Ki mondja meg, hogy minek dolgozzon, mondjuk, a szerződéses kolléga éppen olyan intenzitással az idén, ha tudja, hogy jövőre mennie kell? Olvastunk olyan átfogó értékelésről is, amelyre csak három- vagy négyévente kerül sor. Akkor addig mi alapján kapja a dolgozó a fizetését vagy a jutalmát?

9. Hogyan is gondolhatja bárki is komolyan, hogy akad olyan pedagógus ebben az országban, aki elhiszi, hogy majd „minőségi munkáért – minőségi bért” fog hazavinni.

10. Ezt a ránk rótt feladatot is sokféleképpen oldották meg az iskolák. Az egyik – sztahanovista – variáció a miénk: hónapokon keresztül hol otthon, hol az értekezleten kerestük a „legjobb”megoldást. (Ami persze nem létezik.). A másik – munkaidő-kímélő – variációt is sokan alkalmazták: a leadási határidő előtt két héttel összehoztak mindenféle forrásból egy frappáns kis művet, megszavazta tantestület, oszt’ kész is voltak.

11. Vajon melyik megoldás a jobb? Senki nem garantálja, hogy a mi rendszerünk a tökéletesebb, bár rengeteget dolgoztunk vele, és senki nem vitathatja el, hogy két hét alatt is lehet jó dolgokat összevágni.

Melyik számít minőségi munkának?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.01.18.
A tankerületek akkor sem hajlandók bezárni az iskolát, ha egy pedagógus meghal
Egy általános iskola iskolapszichológusa megrendülten mesélt a 444-nek arról, hogyan veszítették el az egyik szeretett tanítójukat koronavírusban, aki az iskolában fertőződött meg több...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.01.18.
Gondolatok a tanárképzési reformról. A szükséges és a lehetséges. Gortva János hozzászólása Falus Iván írásához
Az életpályamodell ma nem ismeri el az egyéni teljesítményt, például az innovációt és a tudományos fokozat megszerzését, nem teszi lehetővé az egyes fokozatok közötti várakozási idő...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.01.17.
Van olyan óvoda, ahova közmunkások mennek be a gyerekekre vigyázni
Az egyébként sem rózsás helyzetet pedig még két kormányrendelet is nehezíti, amiknek súlyos következményei lehetnek a gyerekekre nézve. Az egyik, hogy a gyerekek a 6 éves kort elérve automatikusan...
(Forrás: 444.hu)
--
2021.01.17.
A Z generáció is jócskán megsínyli a járványt
Az említett generáció – életkorából fakadóan – egészségügyi szempontból kevésbé kitett a koronavírusnak, mint az idősebb korosztályok, hiszen hordozóként vannak leginkább számon...
(Forrás: Infostart)
--
2021.01.17.
Mit tegyünk, ha túl sok időt tölt a gyerek internetezéssel?
Lehet őket félteni, sőt kell is, de egyvalamit nem tehetünk: nem zárhatjuk ki az internetet a gyerekeink életéből, hiszen ma már a neten keresztül tanulnak, szórakoznak, tartják a kapcsolatot...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.01.17.
„A kormány mindannyiunkat megrövidít” – Tiltakozik az egyetemek alapítványba szervezése ellen a PDSZ
Úgy vélik, a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. „Az egyetemek alapítványba történő átszervezése...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep