Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

A több mint egy évtizede családi színházként ismert Kolibri az 5–12 éves korosztálynak készített élő és bábszínházi produkciók körét előbb klasszikus, modern és ifjúsági darabokkal szélesítette ki. Később a Glitterbird-program keretében a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára alapított csecsemőszínházat honosította meg Magyarországon. Ezzel olyan repertoár-színházzá vált, mely a legkisebbektől a nagykamasz korúakig minden korcsoportnak szolgál előadásokkal.

Az átalakulás története

A rendszerváltás után a fővárosi politikai vezetés az állami intézmények pluralizálásának jegyében kezdeményezte az Állami Bábszínház megosztását. 1992 elején bízták meg Novák Jánost egy, a Bábszínházból kiváló társulat alapításával, mely a büdzsé harmadából az év szeptemberében önálló útra lépett.

Az Állami Bábszínház, követve a klasszikus bábozás hagyományát, Budapesti Bábszínház néven folytatta működését, míg a Kolibri, alternatívaként, az újítások mellett kötelezte el magát. Számos korábbi gyerekszínházi axiómát itthon elsőként cáfolva bizonyította, hogy a bábos színész látható jelenléte a színpadon nem rombolja a közönség illúzióját; hogy a gyerekek figyelme leköthető hangos és erős effektusok használata nélkül is; illetve, hogy ötéves kor alatti kicsik számára is alkotható színházi produkció.

„Miután az önállósodással járó kezdeti nehézségeken úrrá lett a színház, a közönség érdeklődve várta a Kolibrire jellemző új kezdeményezéseket” – mondja Novák.

A klasszikus élőszínházi előadások műsorra tűzése mellett néhány felnőtt előadás és kortárs gyermekdarabok jelentek meg a színpadon, majd kalandos mesék, musicalek, interaktív költői játékok színesítették az eredetileg bábeladások bemutatására alakult Kolibri palettáját. Ekkor kezdték családi színházként meghatározni magukat. Filozófiájuk szerint a feladatuk nem a jövő színházi nézőinek „kinevelése”. Hanem olyan, a szülők számára is élvezetes élmény-gazdag darabok kínálata, melyek egyben hozzásegíthetik a gyerekeket problémáik megértéséhez, megválaszolásához.

Az 5–12 éves korosztálynak szóló repertoár a kamaszok számára készített előadásokkal bővült, és bővül ma is. 2003 óta pedig az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat keretében, szakemberek közreműködésével speciális színdarabok is születnek, melyek a hozzájuk kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozások segítségével megtanítják a fiatalokat az olyan konfliktusokat okozó társadalmi jelenségek kezelésére, mint a válás, az alkoholizmus, a drog, a hajléktalanság vagy a rasszizmus.

A Kolibri ugyanakkor az ötévesnél fiatalabb korosztály felé is nyitott. Az Oslói Egyetem 2003-ban kérte fel a színházat az Európai Bizottság „Kultúra 2000” pályázata keretében megvalósítandó együttműködésre. A Glitterbird-program névre keresztelt kezdeményezés az 1996-ban Norvégiában kitalált csecsemőszínház megismertetésére született. A programban a Kolibri feladata három magyarországi produkció létrehozásának megszervezése volt. Az egyiket Rácz Attila csoportja, a másikat – Vajdai Vilmos közreműködésével – Bozsik Yvette társulata, míg a harmadikat a Kolibri művészei készítették el.

A magyar vagy adaptált darabok játszása mellett a színház más-más nemzet ifjúsági előadásait is elhozza Budapestre. Az elmúlt években megrendezett osztrák és svéd után, idén Német Ifjúsági Színházi Napok lesznek szeptember 26–29. között, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház első bemutatója, a Kócsag másnapján.

Kolibri Fesztivál

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén a Kolibri Fesztivált. A szombati egész napos évadnyitón a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház produkciói mellett fellépett a pécsi Márkuszínház, a felvidéki Árgyélus Színház, a kecskeméti Ciróka Bábszínház, valamint a szintén kecskeméti Tintaló Társulás. A fesztivál programját délelőtt a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, este Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje színesítette, végül pedig Szűcs Katalin Ágnes vezetésével szakmai beszélgetés zárta.

A napokban Gyermek- és Ifjúsági Színházra keresztelt Kolibri a fesztivállal jubileumi évadot nyitott. A színház történetével összeforrt Bors néni első megformálója, a Kolibri színész-, bábszínész-stúdiójának névadója, Dayka Margit idén lenne százesztendős.

A fesztivál története

A Kolibri 1992-es megalakulásakor, repertoárjának beharangozására született a színházi évad kezdetére datált fesztivál. Az új színház gyerekbetegségekkel küszködött: az Állami Bábszínházról való leválással nemcsak a költségvetés harmadát örökölte, hanem a tehetséges fiatalokból alakult társulat mellé a pazarló módon fenntartott kiszolgáló-személyzeti struktúrát is át kellett vennie. Az alternatív bábszínház megalakításának ötletétől a gyakorlati megvalósulásáig eltelt fél év szűkösnek bizonyult az intézmény működtetésének részletes kidolgozására. Az újításokban rejlő kockázatok pedig tovább fokozták a bizonytalanságot.

Az első években az ingyenes fesztivál így létfontosságú szerepet töltött be a közönséggel kialakítandó kapcsolat terén. „A sajátjaink mellett a meghívott alternatív társulatok produkcióinak bemutatásával hirdettük: az állami bábszínház tradicionális felfogásával szemben másképp is lehet gyerekszínházat csinálni” – mondja Novák János, a Kolibri igazgatója.

Az Andrássy úti felvonulás a Kolibri Pince és a Jókai tér között, később a Budai Vár beemelése a fesztivál helyszínei közé, valamint a külföldi társulatok meghívása a fesztivál programjába, kifejezték a Kolibri új ötletekre és kezdeményezésekre nyitott szemléletét, arculatot adtak a színháznak.

A fesztivál célja az ismertség növekedésével azonban fokozatosan megváltozott. Az időközben tradícióvá vált évadnyitó programsorozaton már nem az alternatív gyerekszínházi szemlélet létjogának elismertetésére kerül a hangsúly. Az évről évre bővülő gyermek- és ifjúsági színházi repertoár bemutatása mellett a fesztivál tizenhat éves hagyományának ápolása lett a prioritás. A fesztiválon lehet elsőként hozzájutni a Kolibri-bérlethez is, ami csupán a produkciókat tartalmazza, a nézőkre bízva, mit mikor szeretnének megnézni – a színház az igények szerint állítja össze műsorkalendáriumát. „Ha esik, ha fúj, a fesztivál ma már nem maradhat el” – nyomatékosítja Novák.

Az idei programban három, a korábbi Kolibri Fesztiválokon Michel Indali díj-nyertes társulat, a Ciróka Bábszínház, a Márkuszínház, és az Árgyélus Színház mellett a kecskeméti Tintaló Társulás vendégszerepel. A Kolibri saját produkciói közül a Vándormesék – Mesevándorok című előadás pedig először kerül bemutatásra Budapesten. Az egész napos fesztiválon a színdarabok között a Kolibri Harsona Quartett muzsikál a komolyzenétől a jazzig terjedő skálán, a zenei program rangját a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, valamint Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje emeli.

Glitterbird – művészet a legkisebbekért: csecsemőszínház hároméves korig

A Norvég Kulturális Minisztérium 1997-ben kezdeményezte egy, a háromévesnél fiatalabb gyerekeknek szóló színházi program kidolgozását. Az első évben tizenhat, 2000-ben pedig már harminc művészeti csoport csatlakozott a projekthez.

2003-ban merült fel annak a nemzetközi méretű együttműködésnek a terve, mely keretében a norvég szervezők a Kolibri Színházat felkérték: Magyarországot képviselve Finnországgal, Dániával, és Franciaországgal együtt induljon az Európai Bizottság „Kultúra 2000” keretprogram három évre szóló pályázatán.

A „Glitterbird (Csillám-madár) – művészet a legkisebbekért” című program célja, hogy a színházi értelemben elhanyagolt, három év alatti korosztály számára alkalmat nyújtson a művészet megtapasztalására. Olyan, bármely művészeti ágban (színház, tánc, bábszínház) megszületendő kulturális alkotások létrehozását kívánta ösztönözni, melyek lehetővé teszik a kommunikációt a legfiatalabb korcsoporttal.

A Kolibri Színház Bozsik Yvette Társulatával és Rácz Attila csapatával működik együtt a projektben. Az előadások elkészítésére vállalkozó művészek bölcsődei szakemberekkel, zeneterapeutával és agykutatóval is konzultáltak a munka során.

A Glitterbird-előadások mindegyike önálló művészi világba nyit ajtót, melyek nagymértékben különböznek egymástól előadók, vérmérséklet, kultúrkörök, műfajok és művészi hitvallások szerint. Az alkotókkal szemben egyetlen elvárás volt: olyan igényes produkciókat kellett létrehozniuk, amelyek a korosztály lelki és fizikai adottságait kulturális különbségekre való tekintet nélkül veszik figyelembe. A Glitterbird-projekt egyik specifikuma az előítélet-mentes játék, hiszen a csecsemőknek – korukból adódóan – nincsenek előítéleteik. Az alkotóművész nem támaszkodhat nézői előzetes tudására, ezzel újfajta, „egyértelműbb” színjátszás születik.

A csecsemőszínházi előadások további jellemzője, hogy a művészi hatásokkal nem lehengerelni akarnak: sokkoló, ijesztő eszközöket nem tartalmaznak a körülbelül félórás produkciók. Az előadások ritmusa azonban alkalmazkodik a kicsikéhez, időt hagyván a szemlélődésre, a mozgások, változások nyugodt megfigyelésére. Ez indokolja a darabok felső korhatárát. A nagyobb gyerekek gyorsabbak, türelmetlenebbek, számukra a kisebbek tempója unalmassá teszi a produkciót.

Az öt résztvevő ország a 2005-ös Budapest Fesztiválon tapasztalhatta meg a nemzeteken átívelő közös munka eredményét. Az eredeti elképzelés és megvalósítás sikerét a nyugat-európaiak mellett a magyarországi teltházas előadások bizonyítják.
A Kolibri a Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatóival, valamint a Zeneművészeti Egyetem zeneszerzői osztályának bevonásával szervezi újabb csecsemőszínházi produkciók létrehozását.

A Kolibri Fesztiválon látható előadás címe Toda – a csoda gyereknyelven. A bábműfaj egyik ősi-modern, gyerekszobákból ismerős irányzata kel életre a játék során. Orosz Klaudia színes építőkockákra emlékeztető puha elemei összeforrnak-szétválnak, új és új alakot vesznek fel, s az átváltozások során az intenzív színészi játék ismerős formákat kelt életre. A történéseket magyar népdalok dallamai és improvizált zenekíséret teszik még izgalmasabbá.