Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2007. szeptember 17. hétfő, 15:22

Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

Gyermek- és Ifjúsági Színház néven működik tovább a Kolibri. „A névváltoztatás nem jelent profilváltást a műsor tekintetében, ellenkezőleg: az utóbbi években kibővült és letisztult repertoár indokolta az újrakeresztelést” – magyarázza a döntést Novák János, a színház igazgatója.

A több mint egy évtizede családi színházként ismert Kolibri az 5–12 éves korosztálynak készített élő és bábszínházi produkciók körét előbb klasszikus, modern és ifjúsági darabokkal szélesítette ki. Később a Glitterbird-program keretében a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára alapított csecsemőszínházat honosította meg Magyarországon. Ezzel olyan repertoár-színházzá vált, mely a legkisebbektől a nagykamasz korúakig minden korcsoportnak szolgál előadásokkal.

Az átalakulás története

A rendszerváltás után a fővárosi politikai vezetés az állami intézmények pluralizálásának jegyében kezdeményezte az Állami Bábszínház megosztását. 1992 elején bízták meg Novák Jánost egy, a Bábszínházból kiváló társulat alapításával, mely a büdzsé harmadából az év szeptemberében önálló útra lépett.

Az Állami Bábszínház, követve a klasszikus bábozás hagyományát, Budapesti Bábszínház néven folytatta működését, míg a Kolibri, alternatívaként, az újítások mellett kötelezte el magát. Számos korábbi gyerekszínházi axiómát itthon elsőként cáfolva bizonyította, hogy a bábos színész látható jelenléte a színpadon nem rombolja a közönség illúzióját; hogy a gyerekek figyelme leköthető hangos és erős effektusok használata nélkül is; illetve, hogy ötéves kor alatti kicsik számára is alkotható színházi produkció.

„Miután az önállósodással járó kezdeti nehézségeken úrrá lett a színház, a közönség érdeklődve várta a Kolibrire jellemző új kezdeményezéseket” – mondja Novák.

A klasszikus élőszínházi előadások műsorra tűzése mellett néhány felnőtt előadás és kortárs gyermekdarabok jelentek meg a színpadon, majd kalandos mesék, musicalek, interaktív költői játékok színesítették az eredetileg bábeladások bemutatására alakult Kolibri palettáját. Ekkor kezdték családi színházként meghatározni magukat. Filozófiájuk szerint a feladatuk nem a jövő színházi nézőinek „kinevelése”. Hanem olyan, a szülők számára is élvezetes élmény-gazdag darabok kínálata, melyek egyben hozzásegíthetik a gyerekeket problémáik megértéséhez, megválaszolásához.

Az 5–12 éves korosztálynak szóló repertoár a kamaszok számára készített előadásokkal bővült, és bővül ma is. 2003 óta pedig az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat keretében, szakemberek közreműködésével speciális színdarabok is születnek, melyek a hozzájuk kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozások segítségével megtanítják a fiatalokat az olyan konfliktusokat okozó társadalmi jelenségek kezelésére, mint a válás, az alkoholizmus, a drog, a hajléktalanság vagy a rasszizmus.

A Kolibri ugyanakkor az ötévesnél fiatalabb korosztály felé is nyitott. Az Oslói Egyetem 2003-ban kérte fel a színházat az Európai Bizottság „Kultúra 2000” pályázata keretében megvalósítandó együttműködésre. A Glitterbird-program névre keresztelt kezdeményezés az 1996-ban Norvégiában kitalált csecsemőszínház megismertetésére született. A programban a Kolibri feladata három magyarországi produkció létrehozásának megszervezése volt. Az egyiket Rácz Attila csoportja, a másikat – Vajdai Vilmos közreműködésével – Bozsik Yvette társulata, míg a harmadikat a Kolibri művészei készítették el.

A magyar vagy adaptált darabok játszása mellett a színház más-más nemzet ifjúsági előadásait is elhozza Budapestre. Az elmúlt években megrendezett osztrák és svéd után, idén Német Ifjúsági Színházi Napok lesznek szeptember 26–29. között, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház első bemutatója, a Kócsag másnapján.

Kolibri Fesztivál

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén a Kolibri Fesztivált. A szombati egész napos évadnyitón a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház produkciói mellett fellépett a pécsi Márkuszínház, a felvidéki Árgyélus Színház, a kecskeméti Ciróka Bábszínház, valamint a szintén kecskeméti Tintaló Társulás. A fesztivál programját délelőtt a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, este Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje színesítette, végül pedig Szűcs Katalin Ágnes vezetésével szakmai beszélgetés zárta.

A napokban Gyermek- és Ifjúsági Színházra keresztelt Kolibri a fesztivállal jubileumi évadot nyitott. A színház történetével összeforrt Bors néni első megformálója, a Kolibri színész-, bábszínész-stúdiójának névadója, Dayka Margit idén lenne százesztendős.

A fesztivál története

A Kolibri 1992-es megalakulásakor, repertoárjának beharangozására született a színházi évad kezdetére datált fesztivál. Az új színház gyerekbetegségekkel küszködött: az Állami Bábszínházról való leválással nemcsak a költségvetés harmadát örökölte, hanem a tehetséges fiatalokból alakult társulat mellé a pazarló módon fenntartott kiszolgáló-személyzeti struktúrát is át kellett vennie. Az alternatív bábszínház megalakításának ötletétől a gyakorlati megvalósulásáig eltelt fél év szűkösnek bizonyult az intézmény működtetésének részletes kidolgozására. Az újításokban rejlő kockázatok pedig tovább fokozták a bizonytalanságot.

Az első években az ingyenes fesztivál így létfontosságú szerepet töltött be a közönséggel kialakítandó kapcsolat terén. „A sajátjaink mellett a meghívott alternatív társulatok produkcióinak bemutatásával hirdettük: az állami bábszínház tradicionális felfogásával szemben másképp is lehet gyerekszínházat csinálni” – mondja Novák János, a Kolibri igazgatója.

Az Andrássy úti felvonulás a Kolibri Pince és a Jókai tér között, később a Budai Vár beemelése a fesztivál helyszínei közé, valamint a külföldi társulatok meghívása a fesztivál programjába, kifejezték a Kolibri új ötletekre és kezdeményezésekre nyitott szemléletét, arculatot adtak a színháznak.

A fesztivál célja az ismertség növekedésével azonban fokozatosan megváltozott. Az időközben tradícióvá vált évadnyitó programsorozaton már nem az alternatív gyerekszínházi szemlélet létjogának elismertetésére kerül a hangsúly. Az évről évre bővülő gyermek- és ifjúsági színházi repertoár bemutatása mellett a fesztivál tizenhat éves hagyományának ápolása lett a prioritás. A fesztiválon lehet elsőként hozzájutni a Kolibri-bérlethez is, ami csupán a produkciókat tartalmazza, a nézőkre bízva, mit mikor szeretnének megnézni – a színház az igények szerint állítja össze műsorkalendáriumát. „Ha esik, ha fúj, a fesztivál ma már nem maradhat el” – nyomatékosítja Novák.

Az idei programban három, a korábbi Kolibri Fesztiválokon Michel Indali díj-nyertes társulat, a Ciróka Bábszínház, a Márkuszínház, és az Árgyélus Színház mellett a kecskeméti Tintaló Társulás vendégszerepel. A Kolibri saját produkciói közül a Vándormesék – Mesevándorok című előadás pedig először kerül bemutatásra Budapesten. Az egész napos fesztiválon a színdarabok között a Kolibri Harsona Quartett muzsikál a komolyzenétől a jazzig terjedő skálán, a zenei program rangját a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, valamint Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje emeli.

Glitterbird – művészet a legkisebbekért: csecsemőszínház hároméves korig

A Norvég Kulturális Minisztérium 1997-ben kezdeményezte egy, a háromévesnél fiatalabb gyerekeknek szóló színházi program kidolgozását. Az első évben tizenhat, 2000-ben pedig már harminc művészeti csoport csatlakozott a projekthez.

2003-ban merült fel annak a nemzetközi méretű együttműködésnek a terve, mely keretében a norvég szervezők a Kolibri Színházat felkérték: Magyarországot képviselve Finnországgal, Dániával, és Franciaországgal együtt induljon az Európai Bizottság „Kultúra 2000” keretprogram három évre szóló pályázatán.

A „Glitterbird (Csillám-madár) – művészet a legkisebbekért” című program célja, hogy a színházi értelemben elhanyagolt, három év alatti korosztály számára alkalmat nyújtson a művészet megtapasztalására. Olyan, bármely művészeti ágban (színház, tánc, bábszínház) megszületendő kulturális alkotások létrehozását kívánta ösztönözni, melyek lehetővé teszik a kommunikációt a legfiatalabb korcsoporttal.

A Kolibri Színház Bozsik Yvette Társulatával és Rácz Attila csapatával működik együtt a projektben. Az előadások elkészítésére vállalkozó művészek bölcsődei szakemberekkel, zeneterapeutával és agykutatóval is konzultáltak a munka során.

A Glitterbird-előadások mindegyike önálló művészi világba nyit ajtót, melyek nagymértékben különböznek egymástól előadók, vérmérséklet, kultúrkörök, műfajok és művészi hitvallások szerint. Az alkotókkal szemben egyetlen elvárás volt: olyan igényes produkciókat kellett létrehozniuk, amelyek a korosztály lelki és fizikai adottságait kulturális különbségekre való tekintet nélkül veszik figyelembe. A Glitterbird-projekt egyik specifikuma az előítélet-mentes játék, hiszen a csecsemőknek – korukból adódóan – nincsenek előítéleteik. Az alkotóművész nem támaszkodhat nézői előzetes tudására, ezzel újfajta, „egyértelműbb” színjátszás születik.

A csecsemőszínházi előadások további jellemzője, hogy a művészi hatásokkal nem lehengerelni akarnak: sokkoló, ijesztő eszközöket nem tartalmaznak a körülbelül félórás produkciók. Az előadások ritmusa azonban alkalmazkodik a kicsikéhez, időt hagyván a szemlélődésre, a mozgások, változások nyugodt megfigyelésére. Ez indokolja a darabok felső korhatárát. A nagyobb gyerekek gyorsabbak, türelmetlenebbek, számukra a kisebbek tempója unalmassá teszi a produkciót.

Az öt résztvevő ország a 2005-ös Budapest Fesztiválon tapasztalhatta meg a nemzeteken átívelő közös munka eredményét. Az eredeti elképzelés és megvalósítás sikerét a nyugat-európaiak mellett a magyarországi teltházas előadások bizonyítják.
A Kolibri a Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatóival, valamint a Zeneművészeti Egyetem zeneszerzői osztályának bevonásával szervezi újabb csecsemőszínházi produkciók létrehozását.

A Kolibri Fesztiválon látható előadás címe Toda – a csoda gyereknyelven. A bábműfaj egyik ősi-modern, gyerekszobákból ismerős irányzata kel életre a játék során. Orosz Klaudia színes építőkockákra emlékeztető puha elemei összeforrnak-szétválnak, új és új alakot vesznek fel, s az átváltozások során az intenzív színészi játék ismerős formákat kelt életre. A történéseket magyar népdalok dallamai és improvizált zenekíséret teszik még izgalmasabbá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.21.
Gyarmathy Éva: Bizonytalanságban hagyott oktatási rendszer
yerekek, diákok, pedagógusok, oktatók és szülők kapkodják a fejüket, hogy mi folyik itt, hogyan lehetne megoldani a megoldhatatlan feladványt, amit az oktatásirányítás rárótt minden ré...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.21.
Távoktatásra állnak át a felsőoktatási intézmények Prágában
Szombaton 2046 új koronavírus-fertőzést mutattak ki a laboratóriumok Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám - derült ki az egészségügyi miniszt...
(Forrás: népszava)
--
2020.09.21.
Kásler: Ösztöl a hetedikes fiúk is megkaphatják a HPV elleni oltást
Kásler a hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondta, az oltás – mint a lányok esetében is – önkéntes és ingyenes, a védőoltást a szülői beleegyező nyilatkozat után az iskolákban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.21.
Eltűnő gyerekek, széthajszolt szülők, magukra hagyott tanárok = Siker ??? – válasz a digitális oktatásról szóló cikkünk reflexióira. SZERZŐ: Setényi János, Szepesi Balázs
Ekkora felháborodást Összkép cikk talán még nem váltott ki. Hogyan lehetett siker a karanténiskola, mikor sok tanár és szülő szétdolgozta magát, rengeteg gyerek ki- vagy lemaradt? Ezzel...
(Forrás: összkép.hu)
--
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep