Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2006. szeptember 17. vasárnap, 18:10
Címkék:

Kádár Judit

Hány éves a gyerek? (3. rész)

Életkori támpontok az alkalmas történetek és alkalmas történetmondás kérdéseihez

Kisiskoláskor 2. (9-10 éves)

Érzelmileg

Ez a harmadik-negyedik osztályos életkor a latencia késői, már labilisabb szakasza. Külsőleg kevés a változás az előző szakaszhoz képest, de a gyerek néha visszahúzódóvá, különössé válik, furcsákat kérdez, unatkozik, álmodozik, rosszalkodik, sértődékeny… egyszóval labilis. Foszladozik az a nagyszerű illúziója, hogy a külvilág birtokbavételével, a szabályok betartásával, testi ügyessége, okossága és szociális jártassága révén megszerzett kompetenciaérzésével tartósan távol tarthatja magától ambivalens érzéseit, szorongásait, indulatait. Ez egyfajta „metafizikai szorongáshoz” vezet: a gyerek olyan kérdéseken töpreng, rágódik – néha bizony kicsit kényszeres módon –, mint élet és halál, isten, lélek, túlvilág, az emberek és állatok közti különbség… és folyton alulmarad a válaszok megszerzéséért vívott csatájában. Ilyenkor magányosnak, különcnek érzi magát, de semmitől sem fél jobban, mint hogy magányos és különc legyen.

Kognitívan

A konkrét műveleti kor a maga virágjában. A gyerek magabiztosan, készségszinten alkalmazza a megtanult eljárásokat, legyen szó akár a biciklizésről, úszásról, akár a matekról vagy az illemről – ezek valamelyikéről vagy többről. Lassacskán alakul az absztrakciós képessége, ezt az mutatja, hogy már nem annyira a szabályalkalmazás izgatja, hanem a szabályalkotás. Ilyen korú gyerekek órákig teljes odaadással el tudnak vitatkozni azon, hogyan kell egy kezdőrúgást szabályosan végrehajtani, vagy hogy az, akit a labdajátékban „kidobtak”, a vonalon túlról dobhat-e vagy sem. Maga a játék ezután (idő hiányában) nem is mindig kezdődik el. Ez nagyon nagy lépés a decentrálás, a több szempontú gondolkodás felé, a mérlegelés felé, az egyetlen abszolút igazságba, egyetlen érvényes szabályba vetett hit gyengülése felé.

Társasan

A gyerekcsoport dinamikussá és tagolttá válik. A korábbi korszak alkalmi, játék körüli összeverődéseit és némelykor szoros, de ugyanilyen feszült páros kapcsolatait felváltja az alcsoportok szerveződése. Társas rangsorok és szerepmegosztások alakulnak, az alcsoportok közti határ határvillongások színtere. A teljesítmény és képesség nagyon erős alcsoportképző erő – ezt még mindig (bár csökkenő mértékben) a felnőtt szempontjai irányítják. Rosszul vezetett, érzelmileg túlterhelt gyerekcsoportban időnek előtte erős rivalizálás alakulhat ki, ami kitaszítottsághoz, elmagányosodáshoz vezethet némelyek számára, ami szinte elkerülhetetlenül viselkedéses és/vagy teljesítményzavarok táptalajává válik, mert a gyerek személyisége messze nem olyan jól integrált még, hogy az éppen ebben a korban megerősödő szorongásai közepette magányos lehessen. Az ilyen korú gyerekek a csoportjukban inkább helyet, szerepet, személyes hasznosságot keresnek, mintsem hatalmi pozíciót vagy közvetlen érzelmi támogatást.

Etikailag

A szabályok fölötti vita, alkudozás föllazítja az abszolutisztikus etikai gondolkodás szigorát. A gyerekek nemcsak elfogadják az enyhítő vagy súlyosbító körülményeket egy-egy konkrét esetben, hanem szenvedélyesen keresik is azokat. Igazságérzetük hatalmas, megkövetelik a mérlegelést, ha róluk vagy a hozzájuk közel állókról van szó, bár maguk kevéssé gyakorolják még. Ha nem túlságosan érintettek, elvileg már készek és képesek egy-egy (nem túl elvont) morális kérdés többoldalú megvitatására.

A korábban domináns következményetika jelentősen elmozdul a szándéketika felé, de az erősen jelenlévő szubjektivizmus – valamint a rivalizálás és teljesítményelv nyomán felbukkanó bűnbakképzés – ismét elsodorhatja a gyereket az előítéletes gondolkodás és ítéletalkotás irányába.

Beépülő identitáselem

A kompetencia érzése: ez egyszerre jelent cselekvéses, gondolkodási és társas kompetenciát. A gyerek önképének gazdagodásához ebben az életkorban mindannak a szenvedélyes keresése, birtokbavétele tartozik hozzá, ami működik, amit működtetni tud, legyen az a saját teste, a tudása egy vagy több területen, a békítő tehetsége vagy a csodás gombfoci tudománya.

A világban is a jól, megbízhatóan működő dolgok érdeklik, azokkal azonosul. A technikák, a fortély, az ügyesség, a ravaszság, a gyümölcsét meghozó erőfeszítés nagyon erős azonosulási pontok a számára.

A szociális tér egyre tágasabb darabját birtokolja, interakciós jártassága egyre fejlettebb, egyre nagyobb embercsoportra mondja azt, hogy „mi”: „A mi szomszédaink, a mi utcánk, a mi kerületünk, a mi falunk… a mi osztályunk, a mi focicsapatunk… Történeteket mond és szívesen hallgat történeteket erről a sokféle „mi”-ről. Azok a történetek érdeklik, amelyekben a „mi” erős, sikeres, ügyes, legyőzi az „ők”-et. Halványan alakul benne valami azonosság érzés, ami majd az országához kapcsolja; erős és ügyes elődökre vágyik, azokkal azonosul – legyenek azok királyok, bajnokok vagy dédszülők.

Domináns tevékenység

A töprengési kényszer egyéni tematikája a kompetencia vágyával párosulva, kirajzol bizonyos témacsoportokat, amelyek érdeklődési területeket jelölnek ki. Ha ezeket jól megtalálja a gyerek, képessé válik hosszútávú, elmélyült, erőfeszítést igénylő tevékenységre: akár valamilyen sport legyen az, akár egy tantárgy és annak peremvidéke, akár a főzés vagy a barkácsolás. Ezek ugyanúgy funkcionálnak, mint bármilyen neurotikus tünet: részint megjelenítik a gyerek belső feszültségeinek tartalmát, részint elfedik, így tehermentesítve őt a teljes szembenézés megoldhatatlan feladatától. Ezek a tevékenységek, amiket olykor nagyon nagy szenvedéllyel űz a gyermek, azonban nem tünetek, hanem épp ellenkezőleg: a belső dilemmák kreatív és konstruktív elaborációi. Némelyik tartós érdeklődéssé válik majd, mások elfelejtődnek vagy kreatív hobbivá alakulnak.

A korszak másik széles körben kedvelt tevékenysége a gyűjtögetés (papírszalvéták, matricák, kisautók, kitűzők, „erőkártyák”…, mikor mit hoz a divat). Nemcsak a birtoklás vágya és nemcsak a társas pozíció megszerzésének törekvése vezérli ezt a sajátosan ebben az életkorban jellemző tevékenységet, hanem a gyereknek az a vágya is, hogy legyen egy általa uralt, számára áttekinthető saját szelete a világból, amellyel elvonulhat, aminek a közelében otthonos érzései vannak.

A „meghallható” történet

Valóságos, kalandos, izgalmas. Kalózok és királyok, lovagok és óceánjárók, cselszövések és fortélyos megmenekülés, hercegnők és udvarhölgyeik, bálok és kastélyok. A trójai faló, Búvár Kund, Kinizsi Pál, a Titanic, a piramisok építése és a Zeppelin, a legmagasabb felhőkarcolók és az olimpiák.

A harmadik-negyedik osztályos – ha nincsen teljesen elöntve képekkel és elektrotechnikával – igenis szívesen olvas, nagy lelkesedéssel meséli, amit olvasott. Nem feltétlenül igényli a történetmondó személyes jelenlétét. Nem érdeklik már a mesék, de legalábbis ragaszkodik ahhoz, hogy valamilyen valóságalapjuk legyen, nem szereti a legendákat, mítoszokat és szentéletrajzokat, hidegen hagyja az ősök és eredetmondák világa. Ezek inkább szorongást keltenek benne. A történelem nagyon is érdekli, de nem úgy, mint egy nagy nemzeti eposz istenekkel és alapító atyákkal (anyákkal), sokkal inkább úgy, mint a leleményes és sikeres, bölcs és igazságos „családtagokról” szóló igaz történetek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak
A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs- nyilatkozta a hvg.hu-nak az iskolakezdés előtt egy Kelet-magyarorsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.10.
EMMI-DÍJ? KÖSZ, DE KÖSZ NEM.
Az emberminisztérium tanmenetpályázata annyira kínos, hogy első körben csak röhögni lehet rajta. Viszont ha kikacagtuk magunkat, érdemes közelebbről is megnézni, hogyan emeli piedesztálra...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.08.09.
Radó Péter: Katasztrófa, a magyar gyerekek negyede el fog bukni 10 év múlva
Ha viszont a mostani évezredben egyre inkább felértékelődő készségekre fókuszáló mérések eredményeit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy problémamegoldásban vagy másokkal együttműk...
(Forrás: zoom.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep