Benes Bea

Egészségfejlesztés vagy játék?

A drogprevencióról

A drogprevenció a legtöbb tanár számára másra hárítandó feladat, hiszen többnyire nem érzik magukat sem elég tájékozottnak, sem elég felkészültnek, sem elég tapasztaltnak a témában. Az ismeretterjesztés azonban nem megelőzés, ugyanis figyelemfelkeltő hatásával éppen a kitűzött cél ellen hat: amennyiben kedvet ébreszt a gyerekekben a kipróbálásra. Ha a hangsúlyt az ismeretterjesztésről az egészségfejlesztésre helyezzük át, melynek csupán egy része a drogfogyasztás megelőzése, kompetenciaérzésünk máris megerősödik.

Az egészségfejlesztés akkor igazán hatékony, ha már kisiskolás korban elkezdődik, és nem korlátozódik csupán egy-egy órára, hanem áthatja az oktatási – nevelési folyamat egészét. A tanár mint referenciaszemély példamutatása mellett fontos az olyan iskolai légkör megteremtése, ahol az ember a maga teljességében érték: test – lélek – szellem egysége, s ezért egyiket nem a másik rovására fejlesztjük, hanem együtt. A test nem kiszolgálója a szellemnek, hanem a biológiai jóllét a hatékony szellemi munka alapja, az örömmel végzett szellemi munka pedig visszahat a testi jóllétre. Ugyanez igaz a pszichés jóllétre is, amely kedvező körülmények között éppúgy támogatója a test egészségének és a sikeres szellemi munkának, mint amennyire számára kedvezőtlen körülmények között lehetetlenné teszi azt. Ez a tanár – diák viszony tekintetében azt jelenti, hogy a hangsúlyt érdemes a hatalmi viszonyról a segítő, támogató viszonyra áttenni, melynek feltétele a kölcsönös tisztelet és az együttműködési szándék. Az óra felépítése tekintetében pedig a kooperatív, interaktív technikák előtérbe helyezését jelenti, melynek kipróbálására jó lehetőséget nyújt az osztályfőnöki óra.

A szűkebb értelemben vett egészségfejlesztés az osztályfőnöki órákon történhet. Ez nem az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek átadását jelenti elsősorban, hanem olyan készségek, képességek fejlesztését, melyek az egészségfejlesztő magatartás irányába hatnak. Ilyenek pl.: az érzelmek kezelésének képessége, a jó kommunikációs képességek, az együttműködési képesség, a társas kapcsolatok kezelésének a képessége, a megküzdési képesség, a nemet mondás képessége stb. Ezen készségek fejlettsége egyrészt felvértezi serdülőinket a társas nyomás hatására kialakuló egészségkárosító viselkedéssel szembeni ellenállás képességével, másrészt a pszichés jólléten keresztül a biológiai és szellemi jóllét irányába hat. Fejlesztésükhöz elsősorban a pedagógus nyitottságára és elkötelezettségére van szükség, hiszen olyan interaktív óravezetést igénylő kommunikációs és önismereti játékokról van szó, amelyek során önmagunkat és tanítványainkat is új oldalukról ismerhetjük meg. A hatékony fejlesztés egy hosszú távú személyiségfejlesztő program keretében valósulhat meg. Ehhez mutatok be kedvcsinálónak egy óratervet, mely a fentiek értelmében csupán a jéghegy csúcsa. Az ajánlott szakirodalom segítségével hasonló órák állíthatók össze a tanár és az adott osztály igényeinek és sajátosságainak megfelelően, de a kész program is átvehető. A célzott korosztály az általános iskola felső tagozata ill. a kisgimnazisták, de felsőbb évfolyamokon is alkalmazható és hasznos ötletekre lelhetünk.

Bemutatok egy prevenciós osztályfőnöki óratervet, melyet a fentiek figyelembevételével készítettem. Az elképzelt óra egy egymásra épülő egészségnevelési program részét képezné 7. osztályban. Maga az óra csak a jéghegy egyik csúcsa.

Óraterv

Nevelési cél: az én szerepének tudatosítása a társas kapcsolatok alakulásában:

1. a csoport iránti bizalom megtapasztalása;
2. vágyaink elérésének eszközei;
3. a „kísértésekre” adható elutasítás alternatívái;
4. az el nem utasítás következményei;
5. a szokás hatalmának megtapasztalása.

Bevezető, ráhangoló gyakorlat

Üljetek körbe törökülésben és helyezzétek két kezeteket a térdetekre. Törzsetek maradjon egyenes, fejetek legyen a nyaki gerinc egyenes folytatásaként kissé büszke és távolba előretekintő tartásban. Csak a légzésetekre figyeljetek, kövessétek azt a nyugodt, természetes ritmust, amelyet szervezetetek kíván. Belégzéskor rátámaszthatjátok a felső testetek súlyát a térdeteken nyugvó kezetekre, kilégzéskor pedig „elengedhetitek” ezt a támaszt.

Munkafázisok

1. A csoport iránti bizalom megtapasztalása

„Harangjáték”: „Alkossatok négy 6-7 főből álló kört. Egyvalaki álljon a kör közepére. Az a feladata, hogy törzsét egészen mereven tartva dőljön a többiek felé, azok elkapják, majd finom, szelíd mozdulattal a másik irányba terelik. A körnek szorosan kell zárnia, hogy a közepén álló és eldőlő társatok ne sérüljön meg, ne essen el. A játék lényege, hogy a kör közepén álló bizalommal adja át magát a többieknek, a többiek pedig vigyázva, segítve óvják az eleséstől és a bizalmat megszolgálják.”

Megbeszélés osztályszinten: Hogyan érezték magukat a kör közepén állók?
Várható érzések: bizonytalanság, biztonság, kiszolgáltatottság, bizalom stb.
Összegzés: Nem mindegy, hogy kire bízzuk rá magunkat. A bizalmat meg kell szolgálni.

2. Vágyaink elérésének eszközei: verbális, nonverbális kommunikáció, erőszakos viselkedés

„Alkossatok párokat. A párok egymással szemben ülnek. Egyikük összeszorított jobb öklét a másik nyitott bal tenyerébe helyezi. Ki tudja hamarabb kibontani párja összezárt ujjait úgy, hogy a társa egyetlen ujja se maradjon becsukva?”

Megbeszélés osztályszinten: „Soroljátok föl, milyen módszereket alkalmaztatok!”
Várható módszerek: erőszakkal szétfeszítette, simogatással, megkérte, hogy nyissa ki.
Összegzés: Az erőszak ellenállásra, a szelídség együttműködésre késztet.

3. A kísértésekre adható elutasítás alternatívái

A diákok körben ülnek, szemüket behunyva próbálják maguk elé idézni a tanár által ismertetendő szituációt, majd gondolatban befejezik azt, valamilyen választ adva a kihívásra.

„Haverjaid hétvégi kirándulásra hívnak. Ott lesz az a fiú vagy lány is, aki tetszik neked, de a társaságból másnak is. A kirándulás jó alkalom lenne arra, hogy összejöjjél vele. Tudod, hogy ki akarják próbálni a szipuzást. Szülő nem megy veletek.”

Az elképzelt válaszok tartalma szerint az osztály négy különböző sarkába gyűlnek a tanulók. A sarkokat a következő feliratok különítik el egymástól:

• a) BEHÓDOLOK A CSOPORTNAK.
• b) MEGPRÓBÁLOM MEGVÁLTOZTATNI A VÉLEMÉNYÜKET.
• c) ELHAGYOM A CSOPORTOT.
• d) A CSOPORTTAL MARADOK, DE KITARTOK A VÉLEMÉNYEM MELLETT.

Csoportos megbeszélés: Mi motiválta döntésüket? Milyen vágyak, milyen félelmek játszottak szerepet benne? Készítsenek rövid beszámolót a motivációkról, melyet az osztállyal is meg tudnak osztani.
Megosztás osztályszinten: a csoportok megbízott képviselői előadják beszámolójukat.

4. Az el nem utasítás következményei

A droghasználattal kapcsolatos félelmeket a táblára írjuk.
Várható félelmek: rosszullét, hazugságba keveredés, elzüllés, egészségkárosodás, rászokástól való félelem.
Ez elvezet az óra záró gyakorlatához, amely egyben a következő: szokásokkal foglalkozó foglalkozás előkészítése is: „Miért nem szeretnék rászokni a drogra?”

5. A szokás hatalmának megtapasztalása

Tollbamondás, azzal a kikötéssel, hogy nem húzhatják át a t betűt és az i-re nem tehetnek pontot.

„Számoljátok össze, hányszor vétettetek az új szabály ellen!”
Összegzés: Szokásainktól, rossz beidegződéseinktől eltérni nagyon nehéz. Egyetlen elhatározás nem elég!

—

Otthoni feladat: Figyeljétek meg magatokat és a környezetetekben élő embereket, milyen megrögzött szokásaitok vannak!

Befejezés – lazító gyakorlat: A párok egymásnak háttal, kézfogás nélkül állnak, a hátak érintkeznek. Adott jelre behajlítják a térdüket, lassan leguggolnak, közben kilégzés. Majd lassan fölegyenesednek, belégzés. Közben vigyáznak egymásra, hogy a mozdulat szinkronban történjen.
Ha még maradt idő, a párok megbeszélhetik, hogyan érezték magukat a gyakorlat közben.

—

Felhasznált irodalom

Bagdy, E. – Telkes, J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002.

Csendes, É.: Életvezetési ismeretek és készségek. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1998.

Ferenczi, Z.: Drogprevenció, pedagógus, iskola. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2003.

Rosenberg, M. B.: A szavak ablakok vagy falak. Erőszakmentes kommunikáció. Agykontroll Kft. Budapest, 2001.