Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 39.

Ne ítélj elhamarkodottan!

Háttérinformációk

A fenti történet Deli Éva és Buda Marianna Tanulástanítás?: Élvezetes tanulás című könyvéből (Dinasztia, 2008) származik. Ugyaninnen idézzük a feldolgozás egy lehetséges menetét is.

A feldolgozás egy lehetséges menete

A történetekről folyó beszélgetés bevált módszere – többek között – a gondolkodás és a kreativitás fejlesztésének. Ha a történetek még humorosak is, akkor különösen jó esély van arra, hogy sikerül tanítványaink érdeklődését felkelteni, és bevonni őket az ehhez kapcsolódó beszélgetésbe. A következő mese például nem csupán szórakoztató, hanem fontos felismerésekhez is vezethet.

A szöveg feldolgozását 12 évesnél idősebb tanulócsoportoknak ajánljuk.

Kérdés: Milyen ember, aki a hivatalnok ajtaján lévő feliratot kiegészítette?

• Szellemes!
• Jó emberismerő, könnyen kiismerte a hivatalnokot.
• Gyáva, mert nyíltan nem meri vállalni a véleményét.
• Realista, hisz ha nyíltan vállalná, amit gondol, elbocsátanák.

Kérdés: S ha a hivatalnok valóban jó ember? Ha csak azért írta ki, amit kiírt, hogy tudja mindenki, vége van a megvesztegetések, csalások idejének?

• Akkor rosszindulatú a kiegészítések írója.
• Lehet, hogy így áll bosszút az új hivatalnok becsületébe gázol, mert ő szerette volna megkapni ezt a beosztást.
• Alattomos, gonosz ember.

Kérdés: De megváltozott a véleményetek! Miért?

• Nem feltételeztük, hogy egy hivatalnok rendes is lehet!
• Volt egy előítéletünk.
• No, most nem tudhatjuk, hogy milyen ember is, aki titokban kiegészítette a feliratot…

Kérdés: Előfordult már a valóságban is, hogy elhamarkodottan alkottatok véleményt valakiről vagy valamiről?

Érdekes példákat szoktak említeni elhamarkodott ítéletalkotásaikról, előítéleteikről. Nem kell személyes panaszáradatra gondolni, ha valaki a csoportból hajlamos erre, ügyesen le kell szerelni.