Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. december 30. szerda, 12:20

„Miért nem sikerül a pedagógusképzést megfelelő színvonalra emelni?”

Olvasónapló

A Tani-tani online december 30-án közölte Falus IvánA tanárképzési reform logikája című tanulmányát, amelyben elemzi a reform eredményeit, eredménytelenségét, illetve ennek okait. A következőkben azt a részletet közöljük, amely a jelenlegi helyzet kialakulásának közvetlen hátterét írja le. A naptári év vége a számvetés időszaka is, ilyen értelemben ez a részlet nagyon is ide illik. Reményeink szerint ezzel kedvet csinálunk a lehetséges perspektívákat felrajzoló teljes írás elolvasásához is.

A jelenlegi helyzet kialakulása

A tanárképzést gyakorta akarják megreformálni. A reformok többnyire az oktatáspolitikától, ritkábban maguktól a tanárképzőktől erednek. A reformmal többnyire olyan problémákat kívánnak megoldani, amelyek megoldására a tanárképzés önmagában nem alkalmas, szélesebb körű oktatásügyi és társadalmi változtatásokra volna szükség. A reform megkezdésének két fő oka a pedagógushiány, illetve a pedagógusok nem megfelelő felkészültsége. 

A reformokat általában akkor kezdik meg, amikor már be kellett volna azokat fejezni. Ennek egyenes következménye az, hogy a problémák okainak alapos feltárására nincs lehetőség. A reform megrendelői nem kívánják alaposan elemezni az adott helyzetet, a közoktatás és a pedagógusképzés állapotát. Nem fordítanak gondot a hiány, illetve a hiányos felkészítés okainak elemzésére, és nem mérik fel azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával a képzés hatékonysága fokozható volna.

Gondoljunk csak vissza a 2010-es évekre, amikor az úgynevezett bolognai rendszerű, egységes, osztott, egy féléves gyakorlatot magában foglaló képzés elemzésére sem időt, sem gondot nem fordítottak. Nem keresték annak az okát, hogy elenyészően kevesen jelentkeztek a tanári pályára, nem kívánták a rendszeren belül megtalálni a tanári szakra jelentkezők alacsony számának az okait, nem igyekeztek a BA/BSc képzések tartalmi elemzésével megoldást keresni, nem mérlegelték a három évvel későbbi pályaválasztás előnyeit, például azt, hogy a mesterképzésben alkalmasabb, motiváltabb hallgatók vettek részt, nem gondolták végig, hogy fel kell-e számolni a tanárképzés egységességét, megoldást jelent-e az osztatlan tanárképzés bevezetése. Az igazi okok feltárása nélkül megváltoztatták a tanárképzés struktúráját, hatévesre emelték a középszintre képező tanárképzés időtartamát. Nem gondoltak arra, hogy a két szintre bontás nem könnyíti, hanem nehezíti a pedagógusellátás rugalmasságát. Annak érdekében, hogy garantálják a reform sikerességét, a végrehajtott változtatások mellé – egyébként nagyon helyesen – bevezették a pedagógusjelöltek számára a Klebelsberg-ösztöndíjat. Mindezek ellenére a pedagógushiány újólag, még nagyobb erővel jelentkezett.

Bevezetésre került a pedagógusok új előmeneteli rendszere, az életpályamodell is. Ehelyütt nem szükséges részleteiben kimutatnunk a bevezetés során elkövetett azon hibákat, amelyek jelentős mértékben csökkentették az előmeneteli rendszerben rejlő, a pálya vonzását elősegítő elemeket. (A tapasztalt, kiemelkedő pedagógusokat is a legalacsonyabb szintbe sorolták be, nem teremtették meg a korábbi teljesítmények, felkészültség beszámíthatóságának eszközrendszerét, magát a minősítési rendszert túlbonyolították, összekapcsolták a terhelés növelésével, a pótlékok megszüntetésével.) A kegyelemdöfést az életpályamodell pályára vonzó funkciójának az a döntés jelentette, hogy a bérezés alapjaként megjelölt minimálbért alig egy évvel a bevezetés után kilökték a rendszerből, a pedagógusbéreket a 2015-ös szinten bemerevítették, aminek következtében a bérek mintegy 50 százalékkal elmaradtak a tervezettől, a diplomás átlagbértől, az európai átlagoktól stb.

Azaz a megalapozatlan reform eredményességét ezek a tanárképzésen kívüli tényezők is hátráltatták. Így jutottunk el a mai, reformot igénylő helyzethez. Most megint ott tartunk, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, mert hamarosan vészes méreteket ölt a tanárhiány. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.06.06.
Benyújtja a Belügyminisztérium a pedagógus státusztörvény tervezetét a parlament elé
Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de...
(Forrás: hvg.hu)
--
2023.06.06.
Az egyetemi modellváltást levezénylő Stumpf István belebukott a rektorválasztásba a Tokaj-Hegyalja Egyetemen
Stumpf - aki a kuratórium elnöke, korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, de ami még érdekesebb, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.06.06.
A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl
A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb...
(Forrás: g7)
--
2023.06.05.
Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról
Az elmúlt évtizedbea miénknél kevésbé elmaradott országokban intenzív gondolkodás zajlott arról, hogy a jövőben milyen irányba fejlődnek majd az oktatás kormányzásának rendszerei. Az...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2023.06.04.
Ideje átgondolni a pályaválasztást: a mesterséges intelligencia arannyal kövezi ki a karrierutakat
A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal írja át a munka világát, több millió munkahelyet szüntet meg, viszont kutatók szerint legalább ennyi új munkalehetőséget teremt. Szakért...
(Forrás: Index)
--
2023.06.03.
A köznevelési államtitkár megállapította, hogy a holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnapi
Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a magyar köznevelés 11 935 helyszínen zajlik, és 1,5 millió óvodást és tanulót szolgál ki. Hozzátette: éppen tíz éve vette át az állam e hatalmas intézm...
(Forrás: Hírklikk)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep