Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. október 9. csütörtök, 7:18
Címkék:

Szávai Ilona

Kinek a dolga?

„Szerfölött tévednek tehát, akik elégnek tartják, hogy az ember megszülessék” – mondta Erasmus pár évszázaddal ezelőtt. Szavait azóta is kevesen hallják, miközben a válság egyik „neve” ma már „demográfiai”, hiszen van, ahol túl sok, de Európa országaiban (Magyarországon is) túl kevés gyerek születik, és ezeket a gyerekeket sem vagyunk képesek a jövőjükre, saját életükre felkészíteni.

Ha az iskola válságban van, ha a család válságban van – akkor kinek a dolga a gyermekek életre nevelése? A kérdést az utóbbi egy-két évtizedben az élet maga emelte ki a feltételességből… És mi a válsághangulatokra jellemző elszánt kétségbeeséssel kísérletezünk a rossz helyzetre adandó – jónak remélt! – válasszal. Miközben a gyerek…? Egyre az a gyerekrajz jár az eszemben, amely ennek a lapszámunknak a borítójára került: két nagy elefánt ormányán egyensúlyoz egy kislány – és mi lesz vele, ha akár csak az egyik elefánt kihúzza alóla az ormányát?

A válság és a válsághangulat rossz, gyakran téves gondolatokat árasztanak, olyannyira, hogy ma már tanácsos az „alap-helyzetre” alapvető kérdésekkel rátalálni. „Szerfölött tévednek tehát, akik elégnek tartják, hogy az ember megszülessék” – mondta Erasmus pár évszázaddal ezelőtt. Szavait azóta is kevesen hallják, miközben a válság egyik „neve” ma már „demográfiai”, hiszen van, ahol túl sok, de Európa országaiban (Magyarországon is) túl kevés gyerek születik, és ezeket a gyerekeket sem vagyunk képesek a jövőjükre, saját életükre felkészíteni. A kísérletezgetés sokszor egyenesen veszélyes és groteszk (Weöres Sándort parafrazálva: nem lehet újabb és újabb gyerekekkel kísérletezgetni!). Itt lenne az ideje a bölcs, belátó gondolkodásnak. „A bölcselet tanításai mintegy a lélek szemei, amelyek bizonyos tekintetben előre vetik fürkésző tekintetüket, hogy lásd, mit kell megtenni vagy pedig abbahagyni.” Az is belátható lehetne végre, ami már Erasmus idejében látszott: „… a bölcselet egyetlenegy év alatt többre megy, mint harminc évi bármily gazdag tapasztalat, és biztosan tanít, ellenben a tapasztalat megszerzése közben többen lesznek szerencsétlenekké, mint okosabbá, úgyhogy a régiek nem ok nélkül mondották arról, aki valamit kísérlet útján akart elérni: (…) kockáztat.”

Én már azt a szóhasználatot is kockázatosnak érzem, amelyet némely pedagógiai hivatalnok megenged magának (na nem a saját gyerekei kapcsán, az neki is fájna!), hogy az „adott gyerekanyag(!) minőségéről” értekezzék. Ezt az „anyagot”(!?) – a „kis embert” (Ady Endre) senkinek nem áll jogában becsmérelni, ellenben mindannyiunknak kötelessége (sokunkat kezelték „gyerekanyagként” egykor), hogy segítsük őt harmonikus, kiegyensúlyozott emberré felnőni. A mai gyerekekre vár a körülöttünk – és miért hallgatnánk el: bennünk! – terebélyesedő válságaink kezelése. A „kinek a dolga”-szerű kérdéseinket ők kapják örökségül. Igyekeznünk kell segíteni őket abban, hogy rátaláljanak a dolgok lényegére… Amit mi is keresünk, gyakran megtalálni vélünk, bár most éppen még csak ott tartunk, hogy a politikát kérdezzük: nem kellene-e tudomásul vennie, hogy „társadalmi közösségünkben gyermekek is vannak?”

A tíz éve alapított FORDULÓPONT minden egyes hajdanvolt gyerek felelősségét és lehetőségeit keresi, mert bármilyen körülmények között, azok ellenében is: felnövünk, és minden cselekedetünkkel, szóhasználatunkkal, gyerekeinknek mondott meséinkkel is a dolgunkat tesszük… Továbbadjuk a reményt.

És hát mindenek ellenére „történnek a dolgok”. Ebben a számunkban is beszámolunk a (Magyarországon) idén húszéves két tanítási nyelvű oktatás esélyeiről, hiszen az Európai Unióba integrálódó magyar közösségek (Románia, Szlovákia stb.) számára is hasznosítható stratégiát kínál. Beszámolunk az idén augusztusban zajlott VII. Nevelésügyi Kongresszusról; bő teret szentelünk az ezzel párhuzamos, pedagógusok százait megmozgató, alternatívákat kereső „virtuális kongresszusnak”, és továbbra is figyelünk minden apró, emberi jelzésre, legyenek azok a testvére halálát és szülei reakcióit nehezen feldolgozó kislány lelki rezdülései a Kolibri Színházban vagy a feketerigó nagyravágyását elemző közös meseolvasás. De…

… Nem tudok szabadulni a képtől: két nagy elefánt „összefogott” ormányán egyensúlyoz egy kislány, és félő, ha akár csak az egyik elefánt is kihúzza alóla az ormányát… Elgondolni is rossz, mi történik. De még rosszabb arra gondolni, hogy a kép változik: már a törékeny kislány áll a porondon, és neki kell már két („munkára és életre nevelt”) kezével fel- és fenntartania a behemót és elöregedett elefántokat.

(Forrás: Fordulópont 40., fordulopont.hu.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
--
2022.06.29.
Üres kézzel távoztak a tanárok a második sztrájkbizottsági egyeztetésről Botos Tamás OKTATÁS június 28., kedd 20:17 5
Az érdekvédelmi képviselet vitatja, hogy ez bérfejlesztés, szerintük ágazati-szakmai pótlék, amit be kellene építeni a tanárok bérébe. Szabó hozzátette: várják a kormány ezenfelüli...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.06.27.
A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN KUTYAVILÁG VÁR A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ GYEREKEKRE
„A magyar oktatási rendszer merevsége nagyon erős gátja tud lenni a migrációs motivációnak. Egy magyar szülő tízszer meggondolja, hogy kitegye a gyerekét annak, hogy elmenjenek, aztán k...
(Forrás: Qubit)
--
2022.06.27.
Csendben több mint a duplájára emelik az egyik diákhitel kamatát
Július 1-től 1,99%-ról 4,99%-ra emelkedik a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata, derül ki annak hivatalos honlapjáról, erre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A felsőoktatási önkö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.27.
Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba
Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep