Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021. március 7. vasárnap, 21:00

Két fa (A nem esti mesék sorozatból)

Két fa állt egymás mellett. Sok évvel ezelőtt, mikor a törzsük még vékony, koronájuk ritkás volt, s éppen csak elkezdtek teremni, arról álmodtak, hogy dús lombjuk között madarak fészkelnek majd, ágaikon tavasszal virágok illatoznak, ősszel édes, leves, piros gyümölcsök érnek, jóllakatva a csipogó népséget. Kezdetben így is volt. Virágoztak. Törzsük, ágaik és kérgük nőtt, vastagodott; egyik évben több, a másikban kevesebb gyümölcsöt teremtek. Annyit azonban mindig, hogy jóllakhasson, aki feléjük jár. Hosszú évekig élvezték a madarak énekét. Szerették a szellőt, a tavaszi záporokat, elviselték a nyári viharokat, a telek néha ágakat törő hóterhét, s büszkén viselték alkalmi zúzmara-ruhájukat. Eltűrték a télre kérgük alá bújó kevéske bogarat, ágaik tövére telepedő sárga és zöld zuzmókat.

Nem tudni, melyik aszályos nyár, kemény tél, kínzó bogár, viszkető zuzmó okozta a változást. Talán mindezek együtt. Már nem akartak árnyat adó, dús lombot növeszteni. Már nem akarták, hogy madarak csiviteljenek az ágaikon csapatokban. Nem érdekelte őket, lesz-e termésük ősszel, s nem vidította fel a szívüket a téltől ajándékba kapott hóbunda vagy zúzmaracsipke. Már csak nyugalmat szerettek volna. Néha azért beszélgettek egymással. Felidézték azokat az időket, amikor még illemtudóak, halkabbak és nyugodtabbak voltak a madarak. Megköszönték, amit kaptak – ételt, fészeknek való helyet, árnyékot -, és nem ugrabugráltak, mikor a fák szerint elérkezett a pihenés ideje. Bogár kevesebb volt, harkálydoktor gyakrabban látogatott errefelé. Meghallotta ezt a beszélgetést egy vén varjú, és belerecsegett az emlékezésbe:

  • Még hogy nem ugráltak? Dehogynem, de rugalmas ágaitokon még meg is hintáztattátok ő Még hogy megköszönték, amit adtatok nekik? Dehogy köszönték meg mással, mint fiókáik csipogásával, bátortalan, de lassan ügyesedő röptével, s ennek ti mindig nagyon örültetek. Bogár és harkály dolgába nem szólnék bele, de éppen ma találkoztam a közelben harkálydoktor unokatestvérével, egy zöldküllővel, jó orvos ő is, még ha másként szabták is az öltönyét. Amondó vagyok én, hogy nem csak a világ lett más, hanem ti is.
  • Hallod ezt a szemtelent? – Hallom, kéretlenül beleszól a beszélgetésünkbe. Neveletlen!
  • – Bele én, bár nem tettem fel a szárnyam. Az, hogy a viharokban le-letörtek ágaitok, megvastagodott a törzsetek, erősebb lett rajta a kéreg, önmagában nem okoz bajt. A ti bajotokon harkály doktor nem tud segíteni, mert a gyökereitek betegek. Már nem érnek elég mélyre. Nem azért viselnek meg benneteket ugráló madárkák, dühöngő viharok, mert gyengék vagytok, hanem mert a gyökereitek egy része elhalt, a többi pedig nem hatol elég mélyre ahhoz, hogy éltető vízhez jusson. –
  • – Hogy mersz nekünk ilyet mondani? – kérdezte a kisebbik, elfeledve, hogy mekkora árnyékot vet rá a magasabbik.
  • – Megyek már, van énnekem elég dolgom nélkületek is – károgta a varjú, és elrepült.

A két fa meg csak állt, nyögdécselt a feltámadó szélben. Már visszaszólni se volt kedvük.

Szabó Anna

Arra jött egy kislány. Meghallotta a fák ágainak szomorú nyikorgását.

–Szegény, ti szegény, sima törzsű sírdogáló fák – simogatta meg őket. – Ne szomorkodjatok, én sem sírok már. Csak egy kicsit. Nem veszett el a testvérem, csak elveszítettem. Nem hagyott el az anyám, csak nem élhetek vele.

Tényleg alig sírt már. Mindössze két könnycsepp pottyant szeméből a földre. Két maró, sós csepp – egy-egy mindkét fa gyökerére. A gyökerek menekülni kezdtek a só elől. Mélyebbre, egyre mélyebbre fúrták magukat a földbe, amíg olyan vízhez értek, ami enyhítette a könnycseppek okozta fájdalmat. Boldogan szívták magukba a föld nedveit. Egyre gyorsuló lüktetést éreztek ereikben, szívdobbanásuk egybeolvadt a földével. Könnyedén hajladoztak a szélben. Nyikorgásuk halk zizegéssé változott.

  • Jöhetne már a tavasz – mondta egyikük.
  • Kezdhetnék építeni fészkeiket a madarak.

A kislány leült közéjük. Hallgatta a zizegést.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.04.15.
Tízezrek dilemmája: Menjen-e iskolába a gyerek, ha kötelező, de nem biztonságos?
Mert nagyot mondani Orbán Viktor, amikor arra hivatkozott, hogy a magyarok többsége a nemzeti konzultáción azt kérte, nyissák ki az iskolákat: a témakört firtató kérdés ugyanis nem szerepelt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.15.
Maruzsa: Ha nagyon rosszul sikerül az írásbeli érettségi, lehet javítani szóbelin
Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az operatív törzs pénteki tájékoztatóján beszélt az iskolákat érintő járványügyi intézkedések változásairól. Elmondta, az óvod...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.15.
Maruzsa: Nem lesz kötelező a gyerekeket visszavinni az óvodába és az iskolába
Az államtitkár elmondta, hogy az óvodák és az alsó tagozatok megnyitása mellett az is szólt, hogy e két csoportban alacsonyabb volt a fertőzöttek aránya. Hozzátette, hogy az alsó tagozaton...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.14.
Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?
Hétfőn újranyitnak az általános iskolák a kormány döntése alapján, ezért megvizsgáltuk, hogy járványügyi szempontból indokolható-e az újranyitás. Amikor a kabinet március végén d...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.04.13.
Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni
Egyfelől tehát valós igény, hogy újrainduljon a jelenléti oktatás, másfelől valós járványügyi veszély is a nyitás. Mint a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hozzájuk is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.13.
Oroszi Beatrix: Amíg nem telik el két hét a tanárok második oltása után, maszkban kellene tanítani
Az esetszámokat tekintve túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de továbbra sem dőlhetünk hátra, mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsokat adó minisztériumi elemzőcsapat...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep