Szenczi Beáta

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban

Egy vizsgálat eredményei

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. Serdülőkorban az önállósulási vágy megerősödik, ennek hatására az egyén elkezd leválni a családról. Emellett a serdülőkor a biológiai érettség elérésének időszaka is, ennek köszönhetően a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt. E két folyamat együttes hatására serdülőkorra tehető az az időszak is, amikor az egyén kialakítja első párkapcsolatait, illetve átéli első szexuális jellegű élményeit.

A ’80-as évek kedvelt kutatási témája volt a középiskolások szexuális felvilágosultságának kérdése. Számos pedagógus, kutató vállalkozott arra, hogy felderítse, hogy a sokat emlegetett „szexuális forradalmat” követően hogyan változott a fiatalok szexualitással kapcsolatos gondolkodásmódja, magatartása.

Ma a szexuális forradalom után egyfajta párkapcsolati forradalomnak lehetünk tanúi. A társadalomban olyan újfajta párkapcsolati és családformák jelennek meg, mint például a „szingliség” vagy a távkapcsolatok, de a hagyományos párkapcsolati, illetve családformák is átalakulóban vannak: a házasságkötés ideje egyre későbbi életkorra tehető, és általában együttélés előzi meg, az élettársi viszony a házasság intézményéhez hasonló elfogadottságot kap, gyakori a válás, a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, és így tovább.

1. Kutatásunk célja

Jelenlegi kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy információt gyűjtsünk és a korábbi kutatási eredmények fényében megvizsgáljuk, milyen mértékben változtak a hazai serdülők ismerkedési, párkapcsolati szokásai, szexualitással kapcsolatos vélekedései illetve szexuális viselkedése.

Kérdőívünk zárt, illetve nyílt végű kérdéseket is tartalmazott négy kérdéskör és ezek összefüggéseinek vizsgálatára: 1. a párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolkodásmód, 2. a párkapcsolati viselkedés, 3. a szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód, 4. a szexuális viselkedés. Minden kérdéskörhöz két-két kutatási kérdés kapcsolódott.

Megkérdeztük, hogy

1. Milyen távra terveznek a serdülők jelenlegi párkapcsolataikban?
2. Hogyan képzelik el jövőjüket párkapcsolati szempontból?
3. Hol ismerkednek?
4. Mikor alakítják ki első párkapcsolataikat?
5. Honnan szerzik a szexualitással kapcsolatos információikat?
6. Melyik életkort tartják megfelelőnek az aktív szexuális élet elkezdéséhez?
7. Mikor válnak szexuálisan aktívvá?
8. Mi motiválja őket a szexuális kapcsolat kialakítására?

A mérőeszköz a tanulók családi hátterére, nemére és életkorára vonatkozó kérdésekkel is kiegészült, ezek összefüggéseit mind a három fent említett kérdéskörrel vizsgáltuk. A kérdőívet egy kismintás felmérés keretében teszteltük, melyben négy iskola öt osztályának 13-14 éves és 17-18 éves tanulói (N=118) szerepeltek. A következőkben a próbamérés eredményeit mutatjuk be.

2. Eredmények

2.1 Párkapcsolati gondolkodásmód és párkapcsolati viselkedés

Az adatok alapján a serdülők már korai kapcsolataikban is hosszú távra – évekre vagy hónapokra – terveznek, ez az arány azonban meglepő módon a 17-18 évesek körében alacsonyabb, mint a 13-14 évesek körében. A megkérdezett hazai serdülők többsége házasságban szeretne majd élni, de sokan alakítanának ki élettársi viszonyt is. A manapság divatos „szingli” lét nem vonzó a hazai serdülőkorú fiatalok számára, mindössze 3%-uk képzeli el jövőjét egyedülállóként, alkalmi kapcsolatokkal. A párkapcsolati jövőképet illetően nem mutatható ki szignifikáns különbség a kétszülős és az egyszülős családok gyermekei között.

A hazai serdülőknek alig több mint a fele részesült felvilágosításban védőnő által, több mint harminc százalékuk pedig barátoktól szerez ilyen jellegű információt. A felvilágosítás általában már kora serdülőkorban megtörténik, az általános iskolások 82%-a számolt be arról, hogy részesült felvilágosításban felnőtt által. A szülők a vártnál kisebb szerepet vállalnak a serdülők tájékoztatásában, különösen igaz ez az apákra: míg a tanulók 31%-a számolt be arról, hogy édesanyja elbeszélgetett vele a szexualitásról, addig ugyanez az arány az apák esetén csupán 13% (1. ábra). A felvilágosítás új információforrásaiként jelentek meg továbbá a különböző tini magazinok és internetes fórumok.

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

A vizsgált tinédzserek többsége az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken szokott ismerkedni, 16%-uk azonban inkább diszkókban kezdeményez. A 13-14 évesek 72%-ának saját bevallásuk szerint párkapcsolata, ugyanez az arány a 17-18 évesek körében már 94%.

2.2 Szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód és szexuális viselkedés

Az általános iskolások nagy része szerint a szexuális élet megkezdésére ideális életkor 15-16 év, míg a középiskolások többsége ugyanezt 17-18 éves korban határozzák meg (2. ábra).

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

Saját bevallásuk szerint a 17-18 évesek 46%-a létesített már szexuális kapcsolatot, míg ugyanez az arány a 13-14 évesek körében 12%. Elmondható tehát, hogy a fiatalok többsége középiskolás korban vagy csak ezután veszíti el a szüzességét. Az általános iskolás fiúk 21%-a, az azonos korú lányoknak mindössze 5%-a vallotta úgy, hogy létesített már szexuális kapcsolatot. A nemek közötti eltérés középiskolás korban is megmarad, saját bevallásuk szerint a fiúk 52%, a lányoknak pedig 39%-a élt már át nemi aktust. Az intim kapcsolat kialakítását szinte minden megkérdezett a kapcsolat érettségével magyarázta, és csupán néhányan vallották úgy, hogy hirtelen felindulásból vagy az újdonság ereje miatt döntöttek úgy, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek.

3. Összegzés

Összességében véve tehát elmondható, hogy a mai serdülők bár korábban válnak szexuálisan aktívvá, gondolkodásmódjuk nem változott olyan ütemben, mint ahogyan az a külföldi adatok ismeretében várható lett volna. Többségük vágyik a hosszú távú, kizárólagos párkapcsolatra, és a későbbiekben házasságban vagy élettársi kapcsolatban szeretne élni. A vizsgált fiatalok már kora serdülőkorban kialakítják első párkapcsolataikat, a szexuális kapcsolatok létesítésének időszaka azonban csak későbbre tehető. Az intézményes keretek között történő felvilágosítás nem ér el minden serdülőhöz, többségük azonban részesül valamiféle felvilágosításban. A szülők csekély szerepvállalása ugyanakkor az iskola nagyobb fokú részvételét indokolná. A korai párkapcsolatok magas aránya a korai felvilágosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.

—