Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. február 11. szerda, 4:44
Címkék:

Szenczi Beáta

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban

Egy vizsgálat eredményei

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. Serdülőkorban az önállósulási vágy megerősödik, ennek hatására az egyén elkezd leválni a családról. Emellett a serdülőkor a biológiai érettség elérésének időszaka is, ennek köszönhetően a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt. E két folyamat együttes hatására serdülőkorra tehető az az időszak is, amikor az egyén kialakítja első párkapcsolatait, illetve átéli első szexuális jellegű élményeit.

A ’80-as évek kedvelt kutatási témája volt a középiskolások szexuális felvilágosultságának kérdése. Számos pedagógus, kutató vállalkozott arra, hogy felderítse, hogy a sokat emlegetett „szexuális forradalmat” követően hogyan változott a fiatalok szexualitással kapcsolatos gondolkodásmódja, magatartása.

Ma a szexuális forradalom után egyfajta párkapcsolati forradalomnak lehetünk tanúi. A társadalomban olyan újfajta párkapcsolati és családformák jelennek meg, mint például a „szingliség” vagy a távkapcsolatok, de a hagyományos párkapcsolati, illetve családformák is átalakulóban vannak: a házasságkötés ideje egyre későbbi életkorra tehető, és általában együttélés előzi meg, az élettársi viszony a házasság intézményéhez hasonló elfogadottságot kap, gyakori a válás, a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, és így tovább.

1. Kutatásunk célja

Jelenlegi kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy információt gyűjtsünk és a korábbi kutatási eredmények fényében megvizsgáljuk, milyen mértékben változtak a hazai serdülők ismerkedési, párkapcsolati szokásai, szexualitással kapcsolatos vélekedései illetve szexuális viselkedése.

Kérdőívünk zárt, illetve nyílt végű kérdéseket is tartalmazott négy kérdéskör és ezek összefüggéseinek vizsgálatára: 1. a párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolkodásmód, 2. a párkapcsolati viselkedés, 3. a szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód, 4. a szexuális viselkedés. Minden kérdéskörhöz két-két kutatási kérdés kapcsolódott.

Megkérdeztük, hogy

  1. Milyen távra terveznek a serdülők jelenlegi párkapcsolataikban?
  2. Hogyan képzelik el jövőjüket párkapcsolati szempontból?
  3. Hol ismerkednek?
  4. Mikor alakítják ki első párkapcsolataikat?
  5. Honnan szerzik a szexualitással kapcsolatos információikat?
  6. Melyik életkort tartják megfelelőnek az aktív szexuális élet elkezdéséhez?
  7. Mikor válnak szexuálisan aktívvá?
  8. Mi motiválja őket a szexuális kapcsolat kialakítására?

A mérőeszköz a tanulók családi hátterére, nemére és életkorára vonatkozó kérdésekkel is kiegészült, ezek összefüggéseit mind a három fent említett kérdéskörrel vizsgáltuk. A kérdőívet egy kismintás felmérés keretében teszteltük, melyben négy iskola öt osztályának 13-14 éves és 17-18 éves tanulói (N=118) szerepeltek. A következőkben a próbamérés eredményeit mutatjuk be.

2. Eredmények

2.1 Párkapcsolati gondolkodásmód és párkapcsolati viselkedés

Az adatok alapján a serdülők már korai kapcsolataikban is hosszú távra – évekre vagy hónapokra – terveznek, ez az arány azonban meglepő módon a 17-18 évesek körében alacsonyabb, mint a 13-14 évesek körében. A megkérdezett hazai serdülők többsége házasságban szeretne majd élni, de sokan alakítanának ki élettársi viszonyt is. A manapság divatos „szingli” lét nem vonzó a hazai serdülőkorú fiatalok számára, mindössze 3%-uk képzeli el jövőjét egyedülállóként, alkalmi kapcsolatokkal. A párkapcsolati jövőképet illetően nem mutatható ki szignifikáns különbség a kétszülős és az egyszülős családok gyermekei között.

A hazai serdülőknek alig több mint a fele részesült felvilágosításban védőnő által, több mint harminc százalékuk pedig barátoktól szerez ilyen jellegű információt. A felvilágosítás általában már kora serdülőkorban megtörténik, az általános iskolások 82%-a számolt be arról, hogy részesült felvilágosításban felnőtt által. A szülők a vártnál kisebb szerepet vállalnak a serdülők tájékoztatásában, különösen igaz ez az apákra: míg a tanulók 31%-a számolt be arról, hogy édesanyja elbeszélgetett vele a szexualitásról, addig ugyanez az arány az apák esetén csupán 13% (1. ábra). A felvilágosítás új információforrásaiként jelentek meg továbbá a különböző tini magazinok és internetes fórumok.

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

A vizsgált tinédzserek többsége az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken szokott ismerkedni, 16%-uk azonban inkább diszkókban kezdeményez. A 13-14 évesek 72%-ának saját bevallásuk szerint párkapcsolata, ugyanez az arány a 17-18 évesek körében már 94%.

2.2 Szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód és szexuális viselkedés

Az általános iskolások nagy része szerint a szexuális élet megkezdésére ideális életkor 15-16 év, míg a középiskolások többsége ugyanezt 17-18 éves korban határozzák meg (2. ábra).

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

Saját bevallásuk szerint a 17-18 évesek 46%-a létesített már szexuális kapcsolatot, míg ugyanez az arány a 13-14 évesek körében 12%. Elmondható tehát, hogy a fiatalok többsége középiskolás korban vagy csak ezután veszíti el a szüzességét. Az általános iskolás fiúk 21%-a, az azonos korú lányoknak mindössze 5%-a vallotta úgy, hogy létesített már szexuális kapcsolatot. A nemek közötti eltérés középiskolás korban is megmarad, saját bevallásuk szerint a fiúk 52%, a lányoknak pedig 39%-a élt már át nemi aktust. Az intim kapcsolat kialakítását szinte minden megkérdezett a kapcsolat érettségével magyarázta, és csupán néhányan vallották úgy, hogy hirtelen felindulásból vagy az újdonság ereje miatt döntöttek úgy, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek.

3. Összegzés

Összességében véve tehát elmondható, hogy a mai serdülők bár korábban válnak szexuálisan aktívvá, gondolkodásmódjuk nem változott olyan ütemben, mint ahogyan az a külföldi adatok ismeretében várható lett volna. Többségük vágyik a hosszú távú, kizárólagos párkapcsolatra, és a későbbiekben házasságban vagy élettársi kapcsolatban szeretne élni. A vizsgált fiatalok már kora serdülőkorban kialakítják első párkapcsolataikat, a szexuális kapcsolatok létesítésének időszaka azonban csak későbbre tehető. Az intézményes keretek között történő felvilágosítás nem ér el minden serdülőhöz, többségük azonban részesül valamiféle felvilágosításban. A szülők csekély szerepvállalása ugyanakkor az iskola nagyobb fokú részvételét indokolná. A korai párkapcsolatok magas aránya a korai felvilágosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.

Felhasznált irodalom

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Középiskolások párkapcsolati preferenciái. Új Pedagógiai Szemle, 2008/6-7., 47-63.

Czeizel Endre: A csókok átka. Népszava. Budapest, 1989

Rosenthal, D. A. és Smith, A. M. A.: Adolescent Sexual Timetables. Journal of Youth and Adolescence, 26. 1997/5. 619-636.

deGraaf, H., Vanwesenbeeck, I., Meijer, S.,Woertman, L. és Meeus, W.: Sexual Trajectories during Adolescence: Relations to Demographic Characteristics and Sexual Risk. Archives of Sexual Behavior. [URL:] {http://www.springerlink.com/content/56j2tn1811021615/fulltext.pdf}, [2008. december 8-i megtekintés]

Wellings, K., Nanchahal, K., Macdowall, W., McManus, S., Erens, B., Mercer, C., Johnson, A., Copas, A., Korovessis, C. és Fenton, K.: Sexual Behaviour in Britain: early heterosexual experience. The Lancer, 2003/358. 9296. 1843-1850.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.29.
\"Mindenki felkészült\" - mi vár a diákokra és a tanárokra október 1-től?
Nem csak a diákoknak, hanem a tanároknak is kötelező a lázmérés az iskolába való belépéskor. Így nem először merül fel a kérdés: \"ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500...
(Forrás: eduline)
--
2020.09.29.
Harmincperces koronavírusteszttel szűrik az iskolásokat Bécsben
Új koronavírus-gyorstesztet fejlesztett ki a bécsi Donaustadt Klinika (Klinik Donaustadt), ami már 30 perc alatt kimutatja a fertőzést – közölték a módszert kidolgozó illetékesek. Az Armin...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.27.
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni
Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.26.
MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?
Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.09.26.
Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában
Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek...
(Forrás: mérce)
--
2020.09.26.
Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő
Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy...
(Forrás: 24.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep