„A világon nincs olyan, hogy egy tanárnak csak annyit kelljen tudnia, mint a diákjainak”

Interjú Nahalka Istvánnal (részlet)

Jelentősen átalakítaná a tanárképzést a kormány. A tervezet szerint a tanároknak elegendő lenne annyit megtanulniuk az egyetemen, főiskolán, amennyit a középszintű érettségihez elegendő tudni. A tervezet komoly szakmai kritikákat kapott, ezekről kérdeztük Nahalka István oktatáskutatót.

A tanárképzés átalakításának előkészítése 2020 végén indult el. A tanárképzésben részt vevő egyetemek és főiskolák idén júniusban kaptak egy levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy miként kell átalakítani majd a képzéseket. A sajtóba is kiszivárgott levélben az áll, hogy a képzés célja, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban [képzési és kimeneti követelmények, az a tudás, ami a diploma megszerzéséhez kell – KAÁ], ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen… a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből. A változások része, hogy az osztatlan tanárképzés 10 féléves lesz (a középiskolai tanárok képzése eddig 12 félévig tartott), a képzés lerövidítése pedig azt jelentené, hogy kevesebb idő jut a szakterületi oktatásra.

A tanárképzés tervezett átalakítása komoly kritikákat kapott szakmai körökből. Nahalka István oktatáskutatót ezekről és az átalakítások várható következményeiről kérdeztük.

Indokolt-e változtatni a jelenlegi tanárképzésen?

A tanárképzésbe indokolt belenyúlni, de nem úgy, ahogy ez a mostani tervezet tenné. A pedagógusképzés egyik komoly problémája például, hogy nem motiválja kellően a hallgatókat sem a tanulásra, sem arra, hogy végzés után a tanári pályát válasszák. Gondot jelent az is, hogy a pedagógusképzés módszerei jórészt ósdiak. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy tanítjuk a modern pedagógiát, de nem modern pedagógiával. Újra kellene gondolni a pedagógusképzés rendszerét is, mert sokak szerint hiba volt a bolognai rendszer megszüntetése. Lenne tehát min javítani, de nem pont arra van szükség, hogy a képzés a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek tartalmára szűküljön.

A teljes interjú a Szabad Európa oldalán olvasható. Az interjút Keller-Alánt Ákos készítette. A megjelenés időpontja: 2021. 07. 23.