Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021. augusztus 31. kedd, 20:05

Indul a tanév: a tudásátadástól a tudásépítésig – szakértők az oktatás jövőjéről

Mit tanultunk a karanténoktatásból az elmúlt másfél évben? Milyen kérdésekkel lehet felcsigázni a diákok érdeklődését a tananyag iránt? Mit viszünk magunkkal a digitális oktatás tapasztalataiból a jövőre nézve? Többek között ezeket a kérdéseket feszegették szakemberek az iskolakezdés küszöbén a Telenor HiperSuli programjának kerekasztal beszélgetésén.

 A pandémia nem erősítette vagy népszerűsítette a digitális oktatást, hanem felhívta a figyelmet a már meglévő problémákra – hangzott el a Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli tanévkezdő, pedagógusoknak szóló szakmai napjának kerekasztal beszélgetésén. A hátunk mögött lévő időszak a legtöbbek számára inkább keserű emlékként él a távoktatás alatt átélt erőfeszítések miatt, azonban pozitív hozadéka is volt a korábban nem tapasztalt helyzetnek.

„Az egyik legfontosabb elem, hogy a tanárok megtanultak egymástól tanulni” – mondta Horváth Ádám, a Digitális Jólét Program szakértője, a Makerspace közösségi alkotóműhely szakmai vezetője. „Az egész oktatási rendszer egy „startup-állapotba” került; az volt a kérdés, hogy miként oldjunk meg olyan problémákat, amelyekre még nincsen megoldás. A digitális oktatásra való átállás egy olyan helyzetet teremtett, ami pontosan olyan, mint a való élet. Erre kellene felkészíteni a gyerekeket, hogy tudják, semmi nincs előre kitalálva, közösen kell a problémának a megoldását, sőt sokszor magát a problémát is feltárni.”

 Az együttműködést és a megoldásra való fókuszálás fontosságát Balatoni József „Jocó bácsi”, történelemtanár is kiemelte, aki a kezdeti nehéz időszakot követően a diákjaival közösen fedezte fel az oktatásra alkalmas applikációkban rejlő lehetőségeket, de a tanár kollégákkal is rengeteg segítséget nyújtottak egymásnak. Ezek pedig mind olyan előremutató tevékenységek, amelyekre a jövőben is lehet építeni.

 

A tankönyvek sorsa és a számonkérés a 21. században

Fontos tanulsága az elmúlt időszaknak, hogy a gyerekek figyelmét egyre nehezebb lekötni olyan kérdésekkel, amikre a tankönyvek zárt és világos választ adnak. Prievara Tibor digitális oktatási szakértő, a Tanárblog szerzője szerint arra van szükség, hogy a diákok olyan feladatokkal dolgozzanak, amelyekkel azonosulni tudnak, amelyek kapcsolódnak az élethelyzetükhöz. „Ha megértjük, hogy ez miért fontos, akkor talán a tudásátadás felől elmozdulhatunk a tudásépítés felé. Hiszen 2021-ben mindenki belátja, hogy már nem, vagy csak kevéssé az fog számítani, hogy adott ponton mennyit tud a diák, sokkal inkább az, hogy mennyit képes megtanulni” – magyarázta Prievara Tibor.

Egyes oktatáskutatók szerint a tankönyvekkel – mint a napi tanmenetet meghatározó eszközökkel – szakítani kellene, ugyanis nem feltétlenül segítenek a gyerekek lekötésében. „A tankönyvekben minden lineárisan van leírva, tehát a gyerekek semmilyen módon nincsenek rákényszerítve arra, hogy a megoldást saját maguk találják meg” – tette hozzá Horváth Ádám.

Azzal kapcsolatban, hogy miként volna legideálisabb egy diák tudásának értékelése a jelenlegi oktatási rendszerben, a résztvevők más-más álláspontot képviseltek. Balatoni József szerint az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e számonkérésre. Úgy véli, hogy ideális számonkérésről akkor lehetne beszélni, ha minden diák a képességeinek és az adott tudásszintjének megfelelő bírálatban részesülhetne. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez rendkívül időigényes, és az erre szánt plusz időt be kellene számítani a pedagógusok munkájába.

Prievara Tibor úgy látja, hogy értékelésre, számonkérésre mindenképpen szükség van. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tudásnak nem az abszolút, hanem a hozzáadott értékét kellene nézni. „Amikor annak idején kötélre másztunk az iskolában, voltak, akik csak lógtak a kötélen, mások pedig villámgyorsan fel-, majd lemásztak. A következő héten megint ez a feladat következett ugyanilyen teljesítményekkel, előbbiek egyest, utóbbiak pedig ötöst kaptak. Senki nem jött oda megnézni, hogy az alulteljesítők hogyan lehetnének jobbak, milyen izomcsoportot kéne erősíteni, milyen technikát kéne alkalmazni.” Pedig a szakember szerint ha egy kicsit tud fejlődni a diák, azt már lehetne jobb érdemjeggyel díjazni, ezért is fontos az abszolút helyett a hozzáadott érték bírálata.

Horváth Ádám szerint egy összetett, komplex mérés-értékelési rendszerre lenne szükség, amit minden iskola a saját elképzelései szerint alakíthatna ki. Ez olyan célkitűzéseket tartalmazna, amelyekből világosan látszik, hogy a diák milyen tudással és képességekkel tud továbblépni az intézményből.

 

HiperSuli kerekasztal

Ilyen lehet a jövő iskolája

Az elkövetkező 5-10 év iskolája talán még nagyobb változást hoz a gyerekek egymás közti kommunikációjában, együttműködésében. Ehhez viszont sokkal több témahétre és projektmunkára lenne szükség, ahol a különböző területeken tanuló diákok csapatban, együtt dolgozhatnak, találhatnak megoldásokat. „Nem az ismeret vagy a jegy lesz a cél, hanem az, hogy közösen létrehoznak egy városmodellt vagy megoldanak egy, az iskolában felmerült problémát” – mondja Horváth Ádám.

Prievara Tibor ekkora távon nem számít gyökeres változásra, szerinte a pedagógia az egyik legkonzervatívabb szakma. Mindemellett a közelmúltban átélt helyzet elültette az új csírákat a hazai tanártársadalomban, hiszen aki korábban hallani sem akart a digitális eszközök igénybevételéről, az is rákényszerült arra, hogy elsajátítsa, beépítse tanítási módszereibe az új technológiákat, technikákat. „A változás mindenképpen el fog indulni, de nem felülről, hanem aluról, tehát a pedagógusoknak ezt saját maguknak kell majd kikényszeríteni” – magyarázta a szakember.

A HiperSuli tanári napról készült kisvideót az alábbi oldalon lehet megtekinteni: https://www.youtube.com/watch?v=nmIJnaEwB68

A teljes kerekasztal beszélgetés itt nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=ezawTg2rL3k

Kapcsolódó linkek

Napirenden az online oktatás – hogyan alkalmazkodunk a hibrid  megoldáshoz? 

Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a digitális teret biztonságossá tegyük a gyerekeknek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.09.24.
300 diák tüntetett a budapesti Szerb Antal Gimnázium előtt a tanáraikért és az oktatásért
Újabb iskolában álltak ki a diákok a tanáraikért és az oktatás fejlesztéséért: a budapesti Szerb Antal Gimnázium tanulói a közleményük szerint péntek reggel mintegy háromszázan alkottak...
(Forrás: Mérce)
--
2022.09.24.
A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még \"hazafias, gyermekközpontú és 21. századi\" is
Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel...
(Forrás: Eduline)
--
2022.09.24.
Pedagógusok Szakszervezete: El fognak szabadulni az indulatok, amikor megérkeznek az első energiaszámlák
Hétfő óta tart a pedagógusok országos gördülő sztrájkja, amelyhez egyre többen csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ám egyelőre nincsenek annyian, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.24.
18 fok sincs egy fóti gimnáziumban, már most meleg teát osztanak
Tizenhat-tizennyolc fok van jelenleg a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban – erről tájékoztatta a szülőket az intézmény vezetője. A szerkesztőségünkhöz is eljutott levelének létezé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.24.
Sem utódja, sem boldog őse. Ady Endre versének kibontása dramatikus módszerekkel. Végh Ágnes írása
A drámatanári képzés vizsgatanítására is azért választottam ezt a művet, mert a lét egyetemes kérdéseit feszegeti, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembesül az élete során. Az alábbiakban...
(Forrás: tani-tani online)
--
2022.09.23.
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el
Recseg-ropog a világ tartószerkezete, nem ok nélkül gondolják sokan, hogy a klímaválság, a koronavírus-járvány és az új európai háború az új hét csapás, és ki tudja, milyen nehézs...
(Forrás: g7.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep