Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. december 2. szerda, 13:58

Napirenden az online oktatás – hogyan alkalmazkodtunk a hibrid megoldáshoz?

Hétvégén online tanácskozást tartottak a HiperSuli tanárai, az országos találkozó célja egy aktuális helyzetértékelés, tapasztalatcsere és az előttünk álló időszakra való felkészülés volt. A főbb megállapítások között elmondható, hogy habár sokan már rutinosabbak, még most is rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a táv- vagy hibrid oktatásban rejlő lehetőségeket. Mennyi figyelem várható el a tanulóktól, hogyan őrizhetik meg a gyerekek és a tanárok a mentális egészségüket? A HiperSuli szakértő tanárai a digitális oktatás során szerzett tapasztalataikkal segítik más pedagógus kollégák és a szülők alkalmazkodását.

 A koronavírus-járvány következtében az addig olajozottan működő rendszer márciusban felborult, az érintetteknek pedig egyik napról a másikra kellett szembenézni a digitális oktatás adta kihívásokkal. Néhány hónap „pihenő” után, november közepén a középiskolák ismét áttértek az online oktatásra. A következő hetek-hónapok is sok bizonytalanságot rejtenek még, amire az iskoláknak, a tanároknak és a diákoknak is fel kell készülni.

Digitális órarend, avagy hogyan lehet fenntartani a diákok figyelmét és motivációját?

A tantermen kívüli oktatás csak a középiskolában kötelező, de sok esetben az általános iskolában is jellemző, hogy az osztály egy része – fertőzés vagy szülői óvatosság miatt – hiányzik. A HipeSuli tanárai egyetértenek abban, hogy a gyerekek alkalmazkodtak a hibrid rendszerhez, de az főleg a nagyobbaknál működik jól. Aki otthon van, – a tavaszi állapotokhoz képest – már rutinosan jelentkezik be az órára, és úgy vesz részt rajta, mint fizikailag is jelen lévő osztálytársai.

 A tavaszi karanténidőszakhoz képest – amikor az iskoláknak és a tanároknak a váratlan helyzethez kellett alkalmazkodniuk, és emiatt sok helyen elmaradtak az órák – most az iskolák inkább ragaszkodnak az órarendhez, ami a gyerekeket fizikailag is jobban megviseli. Fáradtabbak és sokszor még a fejük is fáj a 6-8 óra képernyő előtt töltött idő miatt – számoltak be tapasztalataikról a HiperSuli tanárai. Mindez egészségügyi kockázatot is jelent. Erre megoldást jelenthet egy digitális órarend megfelelő kialakítása: ahol lehetséges, nem minden óra 45 percét kell képernyő előtt tölteni. Jó példa lehet, hogy az élő online oktatásra a dupla órákat használjuk, a szimpla órán pedig lehet önálló vagy csoportos feladatokat kiadni – de nem mindegy, hogyan.

 „Sok esetben – főleg a fiatalabb korosztályban – a tanári vezetés fontos a diákoknak. Nehezebben tudnak távoktatásban önálló munkát végezni, unalmas nekik, ha az óra csak arról szól, hogy feladatot kapnak, aminek a megoldásáról be kell számolniuk – mondta Koren Balázs matematikatanár, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője. – Segíthet a figyelem fenntartásában, ha az online tanóra minél több interakcióval zajlik, azonban itt is meg kell tartani az egyensúlyt. A közösen elvégzendő feladatok elsősorban a nagyobb diákok esetén lehetnek motiváló hatásúak.”

Az alsósoknál sokszor nem lehet fenntartani a teljes osztály figyelmét online vagy hibrid oktatással. Ilyenkor jó módszer lehet az osztály felosztása, és egyszerre 4-5 fős csoportoknak rövidebb, félórás, sok interakcióval élvezetessé, színesebbé tett órákat tartani.

„Ott kell tudni hagyni a gépet” – a mentális egészség védelme

A tanárok és a szülők sokszor szembesülnek azzal, hogy a diákok fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és dekoncentráltabbak. „A járványhelyzet felgyorsította a technológia és a közösségi média elterjedésének kedvezőtlen folyamatait. A fiatalok napi ritmusa, az iskola, sportolás, hobbi által fenntartott egyensúly sokszor szétesett már a karantén első szakasza alatt – mondta Tóth Dániel pszichológus, a Pszichológus Pasi YouTube csatorna házigazdája. – Ennek hatására a gyerekek sokkal fáradtabban, kialvatlanabb állapotban kerültek vissza ősszel az iskolába, ahol most újra az online térbe kényszerültek. Ennek elkerülésére mindenképpen fenn kell tartani olyan időszakokat – akár egyéni, akár családi szinten –, amikor a gyerek ki tud kapcsolni, ott tudja hagyni a gépet.”

A helyzet természetesen a tanárok számára is megterhelő.  Sokszor elvárás tőlük, hogy mindig, minden platformon elérhetőek legyenek a diákok vagy a szülők számára. Ezt több iskolában az online órák számának korlátozásával szabályozzák, vagy például azzal, hogy házirendben rögzítik: a tanár 16 óra után nem köteles válaszolni a beérkező kérdésekre. „Saját egyensúlyunkat úgy tudjuk megőrizni, ha tisztában vagyunk korlátainkkal és képességeinkkel. Maguknak kell odafigyelni szükségleteinkre, arra, mennyi pszichés terhet viselünk el vagy mennyi alvásra van szükségünk – tanácsolja Tóth Dániel. – Limitált a teher, amit az ember egyedül elvisel, ezért ha szükséges, mindenképp kérjünk segítséget.”

Elmosódnak a határok, fontos az internetes biztonság

A tanárok egyik legfontosabb, az online oktatásban szerzett tapasztalata, a visszajelzés hiánya. Ahogy fogalmaznak: „nagyon nehéz szürke köröknek beszélni”. Sok helyen a diákok a jelenlétüket bekapcsolt kamerával kell, hogy igazolják, de ez nem lehet elvárás, hiszen nem mindenkinek állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök. Sokszor nincs a családban webkamera vagy elegendő számítógép ahhoz, hogy több gyerek – és esetleg az otthoni munkát végző szülő – egyszerre tudja használni.

 Az online oktatás ugyanakkor az internetes biztonság és a személyiségi jogok kérdésére is ráirányította a figyelmet. A kamerakép az otthoni környezetet is megmutatja – azt pedig a tanulóknak is érdemes megtanulni, hogy a magánéletüket ne osszák meg mindenkivel. A jelenlegi járványhelyzet, az erős online jelenlét, amúgy is a magánélet és az iskolai lét határainak elmosódásával jár, ami a tanároknak és a diákoknak is frusztráló lehet.

Ebben segíthet a különböző platformok virtuális háttér funkciója. Ennek nemcsak a szórakoztatás, hanem a privát szféra megőrzése is a célja. Ahogy egy diák megjegyezte: „Ha tudtam volna, hogy van ilyen funkció, rendet sem kellett volna raknom a szobámba. ” Természetesen a tanár oldaláról is hasznos, hogy létezik olyan eszköz, amellyel el tudja takarni, amit nem szeretne megmutatni. Ez összhangban van az adatvédelmi szabályozás alapelvével, az adattakarékossággal is – azaz csak olyan adatot lehet továbbítani és tárolni, ami feltétlenül szükséges. A tanuló – vagy a tanár – szobája, privát szférája pedig nem ilyen.

 További hasznos tippek, tanácsok a ’Szülők a neten’ podcast-sorozatban, valamint a HiperSuli TudatosNet videóiban találhatók.

A Telenor sajtóközleménye

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.27.
Újabb világversenyen szereztek érmeket a magyar diákok, biológiából és matekból is remekeltek
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (IMO) a magyar csapatból Várkonyi Zsombor ezüstérmet, Füredi Erik, Kovács Tamás, Szabó György Kornél, Fleiner Zsigmond és Velich Zoé Nóra pedig bronz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Alfa-generáció: kik ők és mit akarnak?
Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Ülni kell az iskolában? Öcsém, Tökölön is ülni kell! (videó)
Hogyan kell fejlesztőprogramot indítani cigány gyerekeknek egy roma szegregátumban? Milyen kilátásai vannak egy itt felnövő gyereknek? Mit tud tenni egy alapítvány, ha nemcsak a szegénység...
(Forrás: telex)
--
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep