Földes Petra gondolatai a pályaszocializációról a Tani-tani oldalán

A szerző gondolatait saját pedagógusképzésben szerzett tapasztalataiból indítja (a pedagógiai helyzetgyakorlatokhoz kapcsolódva), amikor is „a látványos aktivitást kiváltó, parázs vitákat követően minden alkalommal pontosan ugyanonnan indultunk, mint az előző héten, s a résztvevők ugyanazzal a lelkesedéssel vetették magukat az eszmecserébe, hogy azután újra és újra elismételjék és mélységes bevonódással ütköztessék a legcsekélyebb változást se mutató gondolataikat. Vagyis a hallgatók számára láthatólag igazán élvezetesek, izgalmasak voltak ezek az órák, amire tanárként simán büszke is lehettem volna, csak hát… a fejlődés szempontjából meglehetősen kétes értékűnek láttam azt, ami történt (illetve egyáltalán nem történt).

Azóta tudatosan figyelem, hogy hogyan lehet, hogyan érdemes pedagógiáról közösen gondolkodni annak reményében, hogy a fejünkben lévő, igencsak stabil (nézet)rendszerek képessé váljanak a másoktól (akár a tanártól, akár a társaktól) érkező gondolatok, érzések számára nyitottá válni és így a változás lehetőségét megteremteni. A reflektív folyamatszervezés kétségtelenül motiválja, szabályozza és leképezi a változást, de hogy az mi által jön létre, arra nem könnyű választ adni.”

„Tapasztalatom szerint a hallgatókkal folytatott puszta beszélgetésben ugyanaz történik, mint bármilyen baráti, kollegiális körben vagy akár a médiában – vagyis jellemzően nincs elmozdulás. Amikor a nevelésről szóló eszmecsere kinek-kinek a naiv nevelési nézeteit érinti, azok a fentiek szerint, az érintettek integritását védendő, igen stabilan viselkednek, s mások érveinek hatására nem mutatnak változást. Hogy a résztvevők mégis fontosnak, tartalmasnak, sőt izgalmasnak és vonzónak élik meg ezeket a helyzeteket, annak paradox módon éppen ez a stabilitás az oka és záloga. Ez teszi lehetővé számukra, hogy egy nagyon személyes történetről (a saját nevelődésük történetéről) védett körülmények között, pontosan a saját nevelési nézeteik stabilitásának, megkérdőjelezhetetlenségének védelme alatt beszélhessenek.”

A teljes írás elolvasható itt.